Orbán: a kommunisták elleni harc végét a 2011-es alaptörvény jelentette

"Egy nagyon erős, közös európai politika híve, amely ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke". Egyebek mellett így fogalmazott Orbán Viktor a Bild honlapján közölt videóban. 

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg kétrészes interjú a miniszterelnökkel a német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben "gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai", és így 1989-ben "vált a homo sovieticus ismét normális emberré" - mondta Orbán Viktor. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál. "Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert.

Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el. Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét.

Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor. A Bild megkérdezte, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. 

Szerző
Frissítve: 2014.06.16. 10:51

Hunvald-per: elítélték az ügyészségi koronatanút

Publikálás dátuma
2014.06.16. 09:00
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
A Kúrián folytatódik kedden a Hunvald-per, amelyben az ügyészség koronatanúja egy olyan ember, akinek szavahihetősége megkérdőjelezhető, és akit nemrég csalásért jogerősen elítéltek egy más ügyben - derítette ki a Népszava. 

Nagy György vállalkozó megtévesztéssel csalt ki pénzt, ezért tavaly ősszel csalásért állt bíróság elé. A II. és III. kerületi bíróságon azóta befejeződött perben a vádirat szerint Nagy egy hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását célzó projekt beindítására kért kölcsön 1,25 millió forintot a sértettől. Ám Nagy a kölcsönt eleve nem akarta visszaadni, bár ezt többször ígérte. A tartozást elismerte, ám a pénzt nem fizette vissza, a projektet sem indította be, vagyis a sértettet megtévesztette. Ezt a bíróság is bizonyítottnak találta, ezért kimondta Nagy bűnösségét, és próbára bocsátását rendelte el. A vádlott az elmarasztaló ítélet ellen nem fellebbezett, az jogerőre is emelkedett.

Az így elítélt ügyészségi tanú szavahihetősége egyébként már az erzsébetvárosi per elsőfokú tárgyalásain is megkérdőjeleződött. Emlékezetes, az ingatlanügyben 2006-ban elindult nyomozás eredetileg azt próbálta feltárni, hogy valóban áron alul adtak-e el önkormányzati épületeket, illetve az érintettek - Nagy és strómanjai - nem titkolták-e el ebből származó bevételeiket, történt-e pénzmosás. Az eljárás ekkor nem érintette a később vádlottá váló önkormányzati vezetőket, Gál György bizottsági elnököt és Hunvald György MSZP-s polgármestert. Amikor a Központi Nyomozó Főügyészség átvette a nyomozást, annak iránya is megváltozott: a gyanú az önkormányzati vezetőkre terelődött. Időközben, 2008 őszén Nagyot letartóztatták. Később Gálra és Hunvaldra terhelő vallomást tett, vesztegetésről számolt be, majd vádlottból - vélhetően nyomozati alku miatt - a vád koronatanújává lépett elő.

Nemrég egy másik, ehhez hasonlóan szavahihetetlennek bizonyult ügyészségi koronatanút felvonultató "elszámoltatási" ügy végződött felmentéssel. Alig egy hónapja mentette fel jogerősen a hivatali visszaélés vádja alól a Kúria Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét, Lakos Imrét egy XI. kerületi ingatlanügylet miatti büntetőperben. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság verdiktje formailag és tartalmilag is törvénysértő volt. Ismert, első fokon szintén felmentették mindkettejüket, ám a másodfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott. A Kúria felmentő ítéletének indoklása szerint azonban a Fővárosi Ítélőtábla túlterjeszkedett a vádon. Molnár az ítéletet lapunknak kommentálva akkor emlékeztetett, hogy a korábban hamis tanúzásért elítélt ügyészségi koronatanú állítása alapján döntött az ítélőtábla.

A Kúrián folytatódó Hunvald-per végére akár a harmadik tárgyalási napon, július 1-én pont kerülhet - ezzel lezárnák az évek óta folyó büntetőpert. Megírtuk: a Szegedi Ítélőtáblán tavaly októberben kihirdetett nem jogerős ítélet az elsőfokú végzéssel egyezően az erzsébetvárosi ingatlanügyekben a maffiavád alól felmentette Hunvald Györgyöt, továbbá a volt polgármesterrel szemben több vádpontban enyhítettek is. A legfelsőbb bírói fórumnak az eredetileg 25 vádlott helyett - a felmentések és az elfogadott ítéletek miatt - már csak hat terheltről kell egyébként dönteni.

Szerző

Miskolc nyomortelepén vonult fel a Jobbik

A Jobbik tagjai fekete pólóban vonultak végig szombaton a miskolci számozott utcákban - tájékoztatta lapunkat Dancs Mihály. A Roma Polgárjogi Mozgalom megyei elnöke arról számolt be, hogy az ott élő mintegy ezer ember nagyon megijedt, ugyanis rengetegen kivonultak az utcára és csak a roma vezetőknek, illetve a rendőri jelenlétnek volt köszönhető, hogy nem szabadultak el az indulatok.

Dancs Mihály úgy tudja, a Jobbik azután érkezett ki a városrészbe, miután valaki bejelentést tett a rendőrségen, hogy a számozott utcákban dizájner drogokat árulnak. - Ez nem igaz, a házkutatás során nem talált semmit a rendőrség, és nem is vittek el senkit.

Vasárnap este (lapzártánk után) megbeszélést tartanak a számozott utcában, ahol több dologban is döntésre kívánnak jutni. Vélhetően ma bejelentést tesznek a rendőrségen a Jobbik ellen, illetve kijelölik a demonstráció idejét.

Május elején szavazta meg a miskolci közgyűlés a város szegényeinek kitelepítéséről szóló tervezetet: miszerint, aki "önként" elhagyja önkormányzati otthonát és a városon kívül vesz másik ingatlant, pár százezertől kétmillió forintig terjedő támogatást kap.

Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak akkor elmondta: számítások nem készültek, így nem tudni, hány család vásárolna lakást, és az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak, Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.

Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltüntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti.

A diósgyőri stadion környéki, úgynevezett számozott utcák, Lyukóvölgy, a Tetemvár, a Hideg-sor ingatlanjairól van szó, ám azóta kiderült, 4,5 milliárdból multifunkcionális stadion épül Diósgyőrben. A Fidesz-KDNP és a Jobbik aláírásgyűjtésbe kezdett Miskolcon, a nyomortelepek felszámolásáért, a környező falvak viszont a nyomor exportálása ellen tiltakoznak, ők emiatt kezdtek aláírást gyűjteni.

Szerző
Frissítve: 2014.06.15. 22:32