Publicisztika;mentőcsomag;devizahitelesek;Kúria-döntés;

2014-06-16 21:47:00

Mindenki nyert és vesztett is

Az árfolyamváltozás adósokra hárítása nem tisztességtelen, de az árfolyamrés az - erről foglalt állást jogegységi határozatában a Kúria. A volt jegybanki alelnök szerint az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló döntés szakmailag megalapozatlan. Egyoldalúan pedig csak nagyon szigorú szabályok mentén módosíthatják a pénzintézetek a kamatokat. A kormány tárgyal a bankszövetséggel, mielőtt benyújtaná a legújabb devizahiteles mentőcsomagját.

Több százmilliárd forintba fog kerülni az új devizahiteles mentőcsomag - jelentette be sajtótájékoztatóján Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a Kúria jogegységi határozatára reagálva közölte: a bankoknak mindent vissza kell fizetniük, amit jogtalanul elvettek az adósoktól. Rogán azt is elárulta: ismét felmerült a jogalkotók körében a lakossági devizahitelek forintosításának ötlete. Azt persze nem tette hozzá, kinek fog százmilliárdokba kerülni, de valószínűleg főleg a bankoknak.

A Kúria jogegységi tanácsa az egyoldalú szerződésmódosításokról, az árfolyamkülönbözet és az árfolyamrés tisztességtelenségről döntött - a legfelsőbb bírói testület állásfoglalása kötelező érvényű a bíróságokra. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét megteremtő kitétel, ha az nem felel meg a Kúria korábbi véleményében felsorolt elveknek. Eszerint egyértelműnek és érthetőnek kell lennie, tételesen tartalmaznia kell, hogy milyen hatások miatt, milyen mértékben változtathatja a bank a szerződést, meg kell felelnie az objektivitás, az arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvének.

Ezeknek a követelményeknek nagyon kevés szerződés felel meg - mutatott rá a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, Wellmann György a hétfői jogegységi ülést követő sajtótájékoztatón. A szerződési feltétel tisztességtelenségét azonban az egyedi ügyekben, a bíróságoknak kell megállapítaniuk. Wellmann György szavai azonban arra utalnak, hogy számítani lehet az egyoldalú kamatemelések tömeges érvénytelenségére. A probléma ezzel az, hogy a bíróság egy ilyen esetben minden jogszerűtlen egyoldalú kamatemelést megsemmisít: azt is, amely közgazdaságilag egyébként megalapozott volt.

A KDNP kiszámítható pénzügypolitikát követel
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Kúria döntésével újabb lépés vált lehetségessé a devizahitel-csapdában vergődő családok megsegítésére - így reagált a kisebbik kormánypárt a Kúria hétfői jogegységi határozatára. A KDNP szerint kalkulálható pénzügypolitikára van szükség [sic].
Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke azt mondta, olyan törvényjavaslatra van szükség, amely a terhek nagy részét leveszi a devizahitelesek válláról. Egyet tudnának érteni például azzal, ha az árfolyamgátat kiterjesztenék a futamidő teljes hosszára. Burány hangsúlyozta, a devizahitelesek problémáinak kisebb részét oldja meg a jogegységi határozat, a problémák nagyobb része a gyenge forint miatt alakult ki.
Az Együtt-PM arra szólítja fel a kormányt és a pártokat, fogadják el a szövetség által készített törvényjavaslatot, ennek alapján a devizahiteleknél visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni – erről Pápa Levente beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.
A Demokratikus Koalíció szerint a Kúria hétfői döntése után Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya már nem tud mellébeszélni. Az ítélet alapján a devizahiteles-probléma megoldása elsősorban nem jogi, hanem politikai és költségvetési kérdés, a kormánynak kell megoldania a helyzetet - mondta az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke. Molnár Csaba hangsúlyozta, korábban a DK benyújtott egy javaslatot, amelyik szerint az állam, a bankok és a hitelesek egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban vállalnák a mentés terheit.
Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük, és ezt az összeget fizessék is vissza – ezt Csárdi Antal, a párt fogyasztóvédelmi és vállalkozásfejlesztési szakszóvivője jelentette be. Schiffer András társelnök szerint ez a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik, a már lezártak esetében azt várják, hogy a kormány álljon elő javaslattal.

Ezzel a döntéssel a Kúria némileg túlterjeszkedett a jogértelmezés hatáskörén: a bíróság ugyanis ezzel az egyoldalú szerződésmódosításokról szóló döntéssel szigorúbb feltételeket szabott, mint a törvények - mutatott rá lapunknak Bodnár Zoltán. A jegybank korábbi alelnöke szerint ráadásul ezeknek a feltételeknek a teljesítése lehetetlen: nincs olyan algoritmus, ami alapján a laikusok számára átlátható, hogy adott jegybankialapkamat-változás vagy adott CDS-felár-változás milyen hatással van a törlesztőrészletre.

Az árfolyamrésről kimondta a Kúria, hogy tisztességtelen - ahogy azt a múlt héten egy egyedi perben már megtette. Ez a döntés azonban nem kötelező érvényű a bankok számára, nem jár vissza automatikusan pénz az adósoknak. A Kúria jogegységi határozata azt jelenti, hogy ha egy bíróság elé az árfolyamrés tisztességtelenségét vitató per kerül, abban meg kell állapítana a tisztességtelenséget, és el kell rendelnie a jegybanki középárfolyam alkalmazását.

Tökéletesen hibás, szakmailag megalapozatlan az árfolyamrésről szóló döntés - véli Bodnár Zoltán. A jegybank korábbi alelnöke felidézi, hogy a Kúria azért minősítette tisztességtelennek az árfolyamrés alkalmazását, mert az a bírák érvelése szerint nem kapcsolódik szolgáltatáshoz. Bodnár azonban ellenveti: a pénzintézetekre vonatkozó prudenciális és számviteli szabályok alapján ténykérdés, hogy a bankok átváltják a törlesztésre befizetett forintösszeget. Ezt bizonyítja az is, hogy a végtörlesztéskor a bankok részben a piacról szerezték be a devizát, azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is adott el nekik a devizatartalékból - hogy elkerülhető legyen a forint árfolyamának még nagyobb ingadozása.

A harmadik kérdés, amelyre válaszolt a Kúria, az árfolyam-különbözet tisztességtelensége volt: erről azt állapította meg a testület, hogy nem vizsgálható a tisztességtelensége, mert a főszolgáltatás része. Kivéve, ha az adós bizonyítani tudja, hogy a pénzintézet tájékoztatása nem volt érthető. Ilyen eset lehet, ha például az adósnak szóban az ügyintéző azt állította, hogy bizonyos szint alá nem gyengülhet a forint. A bizonyítási kötelezettség az adóst terheli - ebben az esetben pedig ez nagyon nehéz feladat Wellmann György szerint.

Ezzel a döntéssel a Kúria kihúzta a talajt a kormány mindenféle olyan jellegű kísérlete alól, hogy az árfolyam-különbözet nagyobb részét a bankokra terhelje. Ennek ellenére Rogán Antal sajtótájékoztatóján kifejtette: nem az egyéni peres eljárások dolga eldönteni, hogy az adósok kaptak-e megfelelő tájékoztatást. Ez alapján elképzelhető, hogy a Fidesz továbbra sem tett le arról, hogy az árfolyamváltozást (vagy legalábbis egy részét) a bankokra terhelje - ez a teljes bankszektornak 2000 milliárd forintjába kerülne. Emlékezetes: tavaly a kormány ultimátumot adott a bankoknak, hogy november elejéig módosítsák úgy a szerződéseket, hogy az árfolyamváltozásból adódó terhek nagy részét ők viseljék az adósok helyett - ezt a pénzintézetek nem tették meg, és azóta a kormány sem lépett a kérdésben.

Rogán Antal egyelőre nem árulta el, mire készül a kormány, szavaiból azonban arra lehet következtetni, hogy forintosítani fogják a hiteleket, az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében nem lesz tehermegosztás a bankok és az állam között. Ez a két tétel szakértők szerint mintegy 400 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankszektornak. Rogán hozzátette: a megoldásról tárgyalást kezdenek a Magyar Bankszövetséggel. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a Kúria döntésére vonatkozóan közölte, hogy elfogadják, de méltánytalannak tartják azt. A jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében Kovács szerint az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.