Tal Afar visszavételéért is harcok folynak, a stratégiai fontosságú északi város felett hétfőn vették át az ellenőrzést a lázadók, az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) több mint 700 harcosa hatolt be a városba, a múlt héten Moszulban a hadsereg raktáraiból zsákmányolt fegyverekkel megerősítve, jelentette a Wall Street Journal. Szaadiját kurd harcosok, pesmergák próbálják visszavenni a lázadóktól.
Az ISIS harcosainak célja két kulcsfontosságú, az iraki fővárosba vezető útvonal feletti ellenőrzés megszerzése lehet. A szunnita lázadók korábban azt közölték, Bagdad bevételére és a síita többségű Maliki-kormány megdöntésérére készülnek. Különleges amerikai egységek védik majd az Egyesült Államok iraki nagykövetségének épületét.
Erről döntött Barack Obama. Az amerikai elnök 275 fős kontingenst küld az országba, ahol néhány éve még több tízezer amerikai katona szolgált. Obama a Kongresszusnak küldött levelében azt közölte, az egység addig marad Irakban, amíg ezt a biztonsági helyzet indokolttá teszi. Az amerikai csapatküldést a bagdadi kormány is jóváhagyta.
John Kirby, a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy 170 tengerészgyalogos már hétvégén elérte az iraki fővárost. További mintegy százan a repülőtéren állomásozhatnak, s logisztikai támogatást nyújthatnak, hogy „így is hozzájáruljanak a biztonsághoz”. Ezek az egységek közvetlen harcokba nem fognak bocsátkozni.
Obama hétfő este találkozott biztonságpolitikai tanácsadóival, hogy megvitassa velük az Irakban kialakult helyzetet. Alternatívaként felmerült, hogy légicsapásokat indítanak az iszlamisták állásai ellen, valamint segítik az iraki katonák kiképzését. Ugyanakkor szóba sem jön szárazföldi csapatok Irakba küldése.
A USS George H.W. Bush fedélzetéről pilóta nélküli robotrepülőgépeket indíthatnak, a repülőgéphordozó mellett további öt amerikai hadihajó érkezett már az Öbölbe. Az ENSZ jelezte, kivonja munkatársainak egy részét az iraki fővárosból. A világszervezet szóvivője bejelentette, 58 személyt vonnak ki az országból. Így 200 munkatársuk marad az országban, az ő további sorsukról egyelőre nem született döntés.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kedden felszólította Nuri al-Malikit, hogy mielőbb kezdjen tárgyalásokat a rivális etnikai, kisebbségi csoportokkal. A válság egyik okának elemzők azt tartják, hogy a Maliki-kormány semmit nem tett a korábban hatalmon lévő, kisebbségi szunniták, illetve az északon viszonylagos autonómiát élő kurdokkal a viszony normalizálására.
"Iraknak egységes államnak kell maradnia, amelyben a síiták, szunniták és kurdok harmonikusan képesek együtt élni" - nyilatkozta Genfben az ENSZ-főtitkár.
