Központi közműcég kora és a "fideszes haverok"

Továbbra is egy óriási "nemzeti közműszolgáltató" létrehozatalát tervezi a kormány. A szakértők szerint ez a cég garantáltan gazdaságtalanul működik majd. Emellett az állami vállalat az adóforintok elnyelője és a keresztfinanszírozás melegágya lesz. A Fidesz-kormány törvényt alkotna a nonprofit szemét-, víz- és csatornaszolgáltatásról, de az áram és gázszektort nem kötelezné a nyereségmentes működésre. Igaz, ezt a két ágazatot a lakossági üzletágban már a rezsicsökkentéssel veszteségessé tette.

Több szempontból is kérdéses, hogy szükség van-e egy központi állami nonprofit közműszolgáltató cégre. Egy ilyen órásvállalat ugyanis magában rejti a keresztfinanszírozás felerősödésének lehetőségét. Vagyis azt, hogy nem ott és azok fizetik meg például a magas vízdíjakat, akinek az ellátása az átlagosnál többe kerül, hanem a költségeket "elporlasztva" más felhasználókra is ráterhelik. Akkor is keresztfinanszírozásról kell beszélni, ha az állami közműcég veszteséges lesz, s a kormány adóforintokból fedezi majd a társaság fenntartását.

Ez pedig felveti a társadalmi igazságosság kérdését. Ugyanakkor szintén borítékolható, hogy egy ilyen állami óriásvállalat gazdasági szempontból nem képes hatékonyan működni - nyilatkozta lapunknak Barta Judit. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője által, a köztelevízió egyik műsorában elmondottakra reagált, ahol a miniszter megerősítette: ősszel benyújtják az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt. Így a nonprofit szemét-, víz- és csatornaszolgáltatás beindításához szükséges törvényi szabályozás év vége felé születhet meg.
A kormány létrehoz egy központi közműcéget is.

Fennakadások lehetnek a gázszállításokban

Nem zárta ki Molnár József, a Mol Nyrt. vezérigazgatója, hogy fennakadások lehetnek az Európába irányuló orosz földgázszállításokban az Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezetéken kedden bekövetkezett robbanás miatt. Molnár József, aki Moszkvában részt vesz a Nemzetközi Földgázkongresszuson, az orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy kedden nem észleltek zavarokat a Magyarországra érkező gáztranzitban. "A kieső mennyiséget pótolni lehet a föld alatti gáztározókból. De ez az első riasztó jelzés az európai gáztranzit-rendszer szempontjából" - hangsúlyozta. A vezérigazgató arról is szólt, hogy az Oroszországgal szemben életbe léptetett nemzetközi büntetőintézkedések nem voltak hatással a Mol üzletmenetére. A magyar kőolajipari vállalat egyebek között kenőanyagokat, hűtő-kenő folyadékot szállít az orosz piacra.

Seszták Miklós szerint az, aki a nemzeti közműszolgáltató ügyfele lesz, az az ár és a szolgáltatás stabilitását fogja tapasztalni. "Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak egy társaság marad a piacon, továbbra is lesznek profitorientált cégek is. A fogyasztó majd eldönti, hogy utóbbi tud-e olyan többletszolgáltatást nyújtani neki, ami miatt megéri vele szerződni" - tette hozzá a miniszter.

Érdemes megjegyezni: a Fidesz-kormány "rezsicsökkentései" és államosításai következtében sorozatosan mennek csődbe a szemétszállító vállalatok. Eddig már mintegy 300 településen kellett "kényszer" szolgáltatót kijelölni. A víz és csatorna cégek, amelyeknek a központosítása jelenleg gőzerővel zajlik, többségében szintén a csőd szélén állnak. Az ugyancsak a rezsicsökkentés oltárán kivéreztetett, zömében önkormányzati tulajdonban lévő távhőtársaságokat pedig az éves szinten 50-55 milliárd forintos kormányzati támogatás tarja életben, amely az adófizetők zsebét terheli.

Seszták azt az állítást is "tömören" igaznak nevezte, hogy csak a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás lenne nem nyereségérdekelt, az áram- és a gázellátás profitorientált maradna. Hozzátéve: a majdani, illetve már köztulajdonba vett társaságoknál, így a Főgáznál vagy az E.ON gázüzletágánál, ha nem is nonprofit jelleggel működnek, de érvényesülni fognak az állami szándékok. A megkülönböztetés oka, hogy az áram, illetve gáz eljuttatása a fogyasztókhoz vezetékhálózatot igényel, amihez pedig jelentős akvizíció (tőkebefektetés) szükséges.

Állami felvásárlás

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az E.ON gázüzletágát már megvette az állam, a Főgáznál pedig már megkezdődött a többségi rész kivásárlása, amelyről kormányhatározat is született. Jövő héten újabb konkrét lépések is várhatók a Főgázban lévő fővárosi többségi tulajdonrész kivásárlásának ügyében. Vételárról, amely üzleti titok, még nem tudott beszélni Seszták, de közölte, hogy várakozásai szerint az üzlet kora ősszel lezárulhat. A német RWE tulajdonolta kisebbségi részt az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. már áprilisban megvette. Az E.ON több gázcégének megvásárlásáról is született már szándéknyilatkozat, a tárgyalások elkezdődtek, amelyeket kemény piaci szereplőkkel kell folytatni, de jó irányba haladnak - mondta Seszták Miklós, aki vételárról ebben az esetben sem akart még nyilatkozni.

"Nincs gáz, mert van gáz" - mondta Seszták Miklós annak kapcsán, miként érintheti Magyarországot, hogy Oroszország hétfőn leállította a gázexportot Ukrajnának. A miniszter közölte: az orosz-ukrán gázár vita miatt hozott orosz intézkedések után is szerződés szerint érkezik Magyarországra a gáz - a tranzit és a hazánknak járó mennyiség is. Magyarország arra is felkészült, ha Ukrajna felől nem jönne a gáz, és Oroszország az Északi Áramlat vonalán küldené az európai exportot. Ekkor hazánk az alsó-ausztriai Baumgartenben lévő vezeték csomópont felől vételezne gázt - mutatott rá a miniszter. Hozzátette: a hétfői közlésekben szereplő negyedév helyett már több mint fél évre elegendő gáz van betöltve a hazai tározókba. (Szakértők szerint ez az állítás aligha igaz, miután a tárolók feltöltöttsége nem éri el a 17 százalékos szintet. Ám eközben az Ukrajnába irányuló gázexport rekord nagyságúra, napi kilencmillió köbméter fölé növekedett.)

Az MSZP a miniszter szavaira úgy reagált, hogy "a fideszes haverok" azonnali hatállyal vonuljanak ki a gázüzletágból, és a 2010-es szintre pótolják vissza a magyarországi tározókban lévő gáz mennyiségét. Tóth Bertalan, a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, "a fideszes haverok" miatt nincs megfelelő mennyiségű gáz a tározókban. Kifejtette: a kormányzat segítségével évekig arra hivatkozva hoztak be olcsó gázt Ausztriából, hogy az a tározók feltöltésére kell, de ez nem felel meg a valóságnak, mert a behozott gázt továbbadták a kormánypárthoz közeli embereknek, akik offshore cégeken keresztül jelentős haszonnal adták el azt. Elmondta, 2010-ben ebben az időszakban 4,5 milliárd köbméter gáz volt a tározókban, most alig több mint 2 milliárd köbméter van.

Tóth Bertalan elismerte, hogy nyáron nincs szükség annyi gázra, szerinte azonban a most hiányzó mennyiség télen sodorhatja veszélybe a családok fűtését. A szocialista politikus szerint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter azon bejelentése, hogy a gázüzletág nem lesz nonprofit, azt jelenti, hogy "a fideszes offshore haverok" továbbra is seftelhetnek a gázzal állami segítséggel, lefölözve a hasznot.

Versenyjogi aggályok

Barta Judit szerint az állam túlterjeszkedése az energiaszektorban versenyjogi aggályokat is felvet. Így az Európai Unió (EU) nem biztos, hogy hozzájárulását adja az energetikai cégek államosításához. Az állam ugyanis túlzott piaci erőfölényre tehet szert, ami a verseny fenntartása szempontjából nem lenne kívánatos. A szakértő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az áram és a gázszektor azért nem került be a garantáltan nonprofit szolgáltatások közé, mert ezekben az ágazatokban egyre nagyobb az állam piaci részesedése, és saját magának nem akar szigorú korlátokat szabni a kormány. Emellett arról is szó lehet, hogy a lakosság kiszolgálása árammal, illetve gázzal jelenleg a rezsicsökkentés, illetve az alacsony hatósági árak bevezetése miatt veszteséges. A ráfizetést pedig az ipari fogyasztók körében elért nyereségből finanszírozzák az áram és gázszolgáltatók. Így akkor, ha az üzleti szférában sem termelhetnének profitot a szolgáltatók, nem lenne miből fenntartani a ráfizetéses lakossági üzletágat sem.