Közhatalmi korrupció

Arra a kérdésre, hogy az ország üzleti életében gyakori-e a megvesztegetés és a korrupció, idén már csak feleannyi cégvezető válaszolt nemmel, mint 2012-ben - többek között ez derül ki az Ernst and Young (EY) tanácsadó friss felméréséből. A korrupciós szint emelkedését a civil szervezetek is érzik, Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója közhatalmi korrupcióról beszél.

A közelmúltban egy felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezett magyarok 30 százaléka mondta, hogy hatósághoz fordulna, ha korrupciót észlelne. Ugyanez az adat Németországban 94 százalék, de Romániában is 59. A számok nemcsak azt mutatják, hogy nálunk elfogadottá váltak ezek a visszaélések, de azt is, hogy nem bízunk a törvénytelenségek elleni fellépésre szolgáló intézményrendszerben - magyarázta a Népszava kérdésére Ligeti Miklós.

Romániában 2002-ben alapítottak egy különleges szervezetet Nemzeti Antikorrupciós Hatóság néven (Directia Nationala Anticoruptie, DNA), és úgy látszik, a lakosság bízik bennük, ahogy mára az unió is elismerte munkájukat - véli a TI jogi igazgatója. Sietve hozzátette, ebből egyáltalán nem következik, hogy nálunk is eredményes lenne egy hasonló szuperhatóság. Azért sem, mert a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta egyre inkább egyfajta közhatalmi korrupcióról beszélhetünk.Az irodalomban elterjedt az állam foglyul ejtése, de én szívesebben mondom azt, hogy megengedhetetlen és átláthatatlan kapcsolat alakult ki az állam és bizonyos gazdasági érdekcsoportok között - mondta Ligeti.

Az állami korrupció korábban is veszélyesen jelen volt, egyetlen kormánynak sem volt őszinte a korrupcióellenes harca. A TI ugyanúgy felállt a tárgyalóasztal mellől 2008-ban, mint 2013-ban, amikor azt láttuk, hogy a beígért antikorrupciós csomag mögött nincs igazi szándék, csak Patyomkin-falvakat akarnak létrehozni - mondta a jogi igazgató. A különbség szerinte ott van, hogy már nem egyedi ügyek, lenyúlások vannak. A Fidesz beleírja a jogszabályokba a korrupciót lehetővé tevő, elősegítő elemeket. A fékek és ellensúlyok leépítése, a kampányfinanszírozás szabályozása, a trafiktörvény, az információs szabadság átalakítása, a bírósági ügyek áthelyezése mind növelték a korrupciós veszélyt. Cinikusan azt is lehetne mondani, a jogrendszer közelebb került a korrupt gyakorlathoz. Az üzleti szféra a kiszámíthatóság hiányával küzd.

A TI 2011 óta érzékeli percepciós vizsgálataiban, hogy a korábban is elkeserítő helyzet tovább romlott, magyarán az emberek egyre korruptabbnak találják az országot. Az EY mostani fölmérése egybevág ezzel. A nemzetközi tanácsadó 59 országban több mint 2700 vállalati vezetőt kérdezett meg. A kutatók evidenciaként kezelik, hogy a korrupció érzékelése relatív. Ami Skandináviában súlyos korrupció, az nálunk elnézett gyakorlat, a fejlődő világban pedig egyenesen a gazdaság működésének természetes módja, de a különbség Magyarországon belül is tapasztalható - véli Ligeti Miklós. Az egyes veszélyes jelenségek fokozatosan beépülhetnek az életünkbe, miközben az sem kizárt, hogy egy-egy országban tisztul a közélet.

Ezért is nagyon szomorú, hogy az EY-felmérés magyar adataiból azt lehet kiolvasni, hogy a korrupció rohamos ütemben válik egyre elfogadottabbá, miközben a cégek formálisan harcolnak a nemkívánatos jelenségek ellen (ugyanúgy 70 százaléknál van etikai kódex vagy hasonló szabályzat, mint 2012-ben). Tavalyelőtt a vállalatok felsővezetőinek még szinte kivétel nélkül kötelességük volt hangsúlyozni a megvesztegetés- és/vagy korrupcióellenes szabályzatok melletti elkötelezettséget, munkatársaik szerint 92 százalékban tették ezt és csak 6 százalékban nem. Két év alatt a számpár 86/14-re romlott.