Ne egyen a "Guormand company" termékekből - belehalhat!

A kolbászmérgezésként ismert botulizmus veszélyére figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), eddig négyen betegedtek meg. A hatóság egy kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik.

Frum Zsuzsa, a Nébih sajtószóvivője szombaton az MTI-vel azt közölte: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményétől (szarvasgombás pesto, humusz, szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) betegedett meg botulizmusban négy ember, egymástól földrajzilag eltérő helyen.

Ezért elővigyázatosságból arra kérik a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak a kistermelő "Guormand company" márkajelzésű készítményeiből. A tájékoztatás szerint a Keksz Zsolt nevével jelzett termékek, biopiacokon, delikáteszboltokban, bioüzletekben, fesztiválokon vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba.

A sajtószóvivő kiemelte: a botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A Nébih az ügyben laboratóriumi vizsgálatokat végez, a Heves megyei élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság pedig a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette és kötelezte őt a termékeinek visszagyűjtésére.

Felhívták a figyelmet arra: ha valaki fogyasztott az elmúlt hetekben Keksz Zsolt termékeiből, és azt követően nehezen azonosítható tünetekkel megbetegedett, azonnal forduljon orvoshoz. A zöldségkészítményt vagy annak maradékát, esetleg az üres, de címkével még azonosítható üveget pedig ne dobja ki, hanem vigye magával az orvoshoz.

A Nébih ingyenesen hívható zöldszámán (06-80-263-244) is fogadja a bejelentéseket.

A botulizmus betegség tüneteit a Clostridium botulini nevű, spóraképzésre képes, rendkívül ellenálló baktérium anyagcsereterméke, toxinja okozza. A baktérium ezt a szerves mérget rosszul hőkezelt, vagy hibásan pácolt és helytelenül tárolt élelmiszerekben termeli.

Az élelmiszerrel a szervezetbe jutott baktériumméreg 6-36 óra múlva, de akár 10 nap múlva is különböző idegrendszeri tüneteket okoz. A betegség orvosi ellátás nélkül a végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával jár - közölte a referens.

Szerző

Idős asszony esett a busz alá Egerben, nem élte túl a balesetet

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:27

Fotó: police.hu
A körülmények egyelőre még tisztázatlanok.
Az eddigi adatok alapján hétfőn 12 óra 40 perc körül Egerben, a Kovács Jakab utcában egy helyi járatú autóbuszról történő leszállását követően eddig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy idős asszony. Az egri lakos feltehetőleg a buszöbölből elinduló jármű alá esett.

Kukorelly Endre: a jelenlegi állami díjazás szembeköpi a művésztársadalmat

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:39

Fotó: Népszava
Az író társadalmi összefogással állítaná vissza a Baumgarten-díjat, elfelejtve a méltánytalan, és cinizmusról, bosszúállásról tanúskodó állami elismeréseket.
(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást. Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább” – írta Kukorelly Endre író Facebookon közzétett felhívásában, amelyben egyúttal egymillió forintot is felajánlott a díj újraalapítására. „Vissza kell társadalmasítani a művészeti díjazásokat, ez a módja annak, hogy az állam inkompetenciáját, a szélsőségesen pártpolitikai szempont okozta katasztrófát valamiképpen korrigálni lehessen. A Kádár rendszerben vagy a rendszerváltást követően is elképesztő igazságtalanságok és méltánytalanságok voltak, de ami most történt az hátborzongató. A szakmai minimumot sem tartalmazza, cinizmusról, bosszúállásról, kicsinyességről tanúskodik. És akkor még nem beszéltünk Takaró Mihály vagy Döbrentei Kornél szerepéről, pusztán szakmai szempontokról” – mondta lapunknak az író. Vasárnap este óta több százan reagáltak, sokan ajánlottak fel pénzt és segítséget a szervezésben. Az újraalapításhoz minimum egymilliárd, más vélekedések alapján tízmilliárd forintnyi tőkére lenne szükség. Kukorelly elmondta, már korábban is előállt az ötlettel, de többen lebeszélték róla. Úgy véli, itt az ideje a társadalmi összefogásnak, nincs értelme mérlegelni. Mikor három évvel ezelőtt szervezni kezdte a Nyugodt Szív a Lakhatásért alapítványt, sokan akkor sem bíztak a sikerben – azóta kisbefizetésekből több száz családon tudtak segíteni. „A kortárs magyar kultúráról van szó: a kultúra mindennek az alapja, ha nem gondozzuk, nem próbáljuk nyilvánvalóvá tenni, hogy nélkülözhetetlen, akkor nincs miről beszélni. Ez a díjazás szembeköpi a művésztársadalmat, a szemünkbe nevet” – hangsúlyozta. Más magándíjak kapcsán megjegyezte, bár nagyon jók, de a szűk szakmán kívül szinte senki nem tudja, kik kapják, ezért egy nagyon erős, az irodalom, a művészek presztízsét visszahozó díjat kell csinálni, amelyhez a Baumgarten-díj hagyománya a leginkább megfelelő.

A hagyományról

A díjat Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapította 1923-ban készült végrendeletében, amely szerint vagyonát „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek évdíj, jutalom vagy segély formájában, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.” Az alapító 1927-es halálát követően a család megtámadta a végrendeletet, így azt először 1929-ben osztotta ki a Baumgarten Alapítvány, amelynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Az alapítványt 1950-ben szüntették meg, helyét a József Attila-díj vette át.

Frissítve: 2019.03.18 13:09