Fizetésünk negyedét élelmiszerre költjük

A magyar lakosság átlagosan a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami magas arány. Ráadásul, a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez közel 40 százalék is lehet, ezért érinti érzékenyebben minden áremelkedés, míg a legfelsőbb jövedelmi csoportokat, ahol csak 10-15 százalék – írja vg.hu egy friss kutatásra hivatkozva. 

Amerikában és Nyugat-Európában ez 10-15 százalék, ami azt jelenti, hogy ott egy nagyobb mértékű árdrágulást is kevésbé éreznek meg a háztartások. Minél szegényebb ugyanis egy ország, a lakosság annál nagyobb részét költi a jövedelmének alapvető dolgokra. Márpedig a rezsi és az élelmiszer viszi el a pénzünk nagy részét.

Ez derült ki egy friss kutatásból is, amely azt vizsgálta, miből áll az eltérő családmodellek háztartásainak éves fogyasztása, és milyen módszerekkel tudnának az emberek spórolni. A magyarok több mint fele úgy gondolja, nincsenek felesleges kiadásai, így nincs lehetősége az előgondoskodásra sem.

A GfK Hungária által, egy biztosító társaság megbízásából készített kutatása, négy különböző korosztály költési szokásait is elemezte. A magyar lakosság 56 százaléka érzi úgy, hogy komoly megszorításokkal él, egyáltalán nincsenek felesleges kiadásai. A népesség negyede gondolja úgy, hogy ha lemondana felesleges kiadásairól, akkor el tudna kezdeni megtakarítani. A megkérdezettek 19 százaléka, a lakosság ötöde véli úgy, hogy felesleges kiadásai lemondása nélkül is képes takarékoskodni.

A legtöbbet szerintük elsősorban a kis összegű kiadásokon az élelmiszerboltokban és az otthoni háztartási energiával való takarékoskodással lehet megspórolni. Ezt követi a dohányárura, majd az öltözködésre szánt pluszköltségek lefaragása, a kocsi helyett tömegközlekedés használata, majd a megfontoltabb telefonálási szokások következnek. A megkérdezettek szerint pusztán tudatosabb vásárlással, fogyasztási szokásokkal havonta 20 271 forint megspórolható lenne.

Szerző

LMP: hiba a vidék és a főváros szembeállítása

Közlekedésfejlesztés nélkül nincs érdemi gazdaságfejlesztés, ugyanakkor súlyos hiba a vidéki és a fővárosi fejlesztési célok politikai szándékot sejtető szembeállítása - mondta a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja vasárnap Pécsett, sajtótájékoztatón.

Keresztes László Lóránt az elmúlt napok gazdaság- és azon belül a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati nyilatkozataira reagálva hangsúlyozta: súlyos felelősség terheli az elmúlt évtizedek döntéshozóit a területileg kiegyenlítetlen, a vidék leszakadását okozó gazdaságfejlesztés miatt.

Bár a vidéki városi térségek fejlesztése, népességmegtartó erejük növelése nemzeti érdek, ezt nem Budapest kárára kell megvalósítani - tette hozzá. Azt mondta: a központi régió hiába tekinthető fejlettnek a főbb gazdasági mutatók alapján, a közösségi közlekedés tekintetében óriásiak a lemaradások, az elodázhatatlan beruházások elmaradása katasztrofális következményekkel járhat.

A politikus szavai szerint ahhoz, hogy a főváros és a vidéki városi térségek fejlesztése egymást erősítő folyamat lehessen, előnyei pedig az egész országban, azaz a kisvárosokban, a falvakban is érezhetőek legyenek, jól működő közlekedési rendszerre van szükség.

Nem látni ugyanakkor azokat a lépéseket, amelyek a közlekedési szövetségek kialakítását, a közösségi közlekedés versenyképességének növelését célozzák, egységes rendszerbe szerveznék a főváros és agglomerációja, illetve a vidéki agglomerációk közlekedését - hangoztatta. Hozzátette, annak sincs jele, hogy megfelelő forrás állna rendelkezésre a vidéki nagyvárosok kiemelten fontos közlekedésfejlesztési terveinek megvalósításához.

Keresztes László Lóránt szólt arról, hogy az LMP álláspontja szerint a vidéki nagyvárosi térségek fejlesztéséről nem a kormányzatnak, a kormánypárti "megmondó embereknek", hanem az önkormányzatoknak kell dönteniük.

A helyi kormányzás erejét növelve a legfontosabb döntéseknek helyben kell megszületniük, a fejlesztéshez szüksége forrásokat pedig rendelkezésre kell bocsátani - mondta a politikus.

Szerző
Frissítve: 2014.06.22. 14:50

LMP: hiba a vidék és a főváros szembeállítása

Közlekedésfejlesztés nélkül nincs érdemi gazdaságfejlesztés, ugyanakkor súlyos hiba a vidéki és a fővárosi fejlesztési célok politikai szándékot sejtető szembeállítása - mondta a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja vasárnap Pécsett, sajtótájékoztatón.

Keresztes László Lóránt az elmúlt napok gazdaság- és azon belül a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati nyilatkozataira reagálva hangsúlyozta: súlyos felelősség terheli az elmúlt évtizedek döntéshozóit a területileg kiegyenlítetlen, a vidék leszakadását okozó gazdaságfejlesztés miatt.

Bár a vidéki városi térségek fejlesztése, népességmegtartó erejük növelése nemzeti érdek, ezt nem Budapest kárára kell megvalósítani - tette hozzá. Azt mondta: a központi régió hiába tekinthető fejlettnek a főbb gazdasági mutatók alapján, a közösségi közlekedés tekintetében óriásiak a lemaradások, az elodázhatatlan beruházások elmaradása katasztrofális következményekkel járhat.

A politikus szavai szerint ahhoz, hogy a főváros és a vidéki városi térségek fejlesztése egymást erősítő folyamat lehessen, előnyei pedig az egész országban, azaz a kisvárosokban, a falvakban is érezhetőek legyenek, jól működő közlekedési rendszerre van szükség.

Nem látni ugyanakkor azokat a lépéseket, amelyek a közlekedési szövetségek kialakítását, a közösségi közlekedés versenyképességének növelését célozzák, egységes rendszerbe szerveznék a főváros és agglomerációja, illetve a vidéki agglomerációk közlekedését - hangoztatta. Hozzátette, annak sincs jele, hogy megfelelő forrás állna rendelkezésre a vidéki nagyvárosok kiemelten fontos közlekedésfejlesztési terveinek megvalósításához.

Keresztes László Lóránt szólt arról, hogy az LMP álláspontja szerint a vidéki nagyvárosi térségek fejlesztéséről nem a kormányzatnak, a kormánypárti "megmondó embereknek", hanem az önkormányzatoknak kell dönteniük.

A helyi kormányzás erejét növelve a legfontosabb döntéseknek helyben kell megszületniük, a fejlesztéshez szüksége forrásokat pedig rendelkezésre kell bocsátani - mondta a politikus.

Szerző
Frissítve: 2014.06.22. 14:50