Előfizetés

Ausztráliában így megy - Elküldték a homofób operaénekest

Publikálás dátuma
2014.06.23. 15:38
Sidney Opera Fotó: Getty Images
Szerződést bontott Tamar Iveri grúz szopránnal a híres sydneyi operaházban működő Opera Australia, az ország első számú operatársulata, miután a közelmúltban hatalmas felháborodást váltott ki az énekesnő Facebook-oldalán felfedezett homofób bejegyzés.

A jelenleg Sydneyben próbáló énekesnő a múlt héten került a nagyközönség haragjának kereszttüzébe, miután fény derült egy, a Facebook-oldalára tavaly felkerült bejegyzésre, amelynek szerzője fekáliához hasonlította a homoszexuálisokat. A komment a grúz államfőnek, Giorgi Margvelasvilinek címzett levél formájában látott napvilágot, azután, hogy 2013 májusában ortodox keresztény csoportok rátámadtak egy melegfelvonulás résztvevőire Tbilisziben. "Büszke voltam rá, ahogy a grúz társadalom fellépett a felvonuláson. Gyakran, bizonyos esetekben, muszáj állkapcsokat törni ahhoz, hogy a jövőben nemzetként becsüljenek meg minket és komolyan vegyenek bennünket" - idézte a bejegyzést a brit The Guardian című lap internetes kiadása.

A komment szerzője arra kérte a grúz államfőt, "hagyjon fel az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy behozza a Nyugat fekáliatömegeit az emberek gondolkodásmódjába a propaganda eszközeivel". Az Ausztrál Opera Facebook-oldalán több mint ezer bejegyzés született az ügy kapcsán, sokan bojkottal fenyegették a társulatot. Az énekesnővel kötött szerződés felmondásának bejelentése előtt a társulat fő szponzorai közé tartozó Qantas légitársaság és a Mazda-autógyár "elfogadhatatlannak" nevezte a homofób bejegyzést. A change.org honlap petíciót indított Iveri ausztrál vízumának visszavonásáért és ez idáig több 4500 aláírást gyűjtött össze.

Tamar Iveri megpróbálta a férjére hárítani a felelősséget. Mint mondta, annak idején "erősen vallásos" és a "melegek irányába szigorú magatartást tanúsító" férje írta az ő nevén a bejegyzést. Az énekesnő szerint az ominózus szöveg nem tükrözte saját nézeteit és azonnal ki is törölte azt, ám valószínűleg már túl késő volt és a bejegyzés futótűzként terjedt az interneten.  Az Opera Australia hétfőn Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy közös megegyezéssel szerződést bontott a szopránénekesnővel. A társulat "esztelennek" nevezte az előadó profilján feltűnt megjegyzéseket.

Iverit legutóbb Az álarcosbál című produkcióban láthatta az ausztrál közönség: Verdi műve volt az Ausztrál Opera 2013-as melbourne-i évadának nyitóelőadása. A szopránénekesnő az ausztrál társulat még idén bemutatandó Tosca-előadásában is szerepelt volna, azt azonban nem tudni, hogy a mostani szerződésbontás Puccini operájára is kiterjedt-e. A grúz operaénekesnőnek szintén a homofób bejegyzés keltette botrány miatt kellett búcsúznia a belga nemzeti operaház, a brüsszeli La Monnaie egyik 2015-re tervezett produkciójától.

Muszáj tanulni - A képzetleneknek nincs munka az unióban

Publikálás dátuma
2014.06.23. 15:28
Fotó: Facebook
Az alacsonyan képzett munkavállalók számára szinte lehetetlen, vagy nagyon nehéz az elhelyezkedés, még a pusztán a legalapvetőbb képzettséget igénylő munkákat is inkább közepesen végzett emberek kapják, a magasan képzettek helyzete némely területeken pedig egyenesen javult - derül ki az Európai Bizottság hétfői közleményéből.

Brüsszel a 2014-es munkahelyekkel és toborzással foglalkozó jelentésre hivatkozva arra is rámutat, hogy a válság miatt megnövekedett azok aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy alkalmi munkából élnek. A bizottság szerint a jelentés arra világít rá, hogy több támogatást kell biztosítani az iskola és a munkába állás közötti átmenet számára.

"Az alacsonyan képzettek elhelyezkedési kilátásai szörnyűek, hacsak nem tesznek szert a munkáltatók által keresett képességekre, képzettségre" - idézi a kommüniké Andor Lászlót, a brüsszeli testület foglalkoztatáspolitikáért felelős tagját. A jelentés három országcsoportot azonosít; amelyeket leginkább és amelyeket a legkevésbé érintett a válság, valamint azokat, amelyekben néhány magasabban képzett területen munkaerőhiány van. Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában a fiatalok kilátásai rosszak, és alapfokú képesítést igénylő munkákra kénytelenek támaszkodni.

Ezzel ellentétben Ausztriában, Svédországban és Németországban alig esett az újonnan felvett munkavállalók száma, az oktatásban megszerezhető és a munkáltatók által keresett képzettségek összhangban vannak. A harmadik csoportba sorolja Brüsszel a többi között - Lengyelország és Szlovákia mellett- Magyarországot is. A jelentés megállapítja, hogy jelenleg 218 millióan dolgoznak az EU munkaerőpiacán, és mindössze öt olyan ország van, Ausztria, Belgium, Németország, Málta és Svédország, ahol mind a bruttó hazai termék (GDP), mind a foglalkoztatottak száma eléri a válság előtti szintet.

A dokumentum adatai arra utalnak, hogy 2008 és 2012 között 19 százalékkal csökkent a meghirdetett állások száma, és a cégek 14 százalékkal kevesebb embert vettek fel. A legsúlyosabban az alacsonyan képzett fiatalokat érintette a krízis: az ő körükben 2008-hoz képest 31 százalékkal esett vissza azok száma, akik beléptek valamilyen munkahelyre. A jelentés a bizottság értékelése szerint arra is rávilágít, hogy nőtt a határozott idejű szerződések száma. 2012-ben például a létrejött új munkaszerződések 58 százaléka ilyen jellegű volt, holott a munkavállaló inkább határozatlan idejű szerződést szeretett volna. Ez arra utal, hogy az álláskeresők kénytelenek átmeneti vagy részmunkaidős állásokat is elfogadni - állapítja meg a brüsszeli testület.

Ami a munkaerőpiacon keresett képességeket illeti, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az szoftverekkel és értékesítéssel foglalkozó szakemberek iránt nő a leggyorsabban a kereslet, de ápolókra és nővérekre is egyre nagyobb az igény az egészségügyben. Ezzel szemben az alacsony és közepes képzettséget igénylő munkavállalók iránt esett a leginkább a kereslet a munkaerőpiacon, főleg az építőiparban. A válság által legsúlyosabban érintett országokban például mintegy 50 százalékkal.

Muszáj tanulni - A képzetleneknek nincs munka az unióban

Publikálás dátuma
2014.06.23. 15:28
Fotó: Facebook
Az alacsonyan képzett munkavállalók számára szinte lehetetlen, vagy nagyon nehéz az elhelyezkedés, még a pusztán a legalapvetőbb képzettséget igénylő munkákat is inkább közepesen végzett emberek kapják, a magasan képzettek helyzete némely területeken pedig egyenesen javult - derül ki az Európai Bizottság hétfői közleményéből.

Brüsszel a 2014-es munkahelyekkel és toborzással foglalkozó jelentésre hivatkozva arra is rámutat, hogy a válság miatt megnövekedett azok aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy alkalmi munkából élnek. A bizottság szerint a jelentés arra világít rá, hogy több támogatást kell biztosítani az iskola és a munkába állás közötti átmenet számára.

"Az alacsonyan képzettek elhelyezkedési kilátásai szörnyűek, hacsak nem tesznek szert a munkáltatók által keresett képességekre, képzettségre" - idézi a kommüniké Andor Lászlót, a brüsszeli testület foglalkoztatáspolitikáért felelős tagját. A jelentés három országcsoportot azonosít; amelyeket leginkább és amelyeket a legkevésbé érintett a válság, valamint azokat, amelyekben néhány magasabban képzett területen munkaerőhiány van. Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában a fiatalok kilátásai rosszak, és alapfokú képesítést igénylő munkákra kénytelenek támaszkodni.

Ezzel ellentétben Ausztriában, Svédországban és Németországban alig esett az újonnan felvett munkavállalók száma, az oktatásban megszerezhető és a munkáltatók által keresett képzettségek összhangban vannak. A harmadik csoportba sorolja Brüsszel a többi között - Lengyelország és Szlovákia mellett- Magyarországot is. A jelentés megállapítja, hogy jelenleg 218 millióan dolgoznak az EU munkaerőpiacán, és mindössze öt olyan ország van, Ausztria, Belgium, Németország, Málta és Svédország, ahol mind a bruttó hazai termék (GDP), mind a foglalkoztatottak száma eléri a válság előtti szintet.

A dokumentum adatai arra utalnak, hogy 2008 és 2012 között 19 százalékkal csökkent a meghirdetett állások száma, és a cégek 14 százalékkal kevesebb embert vettek fel. A legsúlyosabban az alacsonyan képzett fiatalokat érintette a krízis: az ő körükben 2008-hoz képest 31 százalékkal esett vissza azok száma, akik beléptek valamilyen munkahelyre. A jelentés a bizottság értékelése szerint arra is rávilágít, hogy nőtt a határozott idejű szerződések száma. 2012-ben például a létrejött új munkaszerződések 58 százaléka ilyen jellegű volt, holott a munkavállaló inkább határozatlan idejű szerződést szeretett volna. Ez arra utal, hogy az álláskeresők kénytelenek átmeneti vagy részmunkaidős állásokat is elfogadni - állapítja meg a brüsszeli testület.

Ami a munkaerőpiacon keresett képességeket illeti, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az szoftverekkel és értékesítéssel foglalkozó szakemberek iránt nő a leggyorsabban a kereslet, de ápolókra és nővérekre is egyre nagyobb az igény az egészségügyben. Ezzel szemben az alacsony és közepes képzettséget igénylő munkavállalók iránt esett a leginkább a kereslet a munkaerőpiacon, főleg az építőiparban. A válság által legsúlyosabban érintett országokban például mintegy 50 százalékkal.