Kiírták a tendert az M0-ás folytatására

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt közbeszerzést írt ki az M0 autóút északi szektor 11-es számú főút és a 10-es számú főút (Budakalász és Solymár) közötti szakaszának tervezésére, valamint az építési engedély megszerzésére - a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A munka része az alagutak vázlatterveinek elkészítése, a terület-igénybevételi tervek készítése, továbbá a kivitelezési tender dokumentáció összeállítása is.

A munka ellenértékének becsült összege nettó 1 milliárd 340 millió forint.

Ajánlatot az a cég tehet, amelynek a nettó árbevétele az utóbbi 3 év mindegyikében elérte a 600 millió forintot. Ezen belül a 2x2 sávos új nyomvonalú gyorsforgalmi út tervezésének legalább 300 millió forintot kell kitennie.

A referenciák között - egyebek mellett - be kell mutatni legalább egy 8 kilométer hosszú, 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út engedélyezett tervét, illetve legalább egy 2,5 kilométer hosszú, kétjáratú országos közúti alagút tervét, amely szintén rendelkezik építési engedéllyel.

Az ajánlatokat augusztus 7-ig lehet benyújtani, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló ajánlattevő lesz a nyertes.

Szerző

Az oroszok befagyasztanák a konfliktust

Moszkva az ukrán konfliktus "befagyasztását" akarja elérni azzal, hogy erőlteti a közvetlen párbeszédet a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai úgynevezett köztársaságok között - fejtette ki a Novaja Gazeta kommentátora az orosz lap hétfői cikkében. A Kommerszantnak nyilatkozó ukrán politológus szerint egyszerre több vonalon kell tárgyalni a kelet-ukrajnai rendezés érdekében.

Konsztantyin Bondarenko a Kommerszantnak úgy vélte, hogy a Petro Porosenko ukrán elnök által pénteken meghirdetett tűzszünet nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy iként lehet megteremteni a kelet-ukrajnai térség stabilitását.

A szakértő úgy gondolja, hogy ennek érdekében Kijevnek feltétlenül tárgyalnia kell Moszkvával, a szakadárok parancsnokainak pedig a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet egységeinek vezetésével, s pontosan meg kell határozniuk a tárgyalások témáját, például Donyeck és Luhanszk jövőbeni státusára összpontosítva.

Bondarenko a tekintélyes politikai-gazdasági lapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy kevés az idő a valódi előrelépésre, hiszen a hét végén letelik a Porosenko által meghirdetett tűzszünet határideje, és addigra az ukrán válság miatt újabb nyugati szankciók várhatóak Oroszország ellen, mivel pénteken ér véget az Európai Unió csúcsértekezlete.

Az Izvesztyija című orosz lap kommentárja szerint egyáltalán nem világos, hogyan működhetne Kijev "A" terve, ha a Donyec-medencének (az oroszbarát erőknek) nincs lehetősége követeléseivel előállni. A hatalomhoz közeli újság szerint Porosenko terve a tárgyalások helyett túlságosan is kemény feltételeket szabott a tűzszünetre: e hét péntekig a "felkelőknek" le kell tenniük a fegyvert és fel kell szabadítaniuk a közigazgatási épületeket, "s mindezt minden biztosíték nélkül" - bírálta a kijevi tervet a lap.

A Novaja Gazeta című orosz ellenzéki napilap szakírója szerint csak az állandó tűzszünet és a nemzeti megbékélésről szóló, elhúzódó tárgyalási folyamat mentheti meg az úgynevezett délkelet-ukrajnai népköztársaságokat a gyors összeomlástól. Pavel Felgengauer rámutatott, hogy Moszkva pontosan ezt követeli egyre erőteljesebben, nyilvánvalóan ezzel az ukrajnai szembenállást akarja befagyasztani, ugyanúgy, ahogy azt a 1990-es évek elején tette a Dnyeszteren túli terület és a Kaukázus konfliktusaival.

A cikkíró meggyőződése, hogy a nemzetközi megfigyelők bevonása, az Európai Unió, valamint a Független Államok Közössége tagállamainak közvetítése, a végtelen és eredménytelen "nemzeti megbékélési párbeszéd" a legjobb kiút a Kreml számára a jelenlegi helyzetből. Az ugyanis biztosíthatja Moszkva Ukrajnával kapcsolatos stratégiai céljait. Azt, hogy a kelet-európai ország ne lépjen be sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, és különleges rendszert vezessenek be Délkelet-Ukrajnában. A konfliktus befagyasztása "erőteljes eszközöket ad Moszkva kezébe a Kijevre, s egyszersmind a szeparatistákra való nyomásgyakorláshoz".

Felgengauer szerint ez esetben a Krím problematikája sok szempontból elveszíti időszerűségét, és a Nyugat Kijevnek és a Donyec-medencének lesz kénytelen segítséget nyújtani.

Szerző

Az oroszok befagyasztanák a konfliktust

Moszkva az ukrán konfliktus "befagyasztását" akarja elérni azzal, hogy erőlteti a közvetlen párbeszédet a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai úgynevezett köztársaságok között - fejtette ki a Novaja Gazeta kommentátora az orosz lap hétfői cikkében. A Kommerszantnak nyilatkozó ukrán politológus szerint egyszerre több vonalon kell tárgyalni a kelet-ukrajnai rendezés érdekében.

Konsztantyin Bondarenko a Kommerszantnak úgy vélte, hogy a Petro Porosenko ukrán elnök által pénteken meghirdetett tűzszünet nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy iként lehet megteremteni a kelet-ukrajnai térség stabilitását.

A szakértő úgy gondolja, hogy ennek érdekében Kijevnek feltétlenül tárgyalnia kell Moszkvával, a szakadárok parancsnokainak pedig a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet egységeinek vezetésével, s pontosan meg kell határozniuk a tárgyalások témáját, például Donyeck és Luhanszk jövőbeni státusára összpontosítva.

Bondarenko a tekintélyes politikai-gazdasági lapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy kevés az idő a valódi előrelépésre, hiszen a hét végén letelik a Porosenko által meghirdetett tűzszünet határideje, és addigra az ukrán válság miatt újabb nyugati szankciók várhatóak Oroszország ellen, mivel pénteken ér véget az Európai Unió csúcsértekezlete.

Az Izvesztyija című orosz lap kommentárja szerint egyáltalán nem világos, hogyan működhetne Kijev "A" terve, ha a Donyec-medencének (az oroszbarát erőknek) nincs lehetősége követeléseivel előállni. A hatalomhoz közeli újság szerint Porosenko terve a tárgyalások helyett túlságosan is kemény feltételeket szabott a tűzszünetre: e hét péntekig a "felkelőknek" le kell tenniük a fegyvert és fel kell szabadítaniuk a közigazgatási épületeket, "s mindezt minden biztosíték nélkül" - bírálta a kijevi tervet a lap.

A Novaja Gazeta című orosz ellenzéki napilap szakírója szerint csak az állandó tűzszünet és a nemzeti megbékélésről szóló, elhúzódó tárgyalási folyamat mentheti meg az úgynevezett délkelet-ukrajnai népköztársaságokat a gyors összeomlástól. Pavel Felgengauer rámutatott, hogy Moszkva pontosan ezt követeli egyre erőteljesebben, nyilvánvalóan ezzel az ukrajnai szembenállást akarja befagyasztani, ugyanúgy, ahogy azt a 1990-es évek elején tette a Dnyeszteren túli terület és a Kaukázus konfliktusaival.

A cikkíró meggyőződése, hogy a nemzetközi megfigyelők bevonása, az Európai Unió, valamint a Független Államok Közössége tagállamainak közvetítése, a végtelen és eredménytelen "nemzeti megbékélési párbeszéd" a legjobb kiút a Kreml számára a jelenlegi helyzetből. Az ugyanis biztosíthatja Moszkva Ukrajnával kapcsolatos stratégiai céljait. Azt, hogy a kelet-európai ország ne lépjen be sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, és különleges rendszert vezessenek be Délkelet-Ukrajnában. A konfliktus befagyasztása "erőteljes eszközöket ad Moszkva kezébe a Kijevre, s egyszersmind a szeparatistákra való nyomásgyakorláshoz".

Felgengauer szerint ez esetben a Krím problematikája sok szempontból elveszíti időszerűségét, és a Nyugat Kijevnek és a Donyec-medencének lesz kénytelen segítséget nyújtani.

Szerző