Miocén kori Budapest az Állatkertben

Publikálás dátuma
2014.06.24. 07:44
Persányi Miklós a klasszikus városligeti körhintán FOTÓK: K 2 PRESS
Néhány éven belül az egykori Pannon-tenger élővilágának mai rokonai láthatók majd a Fővárosi Állat és Növénykertben, az egykori Vidámpark területén. A Pannon ősvadonba költözhetnek az elefántok, a krokodilok, a medvék és újra lesznek csimpánzok is az élőgyűjteményben. A jelen pedig: már működik a Holnemvolt park, ahol a gyerekek és szüleik találkozhatnak kedvenceikkel és a természettel, de még a Vurstli játékaival is.

Jövőre elkészülhet az állatkert egykori szolgálati lakóházának környékén a Mese-park, 2016 és 2018 között pedig a Liget Budapest program részeként egy közepes stadion árából, 16 milliárd forintos költséggel a Pannon ősvadon. A Holnemvolt park, az állatsimogatóval, a háziállatokkal, tevékkel és flamingókkal már jelenleg is nyitva a nagyközönség előtt - említette a Népszavának Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója.

Állatsimogató

Állatsimogató

Az élőgyűjtemény vezetője hozzátette, igyekeztek megőrizni a műemlék, vagy műemlék jellegű létesítményeket az egykori Vidámpark "hagyatékából". Így az állatkert továbbra is üzemelteti a több mint százéves körhintát, Európa legnagyobb faszerkezetű hullámvasútját, de megmenekült a Barlangvasút is.

A dodzsem helyén viszont papagáj bemutatón ismerkedhetnek a gyerekek ezekkel az okos madarakkal. A volt versenyautó-pálya épületében lelt otthonra a Manófalva, ahol a legkisebbek apró házikókban ismerkedhetnek állatmesék szereplőivel. A körhinta tőszomszédságába költöztek a tevék és a flamingók.

- A Holvolt-tárban kis házi múzeumot rendeztünk be a Vidámpark történetéből, ahol az egykori Barlangvasút egyik kocsijában maga Bástya elvtárs üldögél és várja azokat, akik közös fotót akarnak vele - mosolygott Persányi Miklós. A kiállításon látható még a bádog ember, de megőrizték az egyik játék pénztárát és látható a bejárat fölött még nem is oly rég virító "Vidámpark" felirat is. Az épület mellett üldögél a gigantikus Vidám Vili, a négy ujjú gyermek.

A főigazgató elmondta, az Állatkert százéves szolgálati lakóházból akár már jövő év végére elkészülhet a Mesevár. A külső homlokzatot rendbehozták, a belső tér kialakítása van még hátra. Az egykori lakások összenyitásával is olyan tereket hoznak létre, ahol interaktív módon ismerkedhetnek a gyerekek a mesék élővilágával.

Az új lakók egy része

Az új lakók egy része

Az Állatkert területét hatvan évig csak csökkentették, most viszont 10,7 hektáros területe 6,5 hektárral bővült, visszakapta az elvett részeket. Itt évtizedekig a tavaly végleg tönkrement Vidámpark működött. A régi-új részen épül majd föl az igazi közönségvonzó beruházás a Pannon ősvadon, amely igyekszik bemutatni a nagyjából tízmillió évvel ezelőtti, miocén-kori Pannon tenger és partvidéke élőlényeit, természetesen a ma élő leszármazott fajokkal.

Az egykori beltenger helyén épült fel Budapest is, ezért rengeteg őskori lelet maradt fenn, hű képet adva az akkori növény és állatvilágról.  Az 1,7 hektáron elterülő, 20-40 méter magas biodómban egy télen-nyáron érdekes fedett park lesz, amelyhez szabadtéri kifutók csatlakoznak. Az épületet a Széchenyi- fürdő jelenleg még a csatornákba elfolyó használt vízével melegítenék, mediterrán klímát kialakítva.

Először a látogatói fogadóépület és a hatalmas akvárium készül el, amely a Pannon-tenger és befolyó vizeinek életét mutatja be: cápákat, rájákat, krokodilokat és más élőlényeket.  A műemlék elefántházból átköltözhetnek végre az indiai ormányosok is a biodómba. A 30-40 négyzetméteres istállójukat egy 2000 négyzetméteres belső és egy ennél is tágasabb külső kifutó válthatja fel.

Persányi Miklós elmondta, régi tervüket is megvalósíthatják, vagyis egy több elefánttehénből és borjúból álló csordát is létrehozhatnak, egy elefánt bikával, amelyet persze csak a párzási időszakban engednének a nüstényekhez. Megfelelő helyre kerülhetnek a medvék és nagymacskák. Hosszú idő után újra érkeznek majd csimpánzok is. A Pannon ősvadonban madarak és hüllők, kétéltűek és gerinctelenek is lesznek.

A legtöbb állat ősei már kihaltak, de például a zöldvarangy fennmaradt megkövesedett maradványai azt bizonyítják, hogy ez az állat szinte semmit sem változott az elmúlt évmilliók alatt - jegyezte meg a főigazgató.  Az Állatkert már ma is a legnépszerűbb hazai közgyűjtemény az évi több mint egy millió látogatójával, de ha minden a tervek szerint alakul, 2018-tól ez a szám tovább növekedhet.

A kert jelenleg a fenntartásához szükséges költségek 80 százalékát teremti elő, ez az arány is javulhat. Ami ennél is fontosabb, egyre több faj nemzetközi megmentésében vehetnek majd részt a budapesti állatkert szakemberei és még érdekesebbek lehetnek oktatási programjai.

Szerző
Frissítve: 2014.06.23. 22:21

Itt a kaukázusi medvetalp

Publikálás dátuma
2014.06.24. 07:43
FORRÁS: WIKIPÉDIA
Ukrajnából került át hozzánk a rendkívül veszélyes kaukázusi medvetalp.

Az invazív növény leveleinek megérintésével heves allergiás reakció léphet fel, bőrirritáció, súlyos esetben vakság, akár bőrrák is lehet a következmény. Ha napfény éri, még komolyabb sérüléseket okoz, Kárpátalján már több tucat embert kellett kórházba szállítani.

Szerző
Frissítve: 2014.06.23. 21:58

Szombat délután irányt vált a Nap!

Publikálás dátuma
2014.06.20. 22:31
Fotó: Getty Images
A nyári napforduló közép-európai idő szerint szombaton 12 óra 51 perckor lesz, ezzel beköszönt a csillagászati nyár, amelyhez sok csillagászati és néprajzi érdekesség is kapcsolódik. A napforduló (latinul solstitium) kifejezés a Nap helyzetét fejezi ki a Föld egyenlítőjéhez képest. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő fölött delel, tehát a déli órában nem látszik árnyék például az egyiptomi Asszuánban, a Zöldfoki-szigeteken vagy Kubában. A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, és ekkor a nappal a leghosszabb, az éjszaka pedig a legrövidebb.

A napfordulók idején a Nap "irányt vált". Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről észak felé halad, utána pedig - ez idén szombaton 12 óra 51 perckor lesz - északról dél felé kezd mozogni. Nyári napfordulókor az Északi-sarkon a Nap állandó magasságon, 23 fokon kering. 

A napforduló előtti és utáni hetekhez kapcsolódnak az úgynevezett "fehér éjszakák", amikor a magasabb szélességi fokokon még éjszaka sem teljes a sötétség. Sajnovics János jezsuita szerzetes, csillagász és matematikus 1769-ben Észak-Norvégia partjainál egy ilyen alkalommal éjfélkor figyelhette meg a Vénusz bolygó átvonulását a Nap előtt. James Cook, Ausztrália felfedezője ugyanezt a jelenséget látta Tahitin, csak ő délben. Nyáron az elliptikus pályán keringő Föld a legtávolabb van a Naptól, míg a téli hónapokban a legközelebb, a különbség körülbelül ötmillió kilométer.

A nyári napforduló ünnepe a Szent Iván-éj, amelyhez sok népszokás kötődik. Ezek közül a legismertebb a tűzgyújtás, tűzugrás, amely nemcsak Magyarországon, hanem az európai kultúrkörben is jelen van. Történeti források már az 5. században följegyezték ezt a szokást, Magyarországon a 16. század óta van jelen dokumentáltan - mondta Koltay Erika, a Néprajzi Múzeum kutatója, múzeumpedagógusa.

Hozzátette: a Szent Iván-éjszakával összefüggő hiedelmek közül a legáltalánosabb, hogy aki a tüzet átugorja, megtisztul. Bizonyos népcsoportoknál, például a bajai bunyevácoknál "szerelmi varázslás" is kapcsolódik hozzá: ott a lányok virágcsokorral a fejükön, a szívüknek kedves legénnyel párban ugranak, így a megtisztulás szertartása mellé a termékenységé is társul. Sokan illatos füveket szórtak a Szent Iván-éji tűzbe, hogy meg lehessen jósolni, hogyan sikerül a tüzet átugró hajadonok házassága. Mások arra törekedtek, hogy a tűznek minél nagyobb füstje legyen, mert úgy hitték, ez megóvja a termést.

Június 24-én van Keresztelő Szent János születésnapja. A bizánci egyház kultikus befolyásának következménye, hogy Keresztelő Szent Jánosra Ivánként emlékezik az egyház és a világ is. Keresztelő Szent János születésnapi ünnepe az 5. században lett általánossá, és magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek a nyári napforduló pogány ünnepét jellemezték.

Szent Iván a korán meghalt gyermekek mennyei pártfogója is: egyes hiedelmek szerint ezeknek a gyermekeknek június 23-án éjszaka gyümölcsöt oszt a mennyben. Úgy tartották, hogy ha egy keresztelés nélkül elhunyt gyermek édesanyja gyümölcsöt evett Szent Iván napja előtt, a gyermeke nem kap. Koltay Erika hozzátette: sokan azért sütöttek almát a Szent Iván-éji tűzben, hogy a gyermekeknek ne essen bajuk. Erre az alkalomra hosszú énekek születtek, de ezek már csak a felvidéki Zobor vidékén maradtak fenn.

Szerző