Bizakodás és fásultság az MSZP-ben

Publikálás dátuma
2014.06.24 07:06
Legalább negyvenen pályáznak elnökségi tagságra az MSZP-ben. Fotó: Bielik István/Népszava
Bizakodóbbak lettek a fővárosi szocialisták, a vidéki alapszervezetekben azonban forrásaink szerint sokan szinte lemondtak a pártról. Nem lépnek ugyan ki az MSZP-ből és másik párthoz sem csatlakoznak, de kivárnak, ami helyben gondot okozhat az önkormányzati kampányban.

Szocialista körből úgy értesültünk, hogy a budapesti szervezetek többsége igyekszik túllépni az áprilisi, illetve a májusi vereségen és az októberi önkormányzati választásra készülni. Úgy gondolják, hogy a tisztújítás után lesz esélyük az építkezésre, vannak azonban kerületek, ahol inkább kivárnak. Azt mondják, csak akkor válhat ismét kormányzóképes erővé az MSZP, ha az új vezetőket a választók is elfogadják.

Több ismert MSZP-s lapunknak kijelentette, legalább negyvenen pályáznak elnökségi tagságra, de biztos, hogy a jelölőbizottság rostáján legalább tízen kiesnek majd. Vannak, akik szerint egészséges, hogy most bárki pályázhat elnökségi tagságra. Ez megmozgathatja a pártot és lehetőséget teremt azok számára, akik eddig a háttérben voltak kénytelenek politizálni. A lapunk által megkérdezett szocialisták nem tartanak attól, hogy a verseny kifelé nevetségessé teheti a pártot, de attól sem, hogy a korábbinál gyengébb vezetők kerülhetnek pozícióba.

Miután nincs zárt elnökségi lista, vagyis nem teljes névsorra szavaznak majd a július 19-i tisztújító kongresszus küldöttei, az új vezetésben sokféle elképzelés képviselői jelen lesznek. Ez néhány politikus szerint lehet jó, mások viszont úgy gondolják, ebben a helyzetben markáns irányra van szükség, ha a "porból" fel akarják állítani a szocialista pártot.

Forrásaink szerint Tóbiás Józsefet megnyugtató, béketeremtő politikusnak tartják az MSZP-ben, olyannak, aki képes építkezni. Abban viszont nem mindenki hisz, hogy elnökként jól kézben fogja tartani az esetleg egymástól nagyon eltérő politikusi stílust, megoldást kínáló elnökségi tagokat. Pedig az új vezetésnek nincsenek hónapjai, évei arra, hogy kijelöljék és elfogadtassák az új irányt, mert szeptemberben kezdődik az önkormányzati választási kampány - figyelmeztettek.

Budapesten a májusi EP-választás tépázta meg jobban a szocialistákat, a tagok ugyanis a parlamenti voksolás után még hittek abban, hogy az övék a legerősebb demokratikus ellenzéki párt - fogalmazott lapunknak az egyik névtelenséget kérő MSZP-s. Hozzátette: azt követően sokan el akartak menni a pártból, eltávolodtak a politikától, amikor azonban kiderült, hogy még az önkormányzati választások előtt vezérkart cserél a párt, ismét elkezdtek dolgozni.

A vidéki szervezetekben nagyobb a fásultság - mondták helyi politikusok. Az országgyűlési választási kudarc a legtöbb településen súlyosabban érintette a párttagságot, mint Budapesten. Helyben ugyanis sokan hittek abban, hogy kormányváltó hangulat van az országban, aminek következtében győzni fog a baloldali összefogás. Ezzel szemben több választókerületben a Jobbik is megelőzte az MSZP-t, amit állítólag többen mostanáig nem tudtak feldolgozni.

Az önkormányzati választásokra készülve nem mindenütt fogadják lelkesedéssel, hogy a lehetséges koalíciós partnereket helyben kell kiválasztani. Botka László, az országos választmány elnöke korábban lapunknak elmondta, ez minden önkormányzati választás előtt így volt, hiszen azt a településeken tudják, kikkel lehet a győzelem érdekében megállapodni. Most azonban más a helyzet - figyelmeztettek szocialista politikusok. Az esetleges újabb kudarc súlyát senki nem akarja cipelni.

Szerző

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.