Diákhitel: kamatesés

Történelmi mélypontra csökkent a diákhitel kamata: a szabad felhasználású Diákhitel1 kamatmértékét 5,75 százalékon, a Diákhitel2-ét 7 százalékon állapította meg a Diákhitel Központ. 

A második, kizárólag tandíjra fordítható fiákhitelre a hallgatóknak továbbra is 2 százalékos kamatot kell fizetniük, a fennmaradó összeget kamattámogatás formájában az állam átvállalja. A Diákhitel Központ szerint a kamatcsökkentést a jegybanki alapkamat csökkentése, és a törlesztő adósok fizetési fegyelme tette lehetővé.

A Diákhitel Központ Zrt. a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait a pénz- és tőkepiacokról vonja be, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.

A Diákhitel Központ tulajdonosa 2010 óta a 2010 nyara óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.  A diákhitel felvehető összegei a 2014/15-ös tanév I. félévében is változatlanok lesznek: a szabad felhasználású Diákhitel konstrukció esetében fő szabály szerint havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, egy félévre akár 250 ezer forint; míg a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett tandíj.

Szerző

Közeleg a kamat mélypontja

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:18
A jegybanknak számolnia kell az adósságunkból eredő kockázatokkal is. Fotó: Bielik István/Népszava
Egyre aktuálisabbá válik annak a felmérése, hogy hol érheti el mélypontját a jegybanki alapkamat. Az elemzők többsége már 2,00 százaléknál látja a megállót, a kamatemelés ideje pedig 2015-nél előbb nem érkezik el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tegnap ismét 0,1 százalékpontot vágott a alapkamaton, így az mától 2,3 százalék.

A mától érvényes új, 2,3 százalékos alapkamat Európában még magasnak mondható, hiszen az eurónak gyakorlatilag eltűnt a rátája. A mostani kamatvágás feltehetően nem volt az utolsó a 2012. augusztustól tartó megszakítás nélküli sorozatban.

Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az újabb csökkentés mellett a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák meg a jegybankárok.

Ezt támasztja alá Pesuth Tamás véleménye is. A Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a 0,1 százalékos kamatvágást több tényező együttállása indokolta. Ezek közül a hazai inflációs- és a nemzetközi folyamatok a legmeghatározóbbak. A szakember úgy vélte, hogy a tegnap bemutatott inflációs alapfolyamatok alapján hosszabb ideig alacsonyan maradhat az alapkamat.

Horváth Ákos a nemzetközi helyzet alakulására hívta fel a figyelmet. Az Equilor elemzője úgy vélte, hogy az orosz-ukrán konfliktus vártnál kisebb veszteségei és az Európai Központi Bank monetáris politikájában a hónap elején bekövetkezett változás (2016 végéig nem lesz kamatemelés), is támogatólag hatott, stabilizálta a forint helyzetét. Véleménye szerint az MNB-alapkamata 2 és 2,3 százalék között érheti el a mélypontját.

Elsősorban a rendkívül alacsony infláció indokolja a folyamatos kamatvágást - hangsúlyozta Gábler Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-, energiaár és adóhatásokat is kiszűrő jegybanki alapmutató, a maginfláció is csak 1,4 százalékos fogyasztói áremelkedést jelez.

Ez alátámasztja az MNB álláspontját: miszerint igen alacsony az inflációs nyomás. Ettől függetlenül a vészesen alacsony alapkamat már komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, hiszen Magyarország igen érzékeny a forintárfolyam alakulására, mivel továbbra is magas, 118 százalékos a GDP arányos külső eladósodottságunk.

Az MNB ennek ellenére várhatóan nem áll meg a közeljövőben a kamatcsökkentéssel, ezért az Erste elemzői szerint is 2,00 százalékig csökkenhet az alapkamat szeptemberre, és ezen a szinten maradhat év végéig, 2015 közepén azonban valószínűleg kamatemelésre kényszerül a jegybank, mivel várhatóan az amerikai Federal Reserve is elindítja a monetáris szigorítást, és ez negatívan érintheti a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is.

Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - állapítja meg a Monetáris Tanács a kamtcsökkentés után kiadott kommentárjában. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

A következő hónapok lépéseit a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változásoktól teszik függővé a jegybankárok.

Idén nem lesz infláció
Az MNB előrejelzése szerint idén nem lesz infláció, majd jövőre 2,5 százalékra emelkedik a pénzromlás üteme, a bruttó hazai termék pedig 2014-ben 2,9 százalékkal, 2015-ben 2,5 százalékkal bővül - olvasható az MNB Monetáris Tanácsának a keddi kamatdöntés után közzétett inflációs jelentésében. A monetáris tanács ezzel csökkentette az inflációra vonatkozó várakozásait: márciusi jelentésében erre az évre még 0,7 százalékos, jövőre 3 százalékos inflációt jósolt. A monetáris tanács közleménye szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, és csak az előrejelzési horizont végén (5-8 negyedévnyi távolban) éri el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket. A testület javította idei GDP-várakozását, miután a márciusi inflációs jelentésben még 2,1 százalékos bővülést várt 2014-re, 2015-re meggyezik a márciusi és a júniusi várakozás. A részletes jelentést holnap ismerteti az MNB.


Becslés az illegális munka értékéről

A fizetési mérleg többlete 984 millió euró volt az idei első negyedévben, több mint duplája az egy évvel korábbi 463 milliónak és jelentősen meghaladta a tavaly negyedik negyedévi 710 millió eurót is.

A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország úgynevezett nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévében kiigazítatlanul 1,554 milliárd euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével pedig 1,861 milliárd eurót tett, ami a GDP 7,6 százalékával egyenlő - jelentette kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB bejelentette, hogy az első negyedévre vonatkozó kedden közölt adatok első alkalommal az új nemzetközi szabványnak (Balance of Payments and International Investment Position Manual 6th - BPM6) megfelelő módszertani követelmények szerinti tartalommal jelent meg. Az új módszertannak megfelelő revíziót az MNB egyelőre csak a 2013-as évre végezte el.

Eszerint a jövőben más lesz az idegenforgalom jövedelmeinek elszámolása, a tétel elnevezése is utazásra módosul, az idegenforgalmi, azaz az utazással kapcsolatos elszámolásokból kikerülnek a tartós és nagy értékű áruk, viszont az illegális kereskedelem becsült nagysága bekerül - jelentették be tegnap a jegybank szakértői.

A bérmunka elszámolása megváltozik, a jövőben a bérmunka a szolgáltatások közé kerül át, de csupán a bérmunka során létrejövő hozzáadott éték jelenik majd meg a folyó fizetési mérlegben.

Szerző

Paks ügye az Unióban

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:16
Szél Bernadett (LMP) képviselő az Alkotmánybíróság elé vinné a paksi bővítés ügyét. Fotó: Illyés Tibor/MTI
Az Alkotmánybíróság elé vinné az LMP után az Együtt-PM is a paksi hitelfelvételről szóló, hétfőn a parlamentben elfogadott törvényt. A megállapodás ugyanis az ellenzéki párt szerint is több érvényben lévő hazai és nemzetközi jogszabályba ütközik. A zöldek hasonlóan vélekednek, az Energiaklub és a Greenpeace azt állítja, hogy a szerződés felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ezért a két szervezet uniós vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

Az Együtt-PM azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy aláírtás helyett vigye az Alkotmánybíróság elé a paksi hitel-megállapodásról szóló törvényt. Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő tegnap közzétett nyílt levélben azt írta: a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses.

Álláspontjuk szerint a jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése. Kitértek arra is: az Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek." Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Ujhelyi: Ez a kormány legsötétebb üzlete!
Írásbeli kérdést nyújt be az Európai Bizottsághoz (EB) a szocialista párt európai parlamenti képviselője a paksi bővítéssel kapcsolatban. Ujhelyi István az EB-től többek között arra vár választ, hogy a magyar kormány mikor és milyen tartalommal küldött tájékoztatást az európai intézményeknek, és mivel indokolta az orosz hitelfelvételt. Tájékoztatást kér arról is, hogy az Európai Bizottság miként fogja vizsgálni a paksi beruházás kapcsán a nukleáris ipar területén megvalósuló versenytorzító gazdasági hatást. Ujhelyi arra is választ vár, hogy mikor és milyen formában vizsgálják a paksi atomhulladék tervezett elszállításának körülményeit. "A paksi beruházás a jelenlegi magyar kormány egyik legsötétebb üzlete. Orbán Viktor és kormánya úgy kötött meg egy, az ország állampolgárait évtizedekre eladósító megállapodást, hogy annak valós, szakmai és európai előkészítése nem történt meg, annak pontos részletei továbbra sem ismertek. Európai parlamenti képviselőként elő kívánom segíteni, hogy a magyar választók pontos és valós információkkal rendelkezzenek a sorsukat érintő és befolyásoló kérdésekben." - fogalmazott Brüsszelben kiadott közleményében Ujhelyi István.

Az Együtt-PM úgy véli: súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény alapján "a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne".

Megjegyezték: a most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást ugyanis nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani.

Az Együtt-PM azt kéri, az államfőtől, ha az Ab esetleg mégis átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, mert ezzel az uniós eljárás(ok) lezárultáig megakadályozható, hogy a kormány olyan kiadásokat eszközöljön, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának - írták.

Tiltott állami támogatást gyanít az Energiaklub és a Greenpeace is az új paksi atomerőmű építése mögött, ezért Brüsszelhez fordult. Ha az építkezést később az unió saját hatáskörben elindított vizsgálódása miatt kellene leállítani, akkor akár több százmilliárd forintnyi közpénz veszne el.

Ámon Ada, az Energiaklub vezetője több érvet is felsorolt, amire a tiltott támogatás gyanúja alapozható. Ezek között ugyanúgy megtaláljuk az állami hitel tiltott bevonását a beruházásba, mint a gazdasági előny nyújtását egy cégnek, illetve energiatermelő ágazatnak, vagy a beruházás versenytorzító hatását. A támogatással épülő erőműben termelt áramot ugyanis olcsóbban lehet eladni, mintha a piaci körülmények között valósult volna meg, s ez ellentétes az uniós versenyjogi szabályokkal.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója az angol Hinkley Point-i atomerőmű bővítésének kísérletével példálózott. Ennél a beruházásnál maga az érintett kormány kérte az uniót az elmúlt év végén, vizsgálja meg, nem forog-e fenn a tiltott állami támogatás esete. Az előzetes eredmények szerint vélhetően igen, ami kétségessé teszi a megvalósulást - tudósított az esetről a Szabadföld.

Az állam a paksi beruházás 2007-ben indult folyamatáról csak akadozva, sokszor bírósági ítéleteket követően, és akkor is csak megkésve szolgáltat információmorzsákat - állítják a zöld szervezetek. Ezért a civilek az első Orbán-kormány idején aláírt Aarhusi Egyezmény alapján létrejött jogkövetési bizottságot kérik fel, hogy érje el, hogy a magyar állam megfelelően tájékoztassa a nyilvánosságot.

A parlament hétfőn a kormánypártok igen szavazataival hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

Az orosz hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Évente ellenőrzi a KT a paksi költéseket

A paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitelkeret évente jelenik meg a költségvetésben, és a Költségvetési Tanács is évente megvizsgálja a hitelnek a költségvetésre gyakorolt hatását - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke tegnap a köztelevízióban.

A pénzek lehívására 2014-től van lehetősége a magyar államnak, a törlesztés a két új blokk elindulásakor kezdődik. A hitelért rendelkezésre állási díjat kell fizetni, és a szolgáltatási terheire, banki kiadásokra kell forrást biztosítani.

Véleménye szerint a dokumentumok meglepően egyszerűek és átláthatóak. Kovács Árpád megjegyezte, hogy a tanácsnak a beruházási folyamathoz semmi köze nincs, csak a finanszírozást vizsgálja. A tanács nyilatkozik arról is, hogy ne növekedjen az államadósság aránya a költségvetésen belül egyik évről a másikra.

Szerző