Parkolás: Fürsték profitját államosítják?

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:21
Kell a bevétel: Orbánék most a parkolási piacot akarják lenyúlni. Fotó: Bielik István/Népszava
Évi több milliárd forint árbevételre és akár több százmilliós nyereségre "teheti rá a kezét" az állam azzal, hogy júliustól "einstandolja" az országos mobiltelefonos parkolási rendszert üzemeltető Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató (EME) Zrt. piacát.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy az elmúlt napokban éles nyilatkozatháború alakult ki az állami szereplők és az EME Zrt. között arról, van-e joga a piac "lenyúlásához" az államnak. Ismert, július elsején élesedik a 2011-ben, az Orbán-kormány idején elfogadott új mobilfizetési szabályozás, amely - más területek után - a mobil fizetésben is a központosításra törekszik.

Létrehozták a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t, júliustól pedig csak az utóbbival szerződött partnerek működtethetnek mobil fizetést az országban - legalábbis szerintük és a fejlesztési tárca szerint. Álláspontjuk szerint a jogszabály alapján automatikusan megszűnnek azok a kontraktusok, amelyeket a parkolási cégek, az azokat fenntartó önkormányzatok kötöttek szolgáltatókkal, az EME-vel pedig nem kötöttek új partneri szerződést.

Az EME azonban ezt vitatja. A cég szerint továbbra is lehet náluk mobillal parkolást fizetni, mert a társaság mobilparkolási és e-matrica értékesítési szolgáltatásait nem érinti az új rendszer, mert viszonteladói, mobilkereskedelmi tevékenységükre nem vonatkozik sem a törvény, sem annak végrehajtási rendelete.

Az EME-ről egyébként tudni érdemes, hogy Magyarországon elsőként 2006. július elsején indította el országos mobiltelefonos parkolási rendszerét, jelenleg több mint 100 ezer ügyfele van. Igazgatóságában pedig ott ül Fürst György egykori terézvárosi MSZP-s alpolgármester, aki a 2000-es évek második felében a főváros akkor még meghatározó parkolás-üzemeltető cége, a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője is volt, nemrég pedig a Simon-Welsz üggyel is összefüggésbe hoztak a sajtóban.

Papíron ennyi köze van az EME Zrt.-hez, de meg nem erősített piaci információk szerint tulajdonrésze is van a vállalkozásban. Ezt nehéz bizonyítani, lévén, hogy az EME tulajdonosi háttere nem teljesen átlátható.

A cég tulajdonosa 2006-2010 között a Centrum Parkoló Kft. volt, majd 2011-2013 között a Trust Holding Kft. - utóbbinak az EME Holding Zrt., illetve - 2013 elejéig - az idén tavasszal a Sanoma-csoportot felvásárló Central Fund Kockázati Tőkealap Zrt. volt a tulajdonosa.

Ma már egyedüli tulajdonos az EME Holding, amely mögött tulajdonosként három, a Dominikai Köztársaságban bejegyzett cég - Shearsmith Corp., Longthorne Ltd., Shanghnessy Ltd. -, valamint a Panamai Köztársaságban székelő Gardner Partners Inc. nevű vállalkozás áll.

Szerző

Diákhitel: kamatesés

Történelmi mélypontra csökkent a diákhitel kamata: a szabad felhasználású Diákhitel1 kamatmértékét 5,75 százalékon, a Diákhitel2-ét 7 százalékon állapította meg a Diákhitel Központ. 

A második, kizárólag tandíjra fordítható fiákhitelre a hallgatóknak továbbra is 2 százalékos kamatot kell fizetniük, a fennmaradó összeget kamattámogatás formájában az állam átvállalja. A Diákhitel Központ szerint a kamatcsökkentést a jegybanki alapkamat csökkentése, és a törlesztő adósok fizetési fegyelme tette lehetővé.

A Diákhitel Központ Zrt. a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait a pénz- és tőkepiacokról vonja be, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.

A Diákhitel Központ tulajdonosa 2010 óta a 2010 nyara óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.  A diákhitel felvehető összegei a 2014/15-ös tanév I. félévében is változatlanok lesznek: a szabad felhasználású Diákhitel konstrukció esetében fő szabály szerint havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, egy félévre akár 250 ezer forint; míg a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett tandíj.

Szerző

Közeleg a kamat mélypontja

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:18
A jegybanknak számolnia kell az adósságunkból eredő kockázatokkal is. Fotó: Bielik István/Népszava
Egyre aktuálisabbá válik annak a felmérése, hogy hol érheti el mélypontját a jegybanki alapkamat. Az elemzők többsége már 2,00 százaléknál látja a megállót, a kamatemelés ideje pedig 2015-nél előbb nem érkezik el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tegnap ismét 0,1 százalékpontot vágott a alapkamaton, így az mától 2,3 százalék.

A mától érvényes új, 2,3 százalékos alapkamat Európában még magasnak mondható, hiszen az eurónak gyakorlatilag eltűnt a rátája. A mostani kamatvágás feltehetően nem volt az utolsó a 2012. augusztustól tartó megszakítás nélküli sorozatban.

Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az újabb csökkentés mellett a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák meg a jegybankárok.

Ezt támasztja alá Pesuth Tamás véleménye is. A Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a 0,1 százalékos kamatvágást több tényező együttállása indokolta. Ezek közül a hazai inflációs- és a nemzetközi folyamatok a legmeghatározóbbak. A szakember úgy vélte, hogy a tegnap bemutatott inflációs alapfolyamatok alapján hosszabb ideig alacsonyan maradhat az alapkamat.

Horváth Ákos a nemzetközi helyzet alakulására hívta fel a figyelmet. Az Equilor elemzője úgy vélte, hogy az orosz-ukrán konfliktus vártnál kisebb veszteségei és az Európai Központi Bank monetáris politikájában a hónap elején bekövetkezett változás (2016 végéig nem lesz kamatemelés), is támogatólag hatott, stabilizálta a forint helyzetét. Véleménye szerint az MNB-alapkamata 2 és 2,3 százalék között érheti el a mélypontját.

Elsősorban a rendkívül alacsony infláció indokolja a folyamatos kamatvágást - hangsúlyozta Gábler Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-, energiaár és adóhatásokat is kiszűrő jegybanki alapmutató, a maginfláció is csak 1,4 százalékos fogyasztói áremelkedést jelez.

Ez alátámasztja az MNB álláspontját: miszerint igen alacsony az inflációs nyomás. Ettől függetlenül a vészesen alacsony alapkamat már komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, hiszen Magyarország igen érzékeny a forintárfolyam alakulására, mivel továbbra is magas, 118 százalékos a GDP arányos külső eladósodottságunk.

Az MNB ennek ellenére várhatóan nem áll meg a közeljövőben a kamatcsökkentéssel, ezért az Erste elemzői szerint is 2,00 százalékig csökkenhet az alapkamat szeptemberre, és ezen a szinten maradhat év végéig, 2015 közepén azonban valószínűleg kamatemelésre kényszerül a jegybank, mivel várhatóan az amerikai Federal Reserve is elindítja a monetáris szigorítást, és ez negatívan érintheti a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is.

Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - állapítja meg a Monetáris Tanács a kamtcsökkentés után kiadott kommentárjában. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

A következő hónapok lépéseit a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változásoktól teszik függővé a jegybankárok.

Idén nem lesz infláció
Az MNB előrejelzése szerint idén nem lesz infláció, majd jövőre 2,5 százalékra emelkedik a pénzromlás üteme, a bruttó hazai termék pedig 2014-ben 2,9 százalékkal, 2015-ben 2,5 százalékkal bővül - olvasható az MNB Monetáris Tanácsának a keddi kamatdöntés után közzétett inflációs jelentésében. A monetáris tanács ezzel csökkentette az inflációra vonatkozó várakozásait: márciusi jelentésében erre az évre még 0,7 százalékos, jövőre 3 százalékos inflációt jósolt. A monetáris tanács közleménye szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, és csak az előrejelzési horizont végén (5-8 negyedévnyi távolban) éri el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket. A testület javította idei GDP-várakozását, miután a márciusi inflációs jelentésben még 2,1 százalékos bővülést várt 2014-re, 2015-re meggyezik a márciusi és a júniusi várakozás. A részletes jelentést holnap ismerteti az MNB.


Becslés az illegális munka értékéről

A fizetési mérleg többlete 984 millió euró volt az idei első negyedévben, több mint duplája az egy évvel korábbi 463 milliónak és jelentősen meghaladta a tavaly negyedik negyedévi 710 millió eurót is.

A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország úgynevezett nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévében kiigazítatlanul 1,554 milliárd euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével pedig 1,861 milliárd eurót tett, ami a GDP 7,6 százalékával egyenlő - jelentette kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB bejelentette, hogy az első negyedévre vonatkozó kedden közölt adatok első alkalommal az új nemzetközi szabványnak (Balance of Payments and International Investment Position Manual 6th - BPM6) megfelelő módszertani követelmények szerinti tartalommal jelent meg. Az új módszertannak megfelelő revíziót az MNB egyelőre csak a 2013-as évre végezte el.

Eszerint a jövőben más lesz az idegenforgalom jövedelmeinek elszámolása, a tétel elnevezése is utazásra módosul, az idegenforgalmi, azaz az utazással kapcsolatos elszámolásokból kikerülnek a tartós és nagy értékű áruk, viszont az illegális kereskedelem becsült nagysága bekerül - jelentették be tegnap a jegybank szakértői.

A bérmunka elszámolása megváltozik, a jövőben a bérmunka a szolgáltatások közé kerül át, de csupán a bérmunka során létrejövő hozzáadott éték jelenik majd meg a folyó fizetési mérlegben.

Szerző