Nem eutanázia, ha a beteget hagyják meghalni

Publikálás dátuma
2014.06.24. 20:28
Képünk illusztráció. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images.
A francia államtanács kedden engedélyezte egy hat éve vegetatív állapotban lévő, 39 éves bénult beteg életben tartására szolgáló kezelés leállítását.

A 2008-ban autóbalesetet szenvedett Vincent Lambert esete miatt ismét fellángolt az eutanázia körüli vita Franciaországban. A Reims egyetemi kórházában kezelt és mesterségesen életben tartott, lebénult férfiról az orvosai azt állítják, hogy visszafordíthatatlan agyi károsodásokat szenvedett és semmilyen kommunikációt nem lehet vele kialakítani. A beteg felesége és unokaöccse ezért az életben tartás, azaz a mesterséges hidratálás leállítását kérte, amit a szülők viszont elleneznek.

Miután a kórház a kezelés leállítása mellett döntött, a szülők bírósághoz fordultak, amely elrendelte a kezelés folytatását.
A katolikus család tagjainak egy része szerint Vincent Lambert még "jelen van" és kommunikál velük. Ők egyébként nem is várták meg az államtanács döntését, kedden sürgősséggel az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

Az államtanácshoz a feleség fordult jogorvoslatért. Ez az első alakalom, hogy a legfőbb jogi és közigazgatási intézmény állást foglalt egy olyan orvosi döntés törvényességéről, amely a mesterséges életben tartás kérdését érinti. A bírák az általuk februárban megrendelt orvosi szakvélemény alapján hozták meg a döntésüket, amely jóváhagyta a kezelőorvosok diagnózisát és a közigazgatási bíróság döntésének megsemmisítését javasolta, a 2005-ben elfogadott Leonetti-törvényre hivatkozva, amely bizonyos esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy a beteget "hagyják meghalni". Az orvosi közreműködéssel történő eutanázia ugyanakkor nem engedélyezett.

Vincent Lambert, akinek foglalkozása pszichiátriai ápoló "a balesete előtt egyértelműen és többször is kifejezte azon óhaját, hogy nem szeretné, ha mesterségesen életben tartanák" - emlékeztetett az államtanács.

Szerző

Megtalálták a francia ágyúkat!

Publikálás dátuma
2014.06.24. 20:14
Képünk illusztráció. Fotó: Ed Giles/Getty Images.
Orosz búvárrégészek 18. századi francia fegyverekre bukkantak Alexandria keleti kikötőjének bejáratánál, a Földközi-tenger mélyén.

A Fárosz-szigeténél lévő hullámsírban megtalálták a Le Patriot nevű francia hadihajón használt ágyúkat, fegyvereket, pisztolyokat, a hajó az 1798-ban Egyiptomba francia hadjáratot vezető Bonaparte Napóleon tábornok flottájához tartozott - közölte az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium illetékese. A francia fegyvergyűjteményt felszínre hozták, és a Nagy Egyiptomi Múzeum laboratóriumába szállították tanulmányozásra és helyreállításra - közölte Mohamed Musztafa, a minisztérium búvárrégészeti osztályának vezetője.

Bonaparte Napóleon tábornok Egyiptom és Szíria ellen indított hadjáratával (1798-1801) el akarta vágni az angolokat Indiától, megszerezve az Indiába vezető hajózási út stratégiai pontjait, ám a hajárat súlyos kudarccal végződött. Málta elfoglalása után 1798. július elsején érkezett Alexandriába, ahonnan Kairóba vonult, és 1798. július 21-én az úgynevezett piramisok csatájában legyőzte a mamelukok hadseregét, és bevette Kairót.

A Nelson admirális vezette brit flotta azonban augusztus 1-jén megtámadta hajóit, és az Alexandriához közeli abukíri (más néven nílusi) csatában győzelmet aratva megsemmisítette a franciák flottáját. Napóleon Egyiptomban rekedt, veresége ellenére folytatta Egyiptom közigazgatásának átszervezését, a kíséretében lévő tudósok pedig az ókori egyiptomi kultúrát tanulmányozták. Miután az Oszmán Birodalom hadat üzent Franciaországnak, Bonaparte bevonult Szíriába. Akkónál azonban a brit parancsnokság alatt harcoló törökök visszavonulásra kényszerítették.

Szerző

Ljubljana, Európa zöld fővárosa

Brüsszelben különböző uniós és zöld szervezetek ajánlására Ljubljana nyerte el a 2016-os évre az Európa Zöld Fővárosa címet.

A díjat kedd délután adták át Koppenhágában, amely idén viseli ezt a szép címet. (Ami jövőre, 2015-ben a brit Bristolé lesz.)

Janez Potocnik uniós környezetvédelmi biztos – aki maga is ljubljanai lakos – a díj átadásán hangsúlyozta: a szlovén főváros jó példa arra, hogy a gazdasági növekedés harmóniába hozható a környezeti szempontokkal. Határozott intézkedésekkel korlátozták az autóforgalmat, s az ott sikeresen működő kölcsönbicikli-rendszer már 1,6 milliószor vették igénybe a 270 ezres lakosú városban.

Tervszerűen dolgoznak azon, hogy 2020-ra az utazások egyharmadát a közösségi közlekedés, másik egyharmadát a kerékpárforgalom adja ki, s az egyéni autóhasználat az összes utazások egyharmadára zsugorodjon.

A városi közbeszerzések összegének 70 százalékát úgynevezett zöld közbeszerzés keretében költötték el, vagyis a környezeti értékek meghatározók voltak az üzletkötéseknél.

Hegyi Gyula (Brüsszel)