Paks ügye az Unióban

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:16
Szél Bernadett (LMP) képviselő az Alkotmánybíróság elé vinné a paksi bővítés ügyét. Fotó: Illyés Tibor/MTI
Az Alkotmánybíróság elé vinné az LMP után az Együtt-PM is a paksi hitelfelvételről szóló, hétfőn a parlamentben elfogadott törvényt. A megállapodás ugyanis az ellenzéki párt szerint is több érvényben lévő hazai és nemzetközi jogszabályba ütközik. A zöldek hasonlóan vélekednek, az Energiaklub és a Greenpeace azt állítja, hogy a szerződés felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ezért a két szervezet uniós vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

Az Együtt-PM azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy aláírtás helyett vigye az Alkotmánybíróság elé a paksi hitel-megállapodásról szóló törvényt. Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő tegnap közzétett nyílt levélben azt írta: a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses.

Álláspontjuk szerint a jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése. Kitértek arra is: az Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek." Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Ujhelyi: Ez a kormány legsötétebb üzlete!
Írásbeli kérdést nyújt be az Európai Bizottsághoz (EB) a szocialista párt európai parlamenti képviselője a paksi bővítéssel kapcsolatban. Ujhelyi István az EB-től többek között arra vár választ, hogy a magyar kormány mikor és milyen tartalommal küldött tájékoztatást az európai intézményeknek, és mivel indokolta az orosz hitelfelvételt. Tájékoztatást kér arról is, hogy az Európai Bizottság miként fogja vizsgálni a paksi beruházás kapcsán a nukleáris ipar területén megvalósuló versenytorzító gazdasági hatást. Ujhelyi arra is választ vár, hogy mikor és milyen formában vizsgálják a paksi atomhulladék tervezett elszállításának körülményeit. "A paksi beruházás a jelenlegi magyar kormány egyik legsötétebb üzlete. Orbán Viktor és kormánya úgy kötött meg egy, az ország állampolgárait évtizedekre eladósító megállapodást, hogy annak valós, szakmai és európai előkészítése nem történt meg, annak pontos részletei továbbra sem ismertek. Európai parlamenti képviselőként elő kívánom segíteni, hogy a magyar választók pontos és valós információkkal rendelkezzenek a sorsukat érintő és befolyásoló kérdésekben." - fogalmazott Brüsszelben kiadott közleményében Ujhelyi István.

Az Együtt-PM úgy véli: súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény alapján "a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne".

Megjegyezték: a most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást ugyanis nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani.

Az Együtt-PM azt kéri, az államfőtől, ha az Ab esetleg mégis átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, mert ezzel az uniós eljárás(ok) lezárultáig megakadályozható, hogy a kormány olyan kiadásokat eszközöljön, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának - írták.

Tiltott állami támogatást gyanít az Energiaklub és a Greenpeace is az új paksi atomerőmű építése mögött, ezért Brüsszelhez fordult. Ha az építkezést később az unió saját hatáskörben elindított vizsgálódása miatt kellene leállítani, akkor akár több százmilliárd forintnyi közpénz veszne el.

Ámon Ada, az Energiaklub vezetője több érvet is felsorolt, amire a tiltott támogatás gyanúja alapozható. Ezek között ugyanúgy megtaláljuk az állami hitel tiltott bevonását a beruházásba, mint a gazdasági előny nyújtását egy cégnek, illetve energiatermelő ágazatnak, vagy a beruházás versenytorzító hatását. A támogatással épülő erőműben termelt áramot ugyanis olcsóbban lehet eladni, mintha a piaci körülmények között valósult volna meg, s ez ellentétes az uniós versenyjogi szabályokkal.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója az angol Hinkley Point-i atomerőmű bővítésének kísérletével példálózott. Ennél a beruházásnál maga az érintett kormány kérte az uniót az elmúlt év végén, vizsgálja meg, nem forog-e fenn a tiltott állami támogatás esete. Az előzetes eredmények szerint vélhetően igen, ami kétségessé teszi a megvalósulást - tudósított az esetről a Szabadföld.

Az állam a paksi beruházás 2007-ben indult folyamatáról csak akadozva, sokszor bírósági ítéleteket követően, és akkor is csak megkésve szolgáltat információmorzsákat - állítják a zöld szervezetek. Ezért a civilek az első Orbán-kormány idején aláírt Aarhusi Egyezmény alapján létrejött jogkövetési bizottságot kérik fel, hogy érje el, hogy a magyar állam megfelelően tájékoztassa a nyilvánosságot.

A parlament hétfőn a kormánypártok igen szavazataival hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

Az orosz hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Évente ellenőrzi a KT a paksi költéseket

A paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitelkeret évente jelenik meg a költségvetésben, és a Költségvetési Tanács is évente megvizsgálja a hitelnek a költségvetésre gyakorolt hatását - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke tegnap a köztelevízióban.

A pénzek lehívására 2014-től van lehetősége a magyar államnak, a törlesztés a két új blokk elindulásakor kezdődik. A hitelért rendelkezésre állási díjat kell fizetni, és a szolgáltatási terheire, banki kiadásokra kell forrást biztosítani.

Véleménye szerint a dokumentumok meglepően egyszerűek és átláthatóak. Kovács Árpád megjegyezte, hogy a tanácsnak a beruházási folyamathoz semmi köze nincs, csak a finanszírozást vizsgálja. A tanács nyilatkozik arról is, hogy ne növekedjen az államadósság aránya a költségvetésen belül egyik évről a másikra.

Szerző

Hummeres-ítélet ősszel

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:12
FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
A Szegedi Törvényszék várhatóan csak ősszel hoz első fokon ítéletet annak az osztrák férfinak az ügyében, aki a vád szerint 2012. október 11-én Apátfalván Hummer terepjárójával szándékosan halára gázolta Kenéz Imre motoros rendőrt.

Az ügyészség a 36 esztendős férfit hivatalos személy ellen elkövetett emberölés, intézkedést végrehajtó rendőr sérelmére, felfegyverkezve, folytatólagosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja.

Joó Attila tanácsvezető bíró helyt adott Buza János ügyvéd indítványának, amely szerint a keddi tárgyaláson elhangzott kiegészített szakértői vélemény miatt a perbeszéd megtartására a védőnek hosszabb felkészülési időre van szüksége.

Szerző

Hummeres-ítélet ősszel

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:12
FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
A Szegedi Törvényszék várhatóan csak ősszel hoz első fokon ítéletet annak az osztrák férfinak az ügyében, aki a vád szerint 2012. október 11-én Apátfalván Hummer terepjárójával szándékosan halára gázolta Kenéz Imre motoros rendőrt.

Az ügyészség a 36 esztendős férfit hivatalos személy ellen elkövetett emberölés, intézkedést végrehajtó rendőr sérelmére, felfegyverkezve, folytatólagosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja.

Joó Attila tanácsvezető bíró helyt adott Buza János ügyvéd indítványának, amely szerint a keddi tárgyaláson elhangzott kiegészített szakértői vélemény miatt a perbeszéd megtartására a védőnek hosszabb felkészülési időre van szüksége.

Szerző