Az Együtt-PM azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy aláírtás helyett vigye az Alkotmánybíróság elé a paksi hitel-megállapodásról szóló törvényt. Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő tegnap közzétett nyílt levélben azt írta: a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses.
Álláspontjuk szerint a jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése. Kitértek arra is: az Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek." Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.
Az Együtt-PM úgy véli: súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény alapján "a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne".
Megjegyezték: a most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást ugyanis nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani.
Az Együtt-PM azt kéri, az államfőtől, ha az Ab esetleg mégis átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, mert ezzel az uniós eljárás(ok) lezárultáig megakadályozható, hogy a kormány olyan kiadásokat eszközöljön, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának - írták.
Tiltott állami támogatást gyanít az Energiaklub és a Greenpeace is az új paksi atomerőmű építése mögött, ezért Brüsszelhez fordult. Ha az építkezést később az unió saját hatáskörben elindított vizsgálódása miatt kellene leállítani, akkor akár több százmilliárd forintnyi közpénz veszne el.
Ámon Ada, az Energiaklub vezetője több érvet is felsorolt, amire a tiltott támogatás gyanúja alapozható. Ezek között ugyanúgy megtaláljuk az állami hitel tiltott bevonását a beruházásba, mint a gazdasági előny nyújtását egy cégnek, illetve energiatermelő ágazatnak, vagy a beruházás versenytorzító hatását. A támogatással épülő erőműben termelt áramot ugyanis olcsóbban lehet eladni, mintha a piaci körülmények között valósult volna meg, s ez ellentétes az uniós versenyjogi szabályokkal.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója az angol Hinkley Point-i atomerőmű bővítésének kísérletével példálózott. Ennél a beruházásnál maga az érintett kormány kérte az uniót az elmúlt év végén, vizsgálja meg, nem forog-e fenn a tiltott állami támogatás esete. Az előzetes eredmények szerint vélhetően igen, ami kétségessé teszi a megvalósulást - tudósított az esetről a Szabadföld.
Az állam a paksi beruházás 2007-ben indult folyamatáról csak akadozva, sokszor bírósági ítéleteket követően, és akkor is csak megkésve szolgáltat információmorzsákat - állítják a zöld szervezetek. Ezért a civilek az első Orbán-kormány idején aláírt Aarhusi Egyezmény alapján létrejött jogkövetési bizottságot kérik fel, hogy érje el, hogy a magyar állam megfelelően tájékoztassa a nyilvánosságot.
A parlament hétfőn a kormánypártok igen szavazataival hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.
Az orosz hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.
Évente ellenőrzi a KT a paksi költéseket
A paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitelkeret évente jelenik meg a költségvetésben, és a Költségvetési Tanács is évente megvizsgálja a hitelnek a költségvetésre gyakorolt hatását - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke tegnap a köztelevízióban.
A pénzek lehívására 2014-től van lehetősége a magyar államnak, a törlesztés a két új blokk elindulásakor kezdődik. A hitelért rendelkezésre állási díjat kell fizetni, és a szolgáltatási terheire, banki kiadásokra kell forrást biztosítani.
Véleménye szerint a dokumentumok meglepően egyszerűek és átláthatóak. Kovács Árpád megjegyezte, hogy a tanácsnak a beruházási folyamathoz semmi köze nincs, csak a finanszírozást vizsgálja. A tanács nyilatkozik arról is, hogy ne növekedjen az államadósság aránya a költségvetésen belül egyik évről a másikra.
