Még mindig trafikmutyi: késnek a jegyzőkönyvek

A Demokratikus Koalíció alelnökének közlése szerint bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) bírósági döntés kötelezi egyes, a trafikpályázatokkal kapcsolatos adatok kiadására, a tárca a szerdai határidő ellenére nem tett ennek eleget, sőt, 25 millió forint fénymásolási költséggel "fenyegeti" a DK-t.

Molnár Csaba sajtótájékoztatón  emlékeztetett:  az általuk indított perben született bírósági döntés alapján ki kell adni a bíráló bizottság tagjainak nevét, az elbírált értékelési lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket. Mint mondta, szerdán jár le a határidő, de a tárca egyelőre "egyetlen sort írást" sem küldött el számára, kiadott viszont egy közleményt, amelyikben a bíráló bizottság tagjainak nevét ugyan nyilvánosságra hozták, de a másik két adat kapcsán határidő-hosszabbítást kértek.

Mindemellett "megfenyegették" azzal, hogy 25 millió forintot fognak elkérni a fénymásolás miatt, amit elfogadhatatlan cinizmusnak tartanak  – tette hozzá Molnár Csaba. Az összeg kifizetése meghaladja a DK anyagi lehetőségeit, ráadásul a bírósági ítélet indoklásából is kiderül, hogy felperesként elsődlegesen azt kérte, elektronikus úton hozzák nyilvánosságra az adatokat.

A névsorból Molnár Csaba szerint kiderül, hogy a bíráló bizottságban "csak és kizárólag kormányzati emberek ültek".

Szerző

Nincs tűzszünet, lőnek Szlovjanszknál

Publikálás dátuma
2014.06.25. 13:18
Szlovjanszk 2014 nyár Fotó: Getty Images
Az oroszbarát szakadár harcosok tűz alá vették szerda reggel az ukrán reguláris erők állásait a Donyeck megyei Szlovjanszknál, ismét megsértve a szemben álló felek által kihirdetett tűzszünetet - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség, helyi internetezők közlésére hivatkozva.

Szlovjanszknál a harcosok reggel hatkor "szisztematikusan lőni kezdték a reguláris erők állásait (...), és harminc percen át folytatták. Válasz nem érkezett" - írta Twitter-üzenetében egy Slavyansk Ukraine nevet viselő felhasználó. A szakadárok ezzel "értésre adták, hogy nekik sem Kijev, sem a +donyecki népköztársaság+ vezetői nem parancsolnak" - vélekedett.  Egy másik, Patriot nevű felhasználó szerint szerda reggel az ukrán biztonsági szolgálat városi épülete elé egy rendszám nélküli Ikarus busz gördült be, amelyből mintegy 50 fegyveres szállt ki. A jelenet kapcsán Patriot azt kérdezi, él-e még a Szlovjanszk köré vont blokád. Előző nap egy Gubarev nevű felkelő a Facebook oldalán azt írta, hogy harcosaiknak "át kell törniük" az ukrán gyűrűt.

A megyeszékhely Donyecktől mintegy 100 kilométerre északra fekvő várost, amely a szakadárok egyik fő erődítménye, hetek óta blokád alatt tartják az Ukrajna délkeleti részén "terrorellenes hadműveletet" folytató ukrán erők.  A harcokat szorosan nyomon követő, Információs Ellenállás nevű ukrán katonapolitikai elemzőcsoport szerda reggeli jelentése szerint a szakadár fegyveresek fokozták tevékenységüket a Szlavjanszktól mintegy 15 kilométerre délre fekvő Kramatorszk térségében is. Az elemzőcsoport vezetője, Dmitro Timcsuk Facebook-oldalán azt írta: "A terrorista csoportok mintegy 250 fegyverese megközelítette a terrorellenes hadművelet erőinek állásait." Timcsuk hozzátette, hogy a nyugat-luhanszki Antracit városánál (Donyecktől mintegy száz kilométerre keletre) a szakadárok szintén tűz alá vették az ukrán erők állásait.

A UNIAN emlékeztet rá, hogy a hadsereg egyik helikopterének keddi lelövése miatt Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy fontolgatja az általa meghirdetett tűzszünet idő előtti felmondását. A lázadók Szlovjanszk közelében lőtték le a katonai teherszállító helikoptert, a gépen lévő kilenc ember életét vesztette. Az elnök a biztonsági kabinetjének tagjaival tartott keddi tanácskozáson elmondta, hogy "béketervének" múlt pénteki bejelentése óta a lázadók 35-ször nyitottak tüzet a hadsereg katonáira.

Szerző

Visszavonták az ukrajnai bevetésre adott felhatalmazást

Az orosz parlament felsőháza egyetlen ellenszavazattal megszavazta szerdán azt a határozatot, amellyel visszavonta az orosz elnöknek márciusban adott felhatalmazást arra, hogy Ukrajna területén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében.

Az orosz sajtó mindeközben arról ír: Vlagyimir Putyin nem veszíti el a jogát arra, hogy külföldön bevesse az orosz hadsereget akkor sem, ha a parlament felsőháza, vagyis a Szövetségi Tanács visszavonja a márciusban adott felhatalmazást. A tanács még Dmitrij Medvegyev államfői tevékenysége idején, 2009 decemberében hozott egy döntést arról, hogy az orosz elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, rendkívüli esetben bevetheti külföldön az orosz csapatokat.

Viktor Murahovszkij tartalékos ezredes egy orosz lapnak nyilatkozva kifejtette: politikai döntésnek tartja Vlagyimir Putyin javaslatát az orosz hadsereg ukrajnai bevetésére március elsején kapott felsőházi felhatalmazás visszavonására. A lépés célja, hogy ösztönözze az ukrán válság politikai rendezését, de a szakértő szerint az orosz csapatokat ettől még aligha fogják visszahívni az ukrán határtól.

Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ szakértője úgy vélte, hogy az orosz államfő erős és jelképes lépest tett a felhatalmazás visszavonatásával. Sokkal erősebbet, mint amikor májusban a délkelet-ukrajnai referendum elhalasztására szólította fel a szakadárokat. Az orosz szakértő a Vedomosztyiban emlékeztetett arra, hogy Moszkva nem először tett a nyugati büntetőintézkedések elkerülését szolgáló manővereket. Vlagyimir Putyin lépése szerinte nem jelenti a békekötés kezdetét és az ukrajnai konfliktusból kivezető utat sem nyitja meg.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának egyik alelnöke a Kommerszant című orosz napilapnak azt mondta, hogy váratlanul érte őket Putyin javaslata, amelyet Mihail Margelovnak, a külügyi bizottság elnökének a véleménye szerint a szerdán ülésező felsőház "szinte biztosan" támogat.

Az orosz elnök kedden tett javaslatot arra a Szövetségi Tanácsnak, hogy vonja vissza határozatát, amelynek értelmében "az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében, szükség esetén" bevetheti az ország hadseregét Ukrajna területén. Az államfő kezdeményezése "a kelet-ukrajnai helyzet normalizálását és rendezését célozza és az erről megkezdett háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos" - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Szerző