GKI: nem lesz még egy ilyen jó évünk...

Továbbra is a régió sereghajtói közé tartozik Magyarország a gazdasági növekedést tekintve. Idén ugyan látványos javulást prognosztizálnak az elemzők, de ez többnyire csak átmeneti, illetve egyszeri tényezőknek köszönhető. Ha kifut a 2007-2014-es uniós pénzügyi-támogatási ciklus hatása, kifulladhat a hazai növekedés ereje is.

A magyar gazdasági számára jó hír, hogy a sok átmeneti, pozitív tényező nyomán növekedési szempontból a 2014-es év az elmúlt évekhez képest kiugróan jónak tűnik, a rossz hír viszont az, hogy az elkövetkező évekhez képest is az lesz - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a gazdasági kilátásokat ismertető jelentésük bemutatóján.

A növekedés jelenlegi gyorsulása főleg átmeneti tényezők: a választási gazdaságpolitika és az uniós támogatások beömlésének következménye. A GKI idén 2,5 százalékos GDP növekedéssel és 0,5 százalékos éves inflációval számol.

A kormány egyik politikusának kijelentése, miszerint "bármelyik céget államosíthatjuk, amelyik beleillik a rezsicsökkentési tervbe", azt üzeni az esetleges befektetőknek, hogy Magyarországon jogbizonytalanság van és a magántulajdon is bármikor bárkitől elvehető. Ahol pedig ez nincs biztonságban, attól az országtól a befektetők távol maradnak - jegyezte meg a GKI elnöke.

Holott nagy szükség lenne a működő tőkére, mert igaz ugyan, hogy a beruházási ráta a tavalyi 18 százalékról 2014-ben 19 százalékra emelkedik, de elsősorban azért, mert most hívják le az előző uniós pénzügyi ciklus még fennmaradt forrásait. A programok döntő hányadát, mintegy 95 százalékát az uniós forrásokból megvalósított állam és önkormányzati infrastrukturális beruházások adják, mint például a vasút fejlesztés.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a létesítmények később már nem növelik a GDP-t. Ehhez Karsai Gábor, vezérigazgató-helyettes annyit tett hozzá, hogy a beruházások mértéke 2016-ban, a 2007-2014-es uniós pénzügyi ciklus kifutásával visszaesik. Ezzel egyébként még a kormány konvergencia programja is számol.

Vértes azt is közölte, Magyarországon nem iparosításra van szükség, azt a vállalkozói szféra megoldja, hanem az elaggott állami szolgáltatások - oktatás, egészségügy - korszerűsítésére kellene helyezni a hangsúlyt. Ezek mellett elengedhetetlen a biztonságos gazdasági környezet kialakítása, ahol a politika nem avatkozik bele a gazdaság minden napi ügyeibe. Most inkább kiszivárog a hazai és a külföldi tőke. Molnár azt sem zárta ki, hogy sokan kimenekítik a tőkéjüket a bizonytalan magyarországi helyzet miatt.

A magyar gazdaság elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményét is, főleg a befektetési környezet, így a jogbiztonság romlása magyarázza. Ebben nincs pozitív változás. Magyarország nemzetközi megítélése bár javult, de magas adósság-megújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő szabályozási és intézményrendszere miatt továbbra is negatív. A hitelminősítők még a kilátások javításához sem látták elégségesnek az eredményeket.

A foglalkoztattak száma 2014-ben statisztikailag látványosan emelkedik, a munkanélküliség pedig tovább csökken. De mindkét folyamatban főleg a közmunkán (és csak kis részben az üzleti szférában) foglalkoztatottak számának növekedése játszik szerepet.

A GKI előrejelzése szerint 2014-ben is 3 százalék alatt lesz a GDP-arányos államháztartási hiány. Ehhez azonban 100-200 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. Az államadósság valós és tartós csökkentése ilyen alacsony GDP-növekedés és infláció mellett nem lehetséges.

A GKI elnöke a Népszava kérdésére elmondta, a szolgáltató cégek államosítása, a nonprofit gazdálkodás meghirdetése, a verseny kizárása ebből a szektorból, a hatékonyság és a minőség romlásával fog járni. Ez az alacsony ár komplexus engem arra emlékeztet, amikor 35 évvel ezelőtt a Túró Rudit az MSZMP központi bizottsága akarta beárazni, de költségtényezőt akkor és most sem lehet figyelmen kívül hagyni - tette hozzá Vértes.

Az energiaárakat úgy akarja meghatározni a kormány, hogy az energia döntő hányadát importálja az ország. Ráadásul megfigyelhető egy tudatos forint gyengítési politika is, ami tovább drágítja az energiahordozókat. Ezt 1-2 évig lehet csinálni adófizetői pénzekből finanszírozott támogatásokkal, de 3-5 éven belül a ez az egész rendszer bedől.

Az olajárrobbanás sem állt meg 1973-ban a magyar határon, ahogy az akkori politikusok hirdették és az energiaárak most sem fognak lefékezni sem Záhony, sem Hegyeshalom előtt.

A magyar gazdasági évtizedes lecsúszása a régió országaihoz képest 2014-ben végre nem folytatódik, de a tartós kilábaláshoz szükséges mélyreható változtatásokból szinte semmi nem látható - összegezte Vértes András.