Donald Tusk azzal indokolta a bizalmi szavazás megtartását, hogy csak egy a parlament által megerősített kormányzat dolgozhatja fel hatékonyan és hitelesen a lehallgatási botrányt. Ezenfelül emlékeztetett arra, hogy Lengyelországnak is fontos döntéseket kell hoznia az Európai Unió csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóján. Előzőleg Radoslaw Sikorski külügyminisztert is esélyesnek tartották a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztjára, a lehallgatási botrány nyomán azonban megcsappanhattak esélyei.
A Wprost utolsó két számában közölte a lehallgatott beszélgetéseket, amelyek egy étteremben készültek. Az egyikkel azt akarták bizonyítani, hogy a kormány befolyásolja a jegybank döntéseit, a másikkal pedig azt, hogy Sikorski ugyan látszólag az amerikai szövetség nagy híve, valójában azonban teljesen másként vélekedik az Egyesült Államok szerepéről.
A kiszivárogtatások után az ellenzék a kormány lemondását követelte, „törvénytelen befolyásolással” vádolta a kabinetet. Tusk elutasította ezt, s azt közölte, a kormány ellen indult támadás. Később már nem zárta ki az előrehozott parlamenti választás lehetőséget arra az esetre, ha „túl nagy lesz a bizalmi válság”. Végül a bizalmi szavazás megtartása mellett döntött.
A legnagyobb kérdés az, ki állhat a kiszivárogtatások mögött. A varsói sajtóban nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Oroszországot kell keresni a háttérben. Egyes lapok szerint Lengyelország destabilizálása a cél az ukrán válságban. Tusk szerdán szintén közvetlenül Moszkva szerepére utalt. Úgy fogalmazott, nem tudja, ki írta a kiszivárogtatások forgatókönyvét, de azzal pontosan tisztában van, ki a haszonélvezője.