Orbán-kormány;Fidesz;botrány;Seszták Miklós;

- Hej, de lemondatnám!

Annyiban hálás dolog Magyarországon ellenzéki politikusnak lenni, hogy elég csak beleolvasni egy újságíró vagy egy oknyomozó csapat által talán hetekig készített - levelezés a hatóságokkal, közérdekű adatkérelem, megtagadása esetén jogi eljárás, dokumentumok beszerzése, helyszíni tudósítás és a többi - cikkbe, és máris tele pofával lehet üvöltözni, a nemes torgyáni hagyományok ösvényén, hogy "mondjon le". Vagy orbánozni/gyurcsányozni/oligarcházni egy velőset.

Ezt csinálja mindkét oldal, ez ma a politikai kommunikáció alfája és omegája, ezt unja az, aki nem megy el szavazni. Persze a magas labdákat le kell csapni, hiszen a kormány új fejlesztési minisztere még süldő ügyvéd korában százával alapította a cégeket, amelyek pontos tevékenységéről semmit sem tudni.

Szinte megjön az ember kedve egy kiadós kayaimbrahimozáshoz. De ennél unalmasabban már nem is lehetne hozzáállni a kérdéshez. A Fidesz eredeti tőkefelhalmozásának legendájához hasonlítani egy csóringer kisvárdai ügyvéd céggyárát - minimum aránytévesztés. Más a sztori fekvése persze, ha a miniszterkorára milliomossá váló Seszták maga is részese volt ennek a hőstörténetnek.

De hiába az Index oknyomozása, sajnos csak a gyanú árnyéka maradt, a Seszták által világra segített vállalkozásokról egyelőre nem kerültek elő törvénytelen tevékenységről szóló információk. Persze, amiben oroszok, ukránok és ügyvédek vannak, ott képtelenség megállni az ösztönös rögtönítélkezést.

Ez kicsit kényelmetlen az érintett politikusoknak, de ne feledjük, az igazán nagy ügyekbe, a magyarországi rablókapitalizmus olyan nagy mítoszaiba (?), mint a hazai politikai-gazdasági elit együttműködése az olajszőkítés többmilliárdos üzletében, sem bukott bele senki.

Szóval nem kell rettegnie Sesztáknak. Legalább is addig, amíg nem bukkannak elő újabb fejlemények. Ne adj isten kiderül az egyik kamucégről, hogy áfát csalt vagy pénzt mosott. De addig csak marad a morgolódás meg a köpködés. Persze az ellenzék is aktivizálhatná magát az oknyomozásban, jó példa erre Juhász Péter Rogán-ügyben kifejtett tevékenysége. Nem csak ugatni kell, hanem harapni is.