Választás - 2014;Orbán-kormány;Fidesz;felelősség;választási rendszer;

2014-06-27 07:02:00

Felelőtlen voksolások

Nincs politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának, formálisan ugyanis egyetlen kormánytag illetékességi körébe sem tartozik ez a terület. Magyarán sem jogilag, sem politikai értelemben nem vonható felelősségre a kabinet, ha valamelyik választás során durva csalás, vagy más visszaélés nyomán megkérdőjelezhetővé válik az eredmény.

Egyetlen kormánytag sem tartozik politikai, illetve jogi felelősséggel a magyarországi választások lebonyolításáért. A harmadik Orbán-kormányban, az előzővel szemben még egy államtitkár sem felel azért, hogy felügyelje a választási intézmények munkáját, valamint rendszeresen beszámoljon az Országgyűlésnek a parlamenti, az uniós, illetve az önkormányzati választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok elvégzéséről.

A kormánytagok feladatköreit rendező kormányrendelet mindössze azt rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter "a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége keretében" előkészíti a vonatkozó jogszabályokat. Ám a lebonyolításért nem ő felel, sőt, egyetlen minisztériumban sincs illetékese ennek a területnek.

Nagyobb és drágább állam
Kinevezte Orbán Viktor a Miniszterelnökség helyettes államtitkárait, így keddtől 27 ilyen állami vezető dolgozik a kancellárián, ahol az előző ciklusban még csak 11-re volt szükség. A szerdai Magyar Közlönyben közzétett lista szerint a miniszteri rangban Lázár János által vezetett apparátus tovább növekedett, amivel a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta hivatalba lépett kabinetek legnagyobbika lesz, így nyilván a legdrágább is.

A helyzet nem új - hívta fel a figyelmet Lamperth Mónika. A volt belügyminiszter emlékeztette lapunkat, az új választási eljárási törvény önálló államigazgatási szervként hozta létre még 2013-ban az NVI-t, mely formálisan "független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el (...) számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő" - magyarán munkáját még egy miniszter sem felügyeli.

Az NVI elnökét 9 évre a kormányfő javaslatára nevezi ki az államfő, magyarán e vezető közvetlen politikai elszámolással csak a miniszterelnöknek tartozik, a parlamentnek nem.

A jogszabály ráadásul olyan hatáskörökkel is felruházta az NVI vezetőjét, amelyet korábban az illetékes miniszter látott el, így ma lényegében csak ő, azaz még további 8 évig Pálffy Ilona felelős a választások lebonyolításáért. A jogszabály hatályba lépésével ráadásul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárságának nevéből és tevékenységéből a voksolás eltűnt, és az új kabinetben is csupán területi közigazgatási államtitkárság jött létre, ezúttal már a Miniszterelnökségen.

Lamperth felidézte, már az eljárási törvény elfogadása előtt kifogásolták a kormány felelősségének megszüntetését, hiszen elég csak arra gondolni, hogy amikor 2002-ben a Fidesz elveszítette a választást, ott is a voksolás lebonyolítását felügyelő miniszter tartozott politikai számadással.

A helyzet pikantériája, hogy noha akkor Lamperthet támadta a mai kormánypárt, és követelte, hogy a miniszter tisztázza, történt-e visszaélés a választáson, valójában a 2002-es voksolás lebonyolításának Pintér Sándor volt a felelőse, akinek miniszteri beszámolóját a Fidesz (is) elfogadta az Országgyűlésben. Az egykori szakminiszter szerint ugyanakkor ez az ügy világosan mutatja, milyen fontos, hogy legyen egy politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának.