Felelőtlen voksolások

Publikálás dátuma
2014.06.27. 07:02
Pálffy Ilona, az NVI elnöke – a választások lebonyolításáért felel, de politikai felelőssége nincs. Fotó: Vajda József/Népszava
Nincs politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának, formálisan ugyanis egyetlen kormánytag illetékességi körébe sem tartozik ez a terület. Magyarán sem jogilag, sem politikai értelemben nem vonható felelősségre a kabinet, ha valamelyik választás során durva csalás, vagy más visszaélés nyomán megkérdőjelezhetővé válik az eredmény.

Egyetlen kormánytag sem tartozik politikai, illetve jogi felelősséggel a magyarországi választások lebonyolításáért. A harmadik Orbán-kormányban, az előzővel szemben még egy államtitkár sem felel azért, hogy felügyelje a választási intézmények munkáját, valamint rendszeresen beszámoljon az Országgyűlésnek a parlamenti, az uniós, illetve az önkormányzati választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok elvégzéséről.

A kormánytagok feladatköreit rendező kormányrendelet mindössze azt rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter "a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége keretében" előkészíti a vonatkozó jogszabályokat. Ám a lebonyolításért nem ő felel, sőt, egyetlen minisztériumban sincs illetékese ennek a területnek.

Nagyobb és drágább állam
Kinevezte Orbán Viktor a Miniszterelnökség helyettes államtitkárait, így keddtől 27 ilyen állami vezető dolgozik a kancellárián, ahol az előző ciklusban még csak 11-re volt szükség. A szerdai Magyar Közlönyben közzétett lista szerint a miniszteri rangban Lázár János által vezetett apparátus tovább növekedett, amivel a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta hivatalba lépett kabinetek legnagyobbika lesz, így nyilván a legdrágább is.

A helyzet nem új - hívta fel a figyelmet Lamperth Mónika. A volt belügyminiszter emlékeztette lapunkat, az új választási eljárási törvény önálló államigazgatási szervként hozta létre még 2013-ban az NVI-t, mely formálisan "független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el (...) számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő" - magyarán munkáját még egy miniszter sem felügyeli.

Az NVI elnökét 9 évre a kormányfő javaslatára nevezi ki az államfő, magyarán e vezető közvetlen politikai elszámolással csak a miniszterelnöknek tartozik, a parlamentnek nem.

A jogszabály ráadásul olyan hatáskörökkel is felruházta az NVI vezetőjét, amelyet korábban az illetékes miniszter látott el, így ma lényegében csak ő, azaz még további 8 évig Pálffy Ilona felelős a választások lebonyolításáért. A jogszabály hatályba lépésével ráadásul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárságának nevéből és tevékenységéből a voksolás eltűnt, és az új kabinetben is csupán területi közigazgatási államtitkárság jött létre, ezúttal már a Miniszterelnökségen.

Lamperth felidézte, már az eljárási törvény elfogadása előtt kifogásolták a kormány felelősségének megszüntetését, hiszen elég csak arra gondolni, hogy amikor 2002-ben a Fidesz elveszítette a választást, ott is a voksolás lebonyolítását felügyelő miniszter tartozott politikai számadással.

A helyzet pikantériája, hogy noha akkor Lamperthet támadta a mai kormánypárt, és követelte, hogy a miniszter tisztázza, történt-e visszaélés a választáson, valójában a 2002-es voksolás lebonyolításának Pintér Sándor volt a felelőse, akinek miniszteri beszámolóját a Fidesz (is) elfogadta az Országgyűlésben. Az egykori szakminiszter szerint ugyanakkor ez az ügy világosan mutatja, milyen fontos, hogy legyen egy politikai felelőse a mindenkori választások lebonyolításának.

Szerző

Csökken az adósok terhe

Publikálás dátuma
2014.06.26. 21:02
A kormány lépését követően nem kell egyezkednie a banknak és ügyfelének. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Szép összeg járhat vissza a devizahiteleseknek: akár 20 százalékkal is csökkenhet a törlesztőrészletük a kormány mentőcsomagjának hatására. A bedőlt hitelesek közül kevesek fizetőképességét állítja helyre, a bankszektornak azonban a végtörlesztéssel felérő pofon, mely visszavetheti a növekedést. Varga Mihály tegnap azt is bejelentette: a forinthitelesek kamataival is foglalkoznak ősszel.

Akár 15-20 százalékkal is csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete, attól függően, hogy az egyoldalú kamatemelések közül mennyit ismer el a kormány. Feltehetően valamilyen referenciakamatot fog meghatározni a kormány, és az ezen felüli kamatemeléseket kell majd visszafizetnie a bankoknak - véli Felcsuti Péter. A bankszakember szerint ez egy alkufolyamat eredménye lesz a kormány és a bankok között.

A kormánynak ugyanakkor több dolgot kell szem előtt tartania: egyrészt a devizaadósok helyzetét, másrészt a bankrendszer stabilitását - tette hozzá Felcsuti. A bankszakember ugyanakkor megjegyezte: nem csak arra kell gondolnia, hogy ne dőljön össze a bankrendszer, hanem arra is, hogy ezeknek a bankoknak hitelezni kell, hogy legyen növekedés.

Korábban a költségvetés tervezésekor a kormány számolt azzal, hogy a devizahitelesek megmentése növelni fogja a lakossági fogyasztást, és ezáltal a GDP-t. A törlesztőrészletek csökkenésének lehet ilyen hatása, azonban ha a bankok a veszteségek miatt kénytelenek lesznek visszafogni a hitelezést, akkor az kioltja a fogyasztásból eredő GDP-bővülést.

Szakértői számítások szerint a devizahiteles mentőcsomag 400 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak, ez gyakorlatilag egy második végtörlesztéssel felérő összeg. Az akkor 370 milliárd forintba került a bankoknak 2011-2012 fordulóján. Emlékezetes, hogy a végtörlesztést másfél éves recesszió követte.

A Magyar Bankszövetség tegnap közleményben jelezte: támogatja a jogi helyzet rendezését, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy "olyan jogszabályra van szükség, amely figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményében kulcsszerepet játszó pénzügyi szektor teherbíró képességét, és amely méltányosan kezeli a forinthitelesek érdekeit, nem hozva őket kedvezőtlenebb helyzetbe a devizahiteleseknél."

A bankok az elévülési szabályok "átírása" miatt is aggódnak. "Egy sok évtizedes, a polgári törvénykezés egyik alapkövét jelentő szabály átértelmezése, átírása olyan kockázatot jelent, amely túlmutat a devizahiteles kérdésen, és valamennyi, nem csak banki szerződés alapját megkérdőjelezi, ráadásul visszamenőleges jelleggel" - írja közleményében a Bankszövetség.

Az elévülési idő azért fontos, hogy meghatározható legyen, mely időszak után kaphatják vissza az adósok az árfolyamrést. Szakértők eddig azzal számoltak, hogy csak az elmúlt öt évben keletkezett károkat kell a bankoknak megtérítenie. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a szerződés lezárásától számított öt év az elévülési idő. Ilyenformán azok is kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól, akik 2011 végén végtörlesztettek.

Várható visszatérítés egy átlagos devizahitel esetében (ezer forint)
                                 Kamatemelésekkel               Kamatemelések nélkül
Mostani törlesztőrészlet:                        124                                     109
Eddig visszafizetett összeg:                8 530                                  7 640
Kamatemelések miatt visszajár:                                  895
Árfolyamrés miatt visszajár:                                        112
Összesen visszajár:                                              1 007
Forrás: Pénzcentrum.hu

Immár a bankok is szeretnék véglegesen rendezni a devizahitelek kérdését: ennek egyik oka a tervezhetőség, hiszen nem lehet úgy felelősen gazdálkodni, hogy a kormány időről időre újabb mentőcsomagok terheit rakja a vállukra. Másrészt nekik is érdekük, hogy csökkenjen a nem teljesítő, 90 napon túli késedelemben lévő hitelesek aránya. Ez jelenleg a devizahitelek esetében 23 százalék felett van.

A kérdés az, hogy a valóban bajba jutott adósok (legalább egy részének) hitelképessége helyreáll-e a mentőcsomag hatására.

Ennek megválaszolásához érdemes megvizsgálni, hogyan változott a törlesztőrészlet, és ezt mennyiben korrigálja a készülő kormányzati mentőcsomag. Egy átlagos (nyolc millió forintos svájci frankban felvett) devizahitel törlesztőrészlete nagyjából 90 százalékkal emelkedett, ennek nagy részéért az árfolyam megugrása felelős.

Az egyoldalú kamatemelések az emelkedés mintegy 20 százalékáért felelősek. Azt egyelőre nem tudni, hogyan kapják vissza az adósok az árfolyamrést és a kamatemeléseket, feltételezhető, hogy leírják a bankok a tőke összegéből. Így a példánkban szereplő 2007-ben felvett devizahitel törlesztőrészlete 100 ezer forintra csökkenhet - ez még így is 35 ezer forinttal magasabb az eredeti törlesztőnél.

Valószínűtlen, hogy a valóban bajban lévő adósok tömegei 124 ezer forintot nem tudnak fizetni havonta, 100 ezret azonban már igen. Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy ezúttal megfelelően célozza a kormány az újabb devizahiteles mentőcsomagot. Persze a törlesztőrészletek akkor is csökkenhetnének - méghozzá jelentősen - ha a kormány a forintot erősítő gazdaságpolitikát folytatna, ezzel szemben azonban jelenleg az exportra építi a kabinet a növekedést, amelynek a gyengébb forint kedvez. Kérdéses az is, hogyan tervezi forintosítani a kormány a devizahiteleket: erre Varga Mihály Népszabadságnak adott nyilatkozata alapján karácsonyig kerülhet sor.

Annyi bizonyos, hogy a jegybank segít majd a konvertálásban, de kérdés, hogy milyen hiteleket forintosít a kormány, és milyen árfolyamon.

A forinthitelek kamatemeléseit is megvizsgálja a kabinet - nyilatkozta Varga Mihály a Hír TV-nek. Ugyan az Európai Bizottság idei tavaszi országjelentésében megjegyezte, hogy egy megfelelően célzott mentőcsomagra lenne szükség a forinthitelesek esetében is - náluk ugyanis hasonlóan magas a nem teljesítő hitelek aránya. Logikus lépés tehát a forinthitelesek helyzetének megvizsgálása: tekintve azonban hogy a most készülő csomag sem a bajban lévő adósoknak nyújt segítséget, óvatosan kell a kormánynak eljárnia a kamatemelések esetleges eltörlésével.

Szerző

Nem hinné mire költi a Fidesz a távszerencsejáték-bevételeket!

A távszerencsejátékból keletkező állami bevételeket sporttámogatásra fordítják, ezért kerülnek a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ) - közölte Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-vel az ellenzék kritikáira reagálva.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén több ellenzéki politikus is bírálta a szerencsejáték-szabályozással kapcsolatban tervezett módosításokat, például azt, hogy a változtatás kivenné a sportért felelős tárca költségvetéséből a sportszerencsejátékból befolyó pénzt, és a jogszabály csupán annyit rögzítene: azt az MLSZ útján a labdarúgás támogatására kell felhasználni.

A távszerencsejátékból keletkező bevételeket sporttámogatásra fordítják, ezért kerülnek az MLSZ-hez, "tekintve, hogy ezen költségek nagy része sportfogadásból származik, így ez logikus" - írta a fideszes Bánki Erik az MTI-hez eljuttatott reagálásában.

A kormánypárt sportpolitikusa közölte: a szerencsejáték-tevékenység Magyarországon tárgyi áfamentes, így az utána fizetett koncessziós díjat sem terhelheti áfa, soha nem is volt így, sem az MSZP-kormányok idején, sem az elmúlt négy évben. Ez felel meg az Európai Bíróság adóügyekben hozott ítéletének is - tette hozzá.

Bánki Erik kijelentette azt is, hogy a koncessziók nyerteseit senki sem teszi törvényileg sérthetetlenné. A koncesszió lényege, hogy kizárólagos tevékenységre vonatkozik, ezt idáig csak a koncessziós szerződés rögzítette - magyarázta közleményében a kormánypárti politikus, hozzáfűzve, hogy az MSZP-kormányok is olyan koncessziós szerződést kötöttek, amelyek kizárólagosságot írtak elő, csupán a törvényi szabályozásuk kerül összhangba az MSZP-kormányok idején is használt gyakorlattal.

Szerző
Témák
Fidesz