A Puskás Ferenc Stadion 90-100 milliárd forintból épülhet fel

Vígh László kormánybiztos szerint 90-100 milliárd forintból épülhet fel az új Puskás Ferenc Stadion, amelynek munkálatai 2015-ben kezdődhetnek és három évvel később fejeződhetnek be.

"Három-négyezer euró közé lőttük be a stadion árát székenként, tehát 90 és 100 milliárd között van a tervezés ezen szakaszában az ára a stadionnak" - mondta a Sport TV Mai Helyzet című műsorában csütörtökön a politikus, aki összehasonlításképpen elárulta, az Espanyol 2009-ben átadott otthona olcsónak számít 1450 euró/székes árával, a legdrágább pedig a Wembley és a varsói stadion 11 ezer euró/székkel.

A Nemzeti Sportközpontok vezetője arról is beszélt, hogy elkészült a koncepcióterv, és úgy látja, év végére készen lesz a kiviteli terv is, amely alapján kiírják a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást. Az ütemterv alapján 2015 tavaszán zárulhat le a procedúra és körülbelül három évet vehet igénybe a megépítés.

"2018 elején terveim szerint át lehet adni a stadiont, utána akár már 2019-ben lehetne egy Európa Liga-döntőt játszani és 2020-2021 után Bajnokok Ligája-finálé helyszíne is lehet, hiszen arra is alkalmas lesz a létesítmény" - jelentette ki Vígh László, aki megemlítette azt is, hogy a magyar szövetség ezzel a stadionnal pályázott a 2020-as Eb 13 helyszínének egyikére, melynek eredményhirdetése szeptemberben lesz.

Vígh László beszélt a "stadionban stadion" koncepcióról is, eszerint belépve a maratoni kapun, ott a régi pilonsor, megépítik az újat, ami tulajdonképpen az 1953-as tervek befejezése. Ebbe a kettőbe "beleteszik a vadonatúj, 65 ezres, az UEFA besorolása szerinti legmagasabb szintű stadiont".

"Huszonegy különböző sportág képviselői tudnak majd a falak között sportolni. Körülbelül 31-32 ezer négyzetméter, nem a labdarúgáshoz kapcsolódó sportfelületet fognak megtölteni ezek a szabadidő- és versenysportolók az új olimpiai központban" - mondta Vígh László a régi és az új stadion falai közötti tér kihasználásáról.

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48