Papírforma döntés született az Európai Unió csúcstalálkozóján Brüsszelben. Jean-Claude Junckert jelöli az Európai Bizottság élére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács. A jelöltről persze a végső döntést a 751 tagú Európai Parlament hozza. A bizottsági elnök megválasztásához azonban egyszerű többségre lesz csak szükség. Ha nem kapja meg a többségi támogatást, akkor az állam- és kormányfői tanács új jelöltet állít.
A brüsszeli veterán diplomatát 26-2 arányban választották a bizottság elnökjelöltjének. Huszonhat állam-, illetve kormányfő Juncker jelölését támogatta, a brit és a magyar kormányfő ellenszavazatával szemben. David Cameron úgy vélte, nem a volt luxemburgi kormányfő a megfelelő a tisztségre. A brit miniszterelnök ugyanis úgy vélte, a minél szorosabb európai integrációt szorgalmazó, szerint túlságosan “föderalista” diplomata gátat jelent azon brit törekvésnek, amely a tagállamokra ruházna vissza bizonyos hatásköröket Brüsszeltől.
Juncker a májusi európai parlamenti választásokat megnyerő, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt csúcsjelöltje. A volt luxemburgi kormányfőt támogató Angela Merkel német kancellár úgy vélte, “nem tragédia”, hogy nem teljes egyöntetűséggel választották meg Junckert a bizottsági elnöki poszt várományosának. A Lisszaboni Szerződés e tekintetben minősített többséget ír elő. Fredrik Reinfeldt néppárti svéd kormányfő ugyan nem értett egyet azzal, hogy az európai pártcsaládok mintegy “elragadták” a jelölés jogát a tagországok állam- és kormányfői testületétől, de önmagában Juncker személyében nem látta a megválaszthatóság akadályát. Alexander Stubb, Finnország konzervatív miniszterelnöke hangsúlyozta, nem kell attól tartani, hogy Juncker megválasztása esetén Nagy-Britannia közelebb kerülne az Európai Unióból való kilépéshez.
Orbán Viktor kiemelte, elvi okokból nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Mint fogalmazott a közrádiónak adott interjúban: “Szavazatommal világos jelzést kívánok küldeni”. A kormányfő a brit állásponthoz hasonlóan kijelentette: azok, akiket az EU-zsargonban föderalistáknak szoktak nevezni, “egy lopakodó szerződésmódosítást” akarnak keresztülnyomni, megtagadva a tagállamoktól olyan jogokat, amelyek utóbbiakat megilleti. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szavazást követően jó együttműködésre fog törekedni a Bizottság új elnökével, miközben ki fog állni a magyar érdekek mellett.
Tegnap délelőtt aláírták az Európai Unió és Grúzia, Moldova közti társulási és szabadkereskedelmi megállapodásokat is, ahogy az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő részét. Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy nyilatkozott, a szerződés új perspektívát nyit hazája számára. “Ez a legjelentősebb nap Ukrajna történetében, amióta elnyertük függetlenségüket” - mondta. Az államfő bejelentette azt is, hogy az uniós szerződés 49. cikkelye értelmében kezdeményezni fogja felvételét az Európai Unióba. A történelmi pillanatot erősítette, hogy a májusban megválasztott elnök éppen azzal a tollal írta alá a megállapodást, mellyel tavaly november, Vilniusban Viktor Janukovics egykori államfő nem tette meg.
“Ukrajna nagy árat fizetett ezért a szerződésért, s cserébe csupán egy nyilatkozatot várunk az EU részéről, hogy ha teljesítjük a köteleményeket, csatlakozhatunk az unióhoz” - hangsúlyozta Porosenko. A tavaly novemberben kezdődött, s idén tavasszal Janukovics távozásával véget érő kijevi Majdan egyik fő követelése volt az EU-hoz való csatlakozás, az összecsapásoknak több száz halálos áldozata volt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő vezetője úgy fogalmazott, sokan adták az életüket azért Ukrajnában, hogy az ország közeledhessen Európához, s ezt sosem szabad elfelejteni.
Még meg sem száradt a festék az uniós szerződéseken, amikor Oroszország közölte, súlyos következménye lesz annak, hogy Grúzia, Moldova, és Ukrajna aláírta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val. mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, Moszkva lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik. Az orosz külügyminiszter-helyettes pedig kijelentette, az egyezmények aláírása ugyan az egyes tagállamok jogkörébe tartozik, de a Moldovával és Ukrajnával kötött szerződésnek kétségkívül lesz következménye.
Vlagyimir Putyin elnök keményvonalas tanácsadója ennél is tovább ment. Szergej Glazjev azzal vádolta az EU-t, hogy erőszakkal vette rá Ukrajnát a társulási megállapodás aláírására. “Európa népe meglepődik majd, amikor ez a náci Frankenstein, akit európai bürokraták és politikusok szültek, bekopogtat az európai országok ajtaján” - utalt a tanácsadó a májusban megválasztott ukrán elnökre. A Kreml szóvivője hangsúlyozta, Glazjev saját véleményét, és nem Moszkva álláspontját közvetítette.