A vártnál is nagyobb terhet ró a bankokra az adósmentés

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a devizahitelekről szóló, a kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslat nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint meglepő, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve többletterhet jelent majd.

Negatív hatású lesz a hitelintézetekre az is, hogy a már lezárt szerződéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára "újabb kellemetlen meglepetés" - mondta.

Kuti Ákos kiemelte: az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerződésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre.

Megjegyezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében (másképpen az egyoldalú kamatemeléseknél) az egyes vitatott kérdésekben a bíróságokra hárul majd a döntés joga, számos per indulhat, és továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője kiemelte: a törvényjavaslat tartalmazza mindazt, amiről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 25-én beszélt, így a néhány napja vártnál szélesebb kört, minden devizaalapú hitelt felvevőt és pénzügyi lízinget igénybe vevőt érint a csomag.

Hozzátette, hogy a törvényjavaslat nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőkre, kiegészült azonban azzal, hogy nemcsak a devizaalapú, hanem a forinthitelekre is vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek vélelmezése.

Elmondta: az egyoldalú szerződésmódosításnál a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva a törvény azt vélelmezi, hogy tisztességtelen minden "egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével".

Hangsúlyozta, hogy a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerű megoldást választott, bár a Kúria döntésével ez nem feltétlenül igazolható. Emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd. A másodfokú eljárások és a várható felülvizsgálati kérelmek miatt végül ismét a Kúriának kell majd nagyon gyors döntéseket hoznia az általános szerződései feltételekről (ászf).

Török Bálint nagy kérdésnek nevezte azt, hogy az előírt nagyon rövid idő alatt képesek lesznek-e a bíróságok, és végül a Kúria a megfelelő döntések meghozatalára.

A forintalapú hitelek bevonása a törvény hatálya alá tovább növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, mekkora összeg sorsáról döntenek a bíróságok - jegyezte meg.

Az elemző szerint az árfolyamrés rendezése várhatóan 100 milliárd forintba kerülhet a bankszektor szintjén, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége a devizahiteleknél hozzávetőleg 400 milliárd forintot érinthet, ám ez az összeg a forinthitelek bevonásával akár jelentősen is emelkedhet.

Kitért arra, hogy a törvény nem rendelkezik arról, a bankok hogyan számolják el a keletkező veszteségeket, pedig ez lényeges kérdés a tőkehelyzetre vonatkozó előírások betartása szempontjából, és az ügyfelekkel történő elszámolás szabályozása is várat még magára.