Határozatképtelenség miatt elmaradt a fővárosi közgyűlés péntek esti, szocialista képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülése. Tarlós István főpolgármester megállapította: nem tartható meg a tanácskozás, mert a 34 fős testületből rajta kívül 11 ellenéki képviselő jelent meg, a teljes Fidesz-KDNP-frakció távolmaradt. Ez akkor sejthető volt, amikor Tarlós a hét elején összehívta a testületet; már akkor tudni vélték a Városházán, hogy a kormánypártok bojkottálnak. A főpolgármester amúgy sem lelkesedett azért, hogy a testület megvitassa a nemrég elfogadott új választási szabályok Budapestet fenyegető kockázatait, és azért sem, hogy állást foglaljon a főváros gazdasági társaságainak államosítását célzó tervekről.
Megírtuk, a szocialisták szerint előbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet." Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét." Tarlós azonban már meghívójában jelezte: az ellenzékiek indítványában szereplő "két témakör nem tartozik önkormányzati jogkörbe, a közgyűlésnek döntési kompetenciája nincsen".
Pedig lett volna rá mód, hogy a közgyűlés ezekről a kérdésekről tárgyaljon, majd állásfoglalást, nyilatkozatot adjon ki. A testület élhetett volna törvényben biztosított felterjesztési jogával, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati jogokat, feladat- és hatásköröket érintő bármely kérdésben az illetékes állami szerv vezetőjéhez fordulhat, intézkedést kérhet, javaslatot tehet. Ha pedig ez a törvény adta jog nem lenne elég, Tarlósnak eszébe juthatna, hogy amikor tavaly tavasszal együtt buszozott Orbán Viktorral, akkor a miniszterelnök kifjezetten bátorította, hogy problémás ügyekben kezdeményezzen törvénymódosítást a főváros. "Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény. Én csinálok egy olyat" - mondta.
Az MSZP élesen bírálta az ülés elmaradásáért a Fideszt és a főpolgármestert. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint Tarlós István ugyanúgy megalázza a választókat, mint Orbán Viktor miniszterelnök, mivel nem áll ki a budapestiek érdekeiért. Horváth Csaba hozzátette, a főpolgármester ugyanolyan "arrogáns, pökhendi, nagyképű, mint a főnöke", lesöpri az asztalról a fontos kérdéseket. Emlékeztetett, az MSZP azért is kezdeményezte a rendkívüli ülést, mert Tarlós az elmúlt időszakban "lapított" a várost súlyosan érintő döntések, a város közművagyonának államosítása, "a választási csalással egyenértékű" új önkormányzati választási szabályok ügyében.
Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes hozzátette: a rendkívüli ülést azért is sürgették, mert a főpolgármester - pedig kellett volna - "elfelejtett" közgyűlést összehívni májusban és júniusban. A budapesti szocialisták szerint Tarlós István az arrogáns politikát folyatja a hétfői soron következő közgyűlésen is, amikor "több mint száz napirendbe lesz sűrítve a Budapest-ellenes árulás".
Az állam mindent visz?
Már el is készült információink szerint a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, méghozzá állítólag Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "környezetében". Az államosítással főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja. Ezzel látszólag mindenki nyerne, hiszen a kormánynak mindenképpen életben kell tartania a céget, de a kabinet és a főváros is megspórolja a kuncsorgással járó állandó vitákat és a BKV sem lesz a jövőben a politikai zsarolás eszköze a városvezetés vagy a kormány részéről.
Úgy tudjuk, az előterjesztést az októberi önkormányzati választás előtt már nem, de az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. Addig persze változhat a koncepció, amely értesüléseink szerint jelenleg jóval többről szól, mint a BKV. Tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna arra hivatkozva, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. Ez a fővárosi közösségi közlekedéstől a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sok mindent érinthet. Úgy tűnik tehát, hogy a BKV lesz az országos tervek kísérleti terepe. Ebbe pedig információink szerint a korábban a BKV-t - annak minden problémájával és finanszírozási gondjával együtt - az államnak "felajánló" főpolgármester is belement.
Adósságba verik magukat
Még a nyáron lehívhatja a főváros annak a 20 milliárdos hitelcsomag az első részletét, amelyet az OTP-től sikerült felvenni. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes bejelentése szerint a további lehívások a beruházások haladásának, a számlák kifizetésének függvénye. Megírtuk: hiába próbálkozott a főváros idei költségvetése a nadrágszíj meghúzásával, még ahhoz is hitelt kell felvenni, hogy egyes fontos közszolgáltatásokat legalább a 2010-es szinten biztosíthassák idén.
A februárban 18 Fidesz-KDNP-s igen és 14 ellenzéki nem szavazattal, 316,5 milliárd forintos főösszeggel elfogadott idei büdzsét a törvényi előírás szerint nem szabadott hiánnyal tervezni, így a működési bevételek, illetve kiadások közötti lyukat a tavalyi megtakarítások felélésével, valamint hitelfelvétellel tömik be. A városvezetés szerint a "feszes, de konszolidált" büdzsében az év közbeni esetleges kockázatok kezelésére egy további 25 milliárd forintos folyószámlahitel-keret is bevethető, vagyis újabb adósságspirál fenyeget nem sokkal azután, hogy a kormány átvállalta Budapest összesen mintegy 204 milliárd forintnyi adósságát.
