Újra a választásra időzítik a közmunkát

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:09
Nagy a hallgatás közmunkaügyben FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nagy a hallgatás és a lapítás közmunkaügyben - egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Komjáthi Imre. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke megjegyezte, nem szeretne megint vészmadár lenni, de szerinte az állástalanok többsége ismét a választások előtt, augusztusban jut majd egy rövid ideig munkához. 

Emlékeztetett arra, hogy az április választások előtt több településvezető jelezte, egyik nap reggel negyed kilenckor levelet kaptak a munkaügyi kirendeltségtől arról, hogy fél tízre küldjék vissza, hány munkanélkülit alkalmaznának közmunkában, és milyen feladatot szánnak nekik március 1-e és április 30-a között. Majd szintén a munkaügyi központok a választások után azonnal jelezték, csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret.

A helyzet most is hasonló - mondta Komjáthi Imre. Néhány szervezet korábban pályázott, ott dolgozik is néhány közmunkás, de arányuk elenyésző. Miskolc környékén nem látni mozgolódást. Korábban árkot takarítottak a munkások, most derékig érő gaz van még a legnagyobb bevásárlóközpont környékén is. De nem csak a városban, - mondta - a környező falvakban is a 22 ezer 800 forintos segélyből élnek most az emberek.

Pedig áprilisban azt írta a Belügyminisztérium: nőttek a közfoglalkoztatási programokra fordítható források az idei központi költségvetésben, nem igazak a sajtóban megjelent hírek, hogy elfogyott a pénz. Tavaly 179,9 milliárd forint volt a büdzsében a Start munkaprogramokra, idén pedig 183,8 milliárd forintra nőtt a forrás. "Idén május 1-jétől tovább folytatódnak a közfoglalkoztatási programok" - írták.

Azzal a szakemberek is egyetértenek, a munkanélküliség megoldása nem a közmunka, hanem a piaci alapú foglalkoztatás. Ám nem az emberek hibája, hogy Magyarország sok településén reménytelen "rendes" munkát találni, mert nincs a környéken foglalkoztató. Így a munka nélkül maradt emberek többségének egyelőre az egyetlen megoldás a közmunka, amiért, ha nyolc órában dolgoznak, 50 ezer forintot kapnak. A Közmunkás Szakszervezet szeretett volna erről, és a dolgozókat érintő szabályokról egyeztetni a kormánnyal, ám többszöri megkeresésükre sem reagáltak érdemben.

Szerző

Teljes összefogást akar a fővárosban az MSZP

Közös jelöltek indítását javasolja a baloldali pártoknak Budapesten az önkormányzati választáson az MSZP - jelentette be az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője. Horváth Csaba úgy fogalmazott: a győzelem stratégiája a teljes összefogás, a legjobb ajánlatot kell a budapestieknek tenni. "A budapestiek többet érdemelnének, mint csak a Fidesz" - mondta hozzátéve, hogy ezért és a Fidesz által módosított választási törvény miatt javasolják a teljes összefogást.

Horváth Csaba szerint április 6. azt bizonyította, hogy győzni lehet Budapesten az összefogással, május 25. pedig azt, hogy a külön indulással csak veszíteni lehet. Mint mondta, minden kerületben teljes összefogás kell, közös jelölt, közös lista, valamint közös főpolgármester-jelölt. A politikus azt javasolta, hogy "a vitatott helyeken" a csaknem azonos támogatottságú jelöltek között aláírásgyűjtéssel döntsenek. A főpolgármester- és a 23 kerületi polgármesterjelölt mellett 297 önkormányzati képviselői körzetben javasolnak közös jelölteket indítani. Horváth Csaba véleménye szerint a május 25-ei EP választás nem az egyetlen értékmérő, amely a megállapodás politikai alapjait rendezi.

A hét végén egyébként egyértelművé vált, hogy az MSZP, az Együtt és a DK közös jelöltjeként újra indul Botka László a szegedi polgármesteri posztért. A csongrádi megyeszékhelyet 2002 óta irányító politikus az MSZP szegedi küldöttgyűlése után úgy fogalmazott, sokkal jobban motiválják a város előtt álló lehetőségek, mint amennyire elégedett az elért sikerekkel. Nemcsak a polgármester, hanem az egyéni önkormányzati képviselőjelöltek is a három párt közös jelöltjei lesznek. A húsz egyéni jelölt közül tizennégyet az MSZP, hármat-hármat pedig az Együtt és a DK ad. A kompenzációs lista élén Solymos László (MSZP) jelenlegi alpolgármester áll, őt Binszki József, a DK és Nagy Sándor, az Együtt helyi vezetője követi - ismertette a politikus hozzátéve, hogy a húsz jelölt közül tízen most is képviselők, tízen pedig a helyi közéletben ismert, felkészült fiatalok.

Eközben zajlik a tisztújítási folyamat a szocialistáknál. A hét végén Varga Lászlót választották meg az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének új elnökévé, a Miskolc egyéni országgyűlési választókerületben győztes politikus Gúr Nándort váltja a poszton. Gúr Nándort a megyei küldöttgyűlés egyhangúlag jelölte a párt országos elnökhelyettesi, illetve alelnöki tisztségére. A döntést az MSZP soron kívüli tisztújító kongresszusa hozza meg július 19-én. Új elnöke van már a hajdú-bihari MSZP-nek is, ott Huszka Imrét választották meg. Az MSZP megyei alelnöke Bódi Judit, a hajdú-bihari választmány elnöke Juhászné Lévai Katalin lett. A közlemény szerint az újonnan megválasztott elnökség több mint 50 százaléka fiatal, és eddig vezető tisztséget a pártban nem töltött be.

Az MSZP megyei elnökeinek névsora a tervek szerint a hét végére lesz teljes.

Szerző

Tovább büntetik Budapestet?

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:02
Az önkormányzati választás előtti utolsó ülését tartja ma a Fővárosi Közgyűlés FOTÓ: K 2 PRESS
Miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc stadionra, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyije a lassan életveszélyessé váló 3-as metró felújítására, ráadásul a Budapestet „büntető” kormány még az uniós támogatás lehetőségét is elvágná. A fővárosi közgyűlés ezért ma egyelőre csak a metróvonal rekonstrukciójának megtervezéséről dönthet.

Ma tárgyal a fővárosi közgyűlés a 3-as metró rekonstrukcióját előkészítő műszaki tanulmány kiírásáról. Arról azonban egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet meg a meglehetősen költséges rekonstrukció. Csak összehasonlításképp: miközben mintegy 90-100 milliárd forintból épülhet fel az új Puskás Ferenc Stadion, amelynek munkálatai - Vígh László kormánybiztos közlése szerint - 2015-ben kezdődhetnek meg, és három évig tartanak, addig a 3-as metró kritikus műszaki állapotban várja a nagyságrendileg hasonló összegű felújítást. Csakhogy ennek forrása egyelőre nem biztosított.

Az előterjesztés rögzíti: a 3-as metróvonal felújítása halaszthatatlanná vált, a vonal megújítása a működési és az utasbiztonság "magas kockázatú veszélyeztetettsége" miatt sem halasztható, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban meg kell kezdeni. Más kérdés, hogy a jelzett uniós ciklusban aligha várható erre forrás Brüsszelből – legalábbis a Lázár János vezette Miniszterelnökség egyelőre nem számol ezzel, emiatt Tarlós István főpolgármester a vonal lezárásával fenyeget, ám a városházi ellenzék szerint ez csupán „műbalhé”, hogy az őszi önkormányzati választás előtt az újraválasztására készülő Tarlós látványosan „megszerezhesse” a felújításhoz szükséges forrásokat.

A közgyűlési képviselők emellett több mint száz előterjesztést tárgyalhatnak meg a mai ülésen. Dönthetnek sok egyéb mellett a távhőrendelet módosításáról. Téma lesz a BKV számára új buszok beszerzése is, miután a korábban a közgyűlés által elhatározott szolgáltatás-kiszervezés lassabban halad a várnál.

A magasabb költsége és más okok miatt a szakszervezetek és szakértők által is bírált új buszüzemeltetési modell lényege, hogy a vonalakat alvállalkozóknak adják ki, amelyek saját, új járműveket állítanak forgalomba, ezzel pedig a BKV a maga selejtérett buszait kivonhatja a forgalomból. Csakhogy – derül ki az előterjesztésből – a kiszervezés lassabban halad, mint amilyen ütemben kezdenek életveszélyessé válni a BKV saját járművei, úgyhogy kénytelen a fővárosi cég is buszokat venni, pontosabban bérelni. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint 150 darabot 10 éven át. Ám minként arra a fővárosi MSZP politikusai a hétvégén felhívták a figyelmet, nem látni a bérlés 23 milliárd forintos fedezetét.

Ha önálló napirendi pontként nem is, a közgyűlési vitában alighanem felemlegetik majd az ellenzéki képviselők a múlt hét pénteki botrányt, amikor a rendkívüli közgyűlés ülését a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal lehetetlenítették el, vagyis „meghekkelték.” Megírtuk: kénytelen-kelletlen összehívta ugyan az ellenzék javaslatára a rendkívüli ülést Tarlós István főpolgármester, de mivel rajta kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, a tanácskozás határozatképtelenség miatt elmaradt.

Pedig téma lett volna az MSZP szerint a "csalással" felérő új önkormányzati választási szabályozás és a fővárosi cégek államosítását célzó kormányzati terv is. A szocialisták szerint előbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet."

Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét." A szocialisták a meghiúsult pénteki ülést úgy kommentálták: Tarlós és a Fidesz megalázza a választókat, amikor nem áll ki a budapestiek érdekeiért. A szocialisták akkor előre jelezték: Tarlós István az arrogáns politikát folyatja a hétfői soron következő közgyűlésen is, amikor "több mint száz napirendbe lesz sűrítve a Budapest-ellenes árulás". Ilyennek gondolják azt, a ma zárt ülésen tárgyalni kívánt javaslatot is, amellyel a főváros hozzájárulna a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének állami kivásárlásához is, miután a kisebbségi tulajdonrész addigi külföldi tulajdonosától már az év elején az állami MVM Zrt.-hez került.

Demonstrálnak a Városligetért

A Városliget civilek és szakemberek által egyaránt sokat bírált beépítéséhez adhatja ma áldását a közgyűlés – legalábbis annak kormánypárti többsége – a városligeti építési szabályzat megszavazásával. A javaslat ismerteti: a kormány elkötelezte magát amellett, hogy Budapesten hat kiemelkedő jelentőségű kulturális intézmény számára új épületeket emel. A zöldfelületek beépítését, a fakivágásokat ellenző civil- és zöldszervezetek ma a közgyűlés ülésén ismét tiltakoznak a park beépítése ellen.

Havi 102 ezerért figyelik a padot

Havi 102 ezer forintért figyel majd egy padot három köztéri kamerából a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) - erről is szavaz ma a közgyűlés. Tavaly őszi felavatása óta eddig is megfigyelés alatt tartották az ominózus margitszigeti padot; talán azért, mert ötmillió forintot ér. Ennyit költött a főváros az Urmánczy Nándor emlékpadra, amely díszkivilágítást is kapott. A pénzből jutott a térfigyelő kamerákra is, amelyeket eddig a Budapesti Történet Múzeum üzemeltetett, de most áttelepítik a feladatot közvetlenül a FÖRI-hez. Az emlékpadot bírálta az ellenzék: az ára mellett főként azért, mert Urmánczy a hazai irredentizmus egyik vezéralakja volt, rokonszenvezett a fasizmussal. A padot Tarlós István avatta fel.

Szerző