Irak ismét a háború szélén?

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:34
Tízezrek kényszerültek otthonuk hátrahagyására a súlyos összecsapások által érintett nyugat-iraki térségből FOTÓ: EUROPRESS/GETT
Az iraki kormányfő, akit a felekezeti polgárháború újbóli kirobbantásával vádolnak, egyelőre ragaszkodik posztjához, miközben az ország legfőbb vallási vezetője, a Nyugat kéréséhez hasonlóan, egységkormány megalakítását szorgalmazta. A nagyhatalmak még kivárnak, de egyre súlyosabb harcok dúlnak a közel-keleti országban, megközelítve már a fővárost is.

Irak legbefolyásosabb vallási vezetője a politikai válság elmélyülésének megelőzése érdekében új kormányfő kinevezésére szólított. Mint Ali al-Szisztani nagyajatollaj fogalmazott, a kulcspozíciókról már kedden, az új parlament összehívása előtt dönteni kell. Az országra ugyanis egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy hozzanak létre egy, a síitákat és szunnitákat is képviselő egységkormányt.

Núri el-Máliki azonban nem tágít, folytatná az ország irányítását egy újabb, harmadik ciklust kezdve meg a miniszterelnöki poszton. Az iraki kormányfőt bírálói azzal vádolják, ő robbantotta ki a krízist azzal, hogy perifériára szorította a szunnitákat, s ezáltal segítette a szélsőségesek előretörését. Megérkeztek Irakba az első orosz vadászgépek.

Az iraki védelmi miniszter elmondta, az ötszázmillió dollárért vásárolt Szuhoj gépektől a bagdadi kormány azt reméli, sikerül megfékezni a nyugati országrészt városról városra elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) előrenyomulását. Mint fogalmazott, a vadászgépek 3-4 napon belül már bevethetőek lesznek.

London nem tervez katonai beavatkozást Irakban, mondta el William Hague a BBC-nek. “Nem lenne bölcs dolog, ha Nagy-Britannia a jelenlegi helyzetben katonai beavatkozást hajtana végre Irakban” fogalmazott a brit külügyminiszter, aki a minap Bagdadban tárgyalt. Hozzátette: ha lesz bármiféle intervenció, ahhoz az Egyesült Államoknak vannak meg a legmegfelelőbb eszközei és kapacitása.

Barack Obama amerikai elnök korábban 300 katonai tanácsadót küldött Irakba, s jelezte, kész a légierőt is bevetni az ISIS ellen, ha szükséges. William Hague ugyanakkor úgy vélte: az elmúlt években egyetlen kormánynak sem sikerült a vallási megosztottságot mérsékelnie, s az egység felé terelni Irakot.

Az iraki lázadás nem a felekezetek csatája, hanem a terrorizmust ellenzők, s azt támogatók közötti harc, vélekedett Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei ajatollah szerint a külföldi nagyhatalmak álmodoznak egy síiták és szunniták közti háborúról, ám ez nem fog bekövetkezni. Amerikai barátai és a Nyugat, illetve az országuk függetlenségéért harcoló szabadságharcosok közt zajlik a harc, közölte. A síita többségű Irán a szintén e felekezethez tartozó iraki vezetés szövetségese.

Az ISIS szélsőséges szunnita szervezet a hétvégén is folytatta előrenyomulását Irakban. A fővároshoz közeli Tikritnél nyomultak előre, s szorították ki a külvárosból az iraki hadsereg csapatait. Szaddám Husszein, a 2006-ban kivégzett diktátor szülővárosának visszaszerzéséért csütörtökön indítottak offenzívát a reguláris erők. A települést még június 11-én foglalták a szunnita fegyveresek.

Ugyan az iraki kormányzati tisztségviselők egyelőre hallgatnak a helyzetről, helyszíni jelentések és szamtanúk beszámolója alapján a hétvégén heves harcok folytak Tikritnél. Az állami televízó közlése szerint legalább hatvanan életüket vesztették, szombaton rendőrségi források az AP-nek még úgy nyilatkoztak, legalább 21-en haltak meg a harcokban. Az ENSZ becslései szerint az ISIS június 9-én megkezdett - a 2006 óta újra kitört síita-szunnita - polgárháborúnak eddig legalább 1300 halálos áldozata van, s százezrek váltak földönfutóvá.

Az Egyesült Államok a héten erősítette meg, hogy drónokat küld a térségbe az ottani amerikai állampolgárok védelme érdekében. Kína pedig megkezdte állampolgárai evakuálását. A hétvégén 1200 munkást mentettek ki a harcok sújtotta Szamara városából. A közel-keleti országban több mint tízezer kínai tartózkodik. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) humanitárius folyosók kialakítását szorgalmazta, hogy a segélyszervezetek eljuthassanak a harcok elől elmenekült emberek tízezreihez.

A genfi székhelyű szervezet jelezte, mintegy tízezer embernek nyújtottak eddig segélyt, de “ez csepp a tengerben”. Ferenc pápa Szent Péter téri beszédében fájdalmasnak nevezte az Irakból érkező híreket. A békét sürgetve a katolikus egyházfő párbeszédre szólította az iraki vallási és politikai vezetőket, mondván így lehet megőrizni az ország egységét és elkerülni a háborút.

Szerző
Frissítve: 2014.06.29. 22:23

Nő a feszültség a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:32
Az izraeli Vaskapu rakétavédelmi rendszer a Gázából érkező rakéták kétharmadát elfogta, s a hadsereg válaszolt is a támadásra FO
Az elmúlt két hétben egymást váltották az izraeli és palesztin légicsapások, a palesztin egységkormány kikiáltása pattanásig feszítette a viszonyt. Az Egyesült Államok egy éve kinevezett közel-keleti különmegbizottja bejelentette távozását, kérdéses lesz-e végleges utódja. 

Újabb csapást mért Izrael a Gázai övezetre, több katonai objektumot, támaszpontot és kiképző tábort is támadtak a hétvégén. A palesztin oldalról indított támadásokat megtorlandó a Hamász egy fegyverraktárát is bombázták. A Ma’an hírügynökség információi szerint két palesztin életét vesztette, egy harmadik súlyosan megsérült a légicsapások során. A helyszínről tudósító riporter információi szerint Tel-Aviv célpontja egy magasrangú katonai parancsnokokat szállító Kia típusú gépjármű volt.

Tiltakoztak a menekültek
Több száz afrikai bevándorló hagyta hátra az izraeli menekültközpontot és táborozott le az egyiptomi határnál a hatóságok bánásmódja ellen tiltakozva. A mintegy ezer eritreai és szudáni állampolgárt megakadályoztál abban, hogy átkeljenek a határon. Az afrikaiak közleményükben azt írták, az izraeliek nem foglalkoztak menedékkérelmüket, azért hagyták hátra a központot. Az ENSZ-től kérvényezték, segítsék letelepedésüket egy másik országban. Az elmúlt években mintegy ötvenezer afrikai érkezett Izraelbe Egyiptomon át. Mint fogalmaztak, az üldöztetés elől menekültek, életüket veszélyben érezték, a zsidó állam szerint azonban munka reményében érkeztek az országba.

A Gázai övezetet uraló Hamász egészségügyi szóvivője közölte, a két áldozat Mohammed el-Fasih és Oszama el-Hasszumi volt, a Hamásztól független konzervatív szervezet, a Népszerű Ellenállási Bizottság (PRC) fegyveres szárnyának tagjai, akik az elmúlt hetekben többször lőttek ki rakétákat izraeli területre. A zsidó állam közölte, a két parancsnok újabb támadásokra készült. A PRC ugyanis visszautasítja, s elítéli az Izraellel való béketárgyalást.

Ez volt az első célzott, halálos áldozattal járó izraeli csapás palesztin területen a palesztin egységkormány júniusi kikiáltása óta. A merénylet csak tovább fokozza az amúgy is feszült légkört a régióban.

A héten ugyanis többször lőttek ki rakétákat palesztin területről, ahogy a határon tartózkodó izraeli csapatok is több pokolgépes, és harckocsikkal elkövetett

támadásnak voltak kitéve. Izraeli információk szerint június kezdete óta legalább hatvan rakétát lőttek ki Gázából Izraelre - négyszer annyit, mint májusban -, közülük 28 ért be a zsidó állam területére.

Az Izrael által megindított katonai hadművelet, melynek célja a terrorellenes harc, immár második hete zajlik. Csak vasárnap 12 célpontot támadtak. Meg nem erősített információk szerint legalább nyolcan életüket vesztették, mintegy 130-an megsebesültek, s félezer embert őrizetbe vettek megkezdése óta. Az izraeli külügyminiszter felvetette a Hamász által uralt területek visszafoglalását is, hogy megakadályozzák a további palesztin légicsapásokat.

"Az alternatíva egyértelmű. Vagy támadjuk a fegyveres szervezetek támaszpontjait, s addig nem tudnak lőni, vagy teljesen elfoglaljuk a területet" - mondta Avigdor Liberman a katonai rádiónak nyilatkozva. A közel-keleti béke lehetősége egyre távolabb kerül. Nem csoda hát, hogy erőfeszítései sikertelensége miatt az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja pénteken benyújtotta lemondását.

A politikai elemző visszatér korábbi állásához, a Brooking intézet alelnöki posztjára, a szervezet külügyi elnök-igazgatói tisztségébe. Martin Indyk korábban az Egyesült Államok izraeli nagykövete is volt, s kulcsszerepet játszott a 14 évvel ezelőtti Camp David-i béketárgyaláson, amikor Bill Clinton amerikai elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke ült le egy tárgyalóasztalhoz. A 14 napig húzódó csúcstalálkozó végül eredmény nélkül zárult.

“Indyk nagykövet úr rendkívüli életpályája több évtizedét is a közel-keleti béke, illetve az izraeliek és palesztinok közti megbékélés elérésére áldozta. Hálás vagyok bölcsességéért és meglátásaiért, mellyel erőfeszítéseinket segítette” - írta maga a külügyi tárca vezetője kollégájáról. Mint a külügyminisztérium hangsúlyozta, a diplomata a későbbiekben is tovább segíti az Obama-adminisztrációt a közel-keleti egyeztetésben.

A 62 éves diplomatát egy évvel ezelőtt, 2013 júliusában John Kerry amerikai külügyminiszter nevezte ki biztosnak, hogy a felújított közel-keleti tárgyalásokat koordinálja, s sikerre vigye. Azonban még a kilenc hónapos határidő lejárta előtt az egyeztetések kudarcba fulladtak, a tárgyalások azóta megszakadtak. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a kudarcban mindkét fél aktív szerepet játszott, s több negatív lépést is tettek, amely végül a béketárgyalások megszakadásához vezetett.

Benjamin Netanjahu kormánya április 24-én jelentette be, felfüggeszti a béketárgyalásokat, válaszul amiért a két palesztin szervezet: a Gázai övezetet uraló Hamász, és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság tagjait adó Fatah bejelentette, egységkormány alakítását tervezik. Martin Indyk biztos utódja ideiglenesen Frank Lowenstein lesz. A 47 éves diplomata korábban Kerry külügyminiszter tanácsadója volt, és a szenátus külügyi bizottságának tagja.

Lévén jelenleg nem folynak tárgyalások Izrael és a palesztinok képviselői között, kérdéses, Kerry kinevez-e végleges utódot a közel-keleti különmegbizotti posztra, vagy megszünteti azt, találgatott a hétvégén az amerikai sajtó. Indyk távozása az Obama-kormány második kudarcát jelképezi a közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítései terén.

George Mitchell szenátor 2011 májusában mondott le a posztról, két évnyi gyötrelmes küzdelme után, hogy az egyeztetések gördülékenyen menjenek, s célt érjenek. Akkor is, és most is a tárgyaláson résztvevő mindkét fél a másikra mutogatott, s egymást vádoltak a kudarcért.

Szerző
Frissítve: 2014.06.29. 22:10

Veszélyben a terrorellenes harc

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:30
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat mintha újra „világmárkává” vált volna FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Új erőre kapott az iszlám fundamentalizmus. Irakban a dzsihadisták újabb és újabb területeket foglalnak el, Kenyában egy véres terrorakcióban 48 személy vesztette életét, Nigériában a hadsereg képtelen hatékonyan fellépni a Boko Haram terrorszervezet ellen, amely hétről hétre mészárolja le emberek tucatjait. Felmerül a kérdés: vesztésre áll-e a terrorellenes harc?

Az iszlám szélsőségesek az általuk elfoglalt területeken az iszlám törvénykezést, a saríát vezetik be. Kegyetlenségük nem ismer határt. Lefejezik ellenfeleiket, hidegvérrel lőnek le gyermekeket, levágják a tolvajok kezét. A szörnyű képsorok egyre többször kerülnek fel a videomegosztó portálokra is.

Sajátos módon azonban előfordul, hogy a helyi lakosság inkább a terrort választja, mint a káoszt. Maliban például 2012-ben az "Azavad Felszabadításáért Nemzeti Mozgalom" fegyveresei azért haladhadtak ellenállás nélkül a főváros, Bamako felé, mert az emberek úgy gondolkodtak: a fundamentalisták biztosítják a rendet, ami mégiscsak jobb a kormány által előidézett káosznál. Ugyanez magyarázza, hogy Szomáliában az al-Sabab milícia jelentős területeket tart ellenőrzése alatt.

"Az ISIS is azért olyan vonzó sokak számára, mert sokak számára úgy tűnik, egy működő államot akarnak felépíteni" - vélekedik Peter Neumann. Szerinte a kegyetlen videofelvételek terjesztése épp a szélsőségesek érdeke, hiszen ezzel is azt akarják sugallni: létrejön az iszlám kalifátus!

Az iraki ISIS előrenyomulása abból a szempontból is egyedülálló, hogy körülbelül tízezer emberrel foglaltak el területeket Szíriában és Irakban. Ráadásul a moszuli pénzintézetek elfoglalásával jelentős, majdnem egymilliárd eurós tőkére tettek szert, így nem várható, hogy befolyásuk belátható időn belül csökkenne.

A nemzetközi terrorizmus egy másik aggasztó jelensége, hogy sok olyan fiatal is csatlakozik a "szent háborúhoz", akik valamelyik nyugati országban nőttek fel, s itt radikalizálódtak valamely oknál fogva. Csak Szíriában 1000-1500 európai útlevéllel rendelkező fiatal harcol. Azok, akik visszatérnek hazájukba, már nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

Elég csak az algériai gyökerekkel rendelkező Mehdi Nemmouche esetére gondolni, aki májusban négy embert ölt meg egy brüsszeli zsidó múzeumban. Ő is az ISIS-nél "edződött". Hasonló "karriert" mondhat magáénak Mohammed Merah, aki 2012 márciusában Toulouse-ban több merényletet hajtott végre többek között egy zsidó iskola tanáraira és növendékeire támadt, s négy embert, köztük három gyermeket ölt meg.

Merahot végül megölték a francia biztonsági erők. A szintén algériai bevándorlók gyermeke előzőleg Pakisztánban szívta magába a szélsőséges tanokat. Becslések szerint a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta Franciaországból 780-an mentek a közel-keleti országba, hogy az iszlamisták mellett harcoljanak Bassár el-Aszad elnök rezsimjével szemben. Belgiumból pedig kétszáz dzsihadista érkezhetett Szíriába.

Egekbe szökik az olaj ára?

Az iraki bizonytalanság egyik legaggasztóbb következménye az olajár növekedése. Kivált olyan hírekre emelkedik a nyersanyag ára, amelyek szerint olajfinomítókat foglaltak el a fundamentalisták. De mennyire veszélyeztetik az olajpiacot a szélsőségesek? Akár saját maguk is termelhetnek olajat, amiből újabb tekintélyes bevételre tehetnek szert? Szakértők azért nem látják ennyire veszélyesnek a helyzetet. Az ISIS előrenyomulása eddig nem keltett zavart az iraki olajtermelésben - írta elemzésében a Commerzbank.

Amennyiben jelentősebb gondok keletkeznének az ellátásban, a Commerzbank szerint az északi-tengeri Brent olaj ára elérheti a 120 dollárt. Még élesebben reagálhat a piac, ha a fegyveres konfliktus a térség más országaira is átterjed. Súlyos következményekkel járhat, ha Irán fegyveres csapatokat küld az országba. Bár Teherán már napokkal ezelőtt azt jelentette, hogy riadókészültségbe helyezték az ország csapatait, s "önkéntesek" készek megvédeni a síiták szent helyeit Irakban, nem tűnik valószínűnek Irán bevonulása.

Az országot eleve súlyos gazdasági válságba sodorták az atomprogramja miatt elrendelt szankciók, nem tudna finanszírozni egy minden bizonnyal igen költséges és elhúzódó katonai beavatkozást. Jelenleg egy hordó Brent olaj (159 liter) ára 114 dollár. Irak a világ hatodik legnagyobb kőolajtermelője, s a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) második legjelentősebb tagja.

Hírek szerint az ISIS milicistái többször is elfoglalták Irak legfontosabb, Baidzsiban található olajfinomítóját. Szakértők becslései szerint naponta 300 ezer hordó olajat képesek feldolgozni. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint a szélsőségesek az Irak északi részén kitermelt olajnak csak egy kis részére tudják rátenni a kezüket.

A duzsihadisták ugyanakkor az ország déli részére még nem tudtak behatolni. Az igazi veszély az lenne, ha ide is eljutnának, hiszen az iraki olaj 75 százalékát ebben az országrészben állítják elő, s az iraki olajexport kilencven százalékát szintén itt bonyolítják le. A Commerzbank elemzői nem zárják ki a helyzet rosszabbra fordulását. Elsősorban amiatt, mert a politikai helyzet rendkívül kiegyensúlyozatlan.

Nuri al-Maliki miniszterelnök ragaszkodik a hatalmához. Bár a tavasszal megrendezett parlamenti választáson síita pártszövetsége szerezte meg a legtöbb mandátumot, a 92 képviselői hely messze nem elég a kormányalakításhoz. A miniszterelnököt azonban ez cseppet sem zavarja, többször is leszögezte, nem hajlandó szunnitákat és kurdokat bevenni kabinetjébe.

Az Egyesült Államok nem véletlenül hangoztatta, az igazi rendcsinálás csak akkor kezdődhet el, ha végre felállt a nemzeti egységkormány. Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy ez belátható időn belül megtörténik. Szakértők szerint mindezeket egybevetve felettébb kérdéses, hogy az iraki olajkitermelés olyan mértékben nő majd az elkövetkező években, amint azt eredetileg sejtették.