Románia újra reménykedik Schengen-ügyben

A schengeni bővítésről fog tárgyalni a külügyminiszterek tanácsa a legközelebbi ülésen - nyilatkozta a pénteki EU-csúcsról hazatérő Traian Basescu román államfő. A leköszönő elnök azt mondta, célja elérni, hogy mandátuma végéig elkezdődjön a csatlakozás, így év végéig legalább a légi határellenőrzést fel kellene számolni.

A második mandátuma végéhez közeledő Basescu nem indulhat harmadjára is a november 2-ra kiírt államfőválasztáson, így számára fontos, hogy a 2010 óta halogatott uniós döntés még az ő elnöksége idején szülessen meg.

Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez eredetileg már rég befejezett kellene hogy legyen, hiszen még a magyar uniós soros elnökség idejére volt kitűzve a céldátum. Ám a schengeni bővítést főképp Hollandia, Franciaország, Németország és Finnország is ellenezte. Ezen országok szerint Románia és Bulgária nem készült fel a csatlakozásra, a két országban túl nagy a korrupció.

Bukarest csalódott, mert a korábbi csatlakozások esetében csak a technikai feltételek teljesítését vette figyelembe az EU, a román és bolgár csatlakozást viszont más feltételektől is függővé teszik. Nyilván ehhez nagymértékben hozzájárult a válság, az arab tavasz óta szinte folyamatos migrációs hullám és az unión belüli szabad munkaerő vándorlás egyre megosztóbb kérdése is.

A román uniós csatlakozási szerződés értelmében létrehozott, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében az Európai Bizottság minden évben átfogó értékelést készít, hogyan áll Bukarest a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, és milyen az igazságszolgáltatás működése. Az ellenző tagállamok e jelentéshez kötik jóváhagyásukat, amely bár előrehaladást mutat a román és bolgár igazságszolgáltatásban és korrupció ellenes küzdelemben, még mindig sok hiányosságot tár fel.

Egyes tagállamok pedig kijelentették, hogy csak akkor járulnak hozzá Románia schengeni csatlakozásához, ha a bizottság két egymást követő évben pozitív értékelést tesz közzé.

Tavaly őszi jelentésében Brüsszel azt állapította meg, hogy Bukarest jelentős eredményeket tud felmutatni, ám az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes fellépés terén van még tennivaló.

„Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus eszközzé vált, amelyet politikai haszonszerzés céljából használnak” – hangoztatta akkor Traian Băsescu, aki kifejtette: Románia a schengeni csatlakozás feltételeinek megfelel, és az övezeten belül volna a helye.

Mint mondta: országa célja, hogy integrálódjon az Európai Unióba, ezért mind a schengeni övezethez, mind az eurózónához csatlakozni kívánnak, de nem elfogadható, hogy a jelentést egyes országok arra használják fel, hogy kirekesszék Romániát a schengeni övezetből. Bukarest az idén tavasszal meghatározta az euróövezethez való csatlakozás céldátumát is, 2015-öt jelölve meg.

Egyelőre a gazdasági mutatók alapján megvalósítható ez a célkitűzés. A schengeni csatlakozás viszont továbbra sem kecsegtet gyors eredménnyel, mert a két ország felvételét továbbra is rendszeresen összemossák a bevándorlás témájával és a munkaerő szabad vándorlásával.

Tavaly októberben, amikor az legutolsó halasztás történt, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, a bizottság álláspontja az, hogy Románia technikailag felkészült a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, minden szempontnak megfelel, megbízhatóan képes lenne ellátni az övezet külső határainak védelmét. Románia a maga részéről teljesítette feladatát.

Az Európai Tanács ekkor egy kompromisszumos megoldásról döntött, Bulgária és Románia kétlépcsős csatlakozásáról, ami azt jelenti, hogy előbb a légi és vízi határellenőrzést, később a szárazföldi határellenőrzés számolnák fel.