Előfizetés

Kunhalmi kimerültsége miatt került kórházba

Publikálás dátuma
2014.06.30. 15:24
Kunhalmi Ágnes elfáradt, kimerült. Fotó: K2 Press/Népszava.
Idegkimerültsége van Kunhalmi Ágnesnek – erősítették meg a Népszavának az index.hu információját. A portál azt írta, a szocialista politikushoz hétfő délelőtt mentőt kellett hívni a Képviselői Irodaházhoz, mert rosszul lett. A 32 éves Kunhalmit a mentőkocsiban megvizsgálták, majd az egyik fővárosi kórház sürgősségi osztályára szállították. 

Lapunk úgy értesült, hogy a politikus az elmúlt napokban/hetekben rengeteget dolgozott, fizikailag és szellemileg is teljesen kimerült, elfáradt.

Ismert, Tüttö Kata mellett Kunhalmi az egyik jelölt az MSZP budapesti elnöki posztjára, s az elmúlt időszakban – túl a két választási kampányban játszott aktív szerepén – erre készülve kampányolt, gyűjtött aláírásokat a főváros szocialista szervezeteiben.

Molnár Zsolt, az MSZP eddigi budapesti elnökének lemondása után Kunhalmit esélyesnek tartják a legerősebb szocialista szervezet, a fővárosi vezetésére. A szocialisták csütörtökön tartják a budapesti küldöttgyűlést, ahol a fővárosi elnököt megválasztják.

Kérdés, hogy Kunhalmi, aki addigra minden bizonnyal elhagyhatja a kórházat, rosszulléte után is elindul-e a posztért és adott esetben vállalja az egyébként igen megterhelő feladatot. Forrásaink erre nem tudtak választ adni, azt mindenesetre jelezték, gyengültek Kunhalmi esélyei.

A kórházba került szocialista képviselő az elmúlt napokban végig ott volt az őszi önkormányzati választásokról szóló egyeztető tárgyalásokon is, amelyen még a korábbi főpolgármester-jelölt Horváth Csabát sem hívták meg.

Az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM tárgyalásain az elmúlt napokban újabb főpolgármester-jelölt neve került elő: Magyar Bálinté. Úgy tudjuk, a szocialisták mellett az egyik tárgyaló fél támogatja az SZDSZ volt oktatási miniszterének jelölését, de a harmadik fél még nem mondott igent Magyarra.

Az egykori demokratikus ellenzéki Magyar Bálint az elmúlt időszakban aktivizálódott; a Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam című általa szerkesztett kötet átfogó elemzést adott a második Orbán-kormány működéséről.

Hiába a tiltakozás: elfogadták a városligeti építési szabályzatot

Publikálás dátuma
2014.06.30. 15:05
Megint csak a végén derül majd ki, mit tesznek Orbánék a Városligettel. Fotó: Vajda József/Népszava
Elfogadta a városligeti építési szabályzatot a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén. A szabályzat egyik alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé, a közpark teljes rehabilitációjával együtt.

A testület 18 igen szavazattal, 13 nem ellenében fogadta el az előterjesztést.

Az előterjesztés szerint a városligeti építési szabályzat tartalmát a kormány által meghatározott program, illetve annak alapján a részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt Európa jelenleg legnagyobb múzeumfejlesztési beruházásának a tervét tartalmazza. Célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése, más kapcsolódó programelemekkel együtt.

A tervezési koncepció legfőbb célja az volt, hogy a meglévő zöldfelületet, a növényállományt, a kiemelkedő kertépítészeti elemeket és a parki funkciót lehető legkevésbé érintsék az elhelyezendő épületek. Ennek megfelelően a szabályozási tervben az új beépítés számára az építési helyek a ma is burkolt felületeken, illetve a parkban idegen funkciók elbontásával felszabaduló területeken javasolt.

Ellenzéki képviselők arra szólították fel Tarlós István, hogy mondjon véleményt a múzeumi negyed megvalósításáról, ám a főpolgármester elutasította ezt. Arra hivatkozott, hogy neki elfogadott törvényeket nem kell véleményeznie.

Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló független képviselő úgy vélekedett, hogy a beruházás nyomán megszűnik Európa első, tervezett közparkja, szerinte máshol kell megvalósítani a Múzeumi negyedet.

Molnár Gyula, az MSZP képviselője úgy fogalmazott, hogy most "sunnyogva", szabályozási tervek mögé bújva akarják megváltoztatni azt amit elődeink 1870-ben megálmodtak. Egyben felszólította a terv támogatóit arra: mondják ki, hogy a Városliget megszűnik és majd egy másik lesz "Gyömrő magasságában".

Ebben a helyzetben a főpolgármesternek igenis véleményt kell mondania és ha hallgat, az azt jelenti, hogy egyetért a beruházással - mondta.

Szintén színvallásra szólította fel Tarlós Istvánt Horváth Csaba szocialista frakcióvezető. Hazugságnak nevezte, hogy nem csökken a Városliget zöldterülete. Hozzátette, hogy Budapesten 1300 hektárnyi barnamezős terület áll rendelkezésre ahol létre lehetne hozni a Múzeumi negyedet.

György István főpolgármester-helyettes (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy a Népliget látogatottsága azért alacsony, mert nem kínál semmi olyan attrakciót, amiért oda mennének az emberek. Vagyis nem szentségtörés funkciókat elhelyezni egy közparkban. Annál is inkább, mert elődeinket sem kövezzük meg azért, hogy például a Vajdahunyad várát felépítették a ligetben - fogalmazott.

A főpolgármester végül mindösszesen annyit mondott, hogy "a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés".

A Szépművészetit és az Magyar Nemzeti Galériát vezető Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa visszautasította, hogy a terv tönkretenné a városligetet, szerinte számtalan szakmai és civil egyeztetés történt az elmúlt három évben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy immár 150 éve folyamatosan telepítenek intézményeket a Városligetbe. Ilyen az Állatkert, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a Műjégpálya, vagyis a liget olyan közpark, ahol együtt él kultúra és a szórakozás és a kikapcsolódás. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Múzeumi negyed megvalósításával csak az folytatódik, ami 150 éve tart.

Végül visszautasította, hogy csökkenne a zöldterület. Közlése szerint eddig az épületek 5,6 százalékát foglalták el a Városligetnek, ami 7 százalékra nő, a lebetonozott részek megszüntetésével viszont nő a zöldterület aránya.

Az elfogadott szabályzat szerint az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum elhelyezésére az építési helyet a nagyrészt jelenleg is beépített terület (Petőfi Csarnok épületének helye) a Városligeti fasor az Erzsébet királyné útjával összekötő tengely mentén jelölik ki.

A Magyar Zene Háza számára a ma is beépített volt HUNGEXPO épületeinek elbontásával felszabaduló terület javasolt.

A volt Felvonulási tér burkolt felületén további három múzeum építési helye biztosított, az Új Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum számára.

A Közlekedési Múzeum az eredeti tervek szerinti részleges újjáépítésére is megvalósul. Bővítése a jelenlegi szervizút és parkoló helyén, az épület előtt a térszín alatt elképzelt. Tervezett mérete körülbelül 3000 négyzetméter, a térszín alá kerül ez az új épületrész, valamint az új Nemzeti Galériát - Ludwig Múzeumot kiszolgáló mélygarázs is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése a volt Vidám Park területén tervezett. A fejlesztés elsősorban előzőleg is műszaki igénybevételnek kitett területen valósul meg, a meglévő zöldterület és a műemléki védelem alatt álló épületek figyelembevételével. A közel kéthektáros területre tervezett a Pannon ősvilág, benne a Pannon ősvadon elnevezésű csarnokkal, amely a tervek szerint Európa legnagyobb biodómja lesz.

Az előterjesztés szerint a meglévő cirkuszépület a felújítását követően olyan korszerű, multifunkcionális kulturális létesítménnyé válhat, amely minden cirkuszművészeti ág befogadására alkalmas lesz.

Szorosabb lesz a hurok, máris módosulhat a reklámadótörvény

A június 11-én elfogadott reklámadótörvény módosítását kezdeményezi a fideszes L. Simon László többek között azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idén. A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra, nem kizárt, hogy egyes adózóknak - mint fogalmaznak - "kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.

Az előterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.

Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót.

Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak - olvasható az indoklásban.

Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.

L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap.

A fideszes politikus azzal magyarázza ezt a rendelkezést, hogy a reklámozó csak olyan szervezetekkel kössön szerződést a reklám közzétételére, amelyek átlátható, jogkövető módon eleget tesznek a reklámadó-kötelezettségnek.

Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna.

A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten - amikor bejelentette, hogy adóhatósági eljárást kezdeményez a Magyar RTL ellen - beszélt arról, hogy a tévétársaság az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.