Előfizetés

Baudelaire és az „ostoba” Victor Hugo

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:49
Fotó: Gettyimages.
Charles Baudelaire, a „Romlás virágai” költőjének egy kiadatlan levele azt bizonyítja, hogy Victor Hugo íróval való kapcsolata távolról sem volt baráti és még kevésbé költői.

Ez derül ki abból a dokumentumból, amelyet a Christie’s New Yorkban árverésre bocsátott, a költő híres verseinek a „Romlás virágai” kötetének első kiadásával egyetemben.

Baudelaire nyilvánosan hízelgett a „Nyomorultak” szerzőjének a Le Boulevard-ban 1862-ben publikált, a regényről írt dicsérő értékelésében, de „a háta mögött” szembefordult vele. A most elárverezett levélben, amelyet 1860-ban irt egy ismeretlen címzettnek, a költő panaszkodik Hugo-ra: „ Nem hagyja abba hülye leveleinek küldözgetését” –írja és hozzáteszi: ihletet érez arra, hogy írjon egy esszét annak bemutatására, hogy egy „fatális törvényszerűség  miatt egy zseni mindig idióta” Egy másik, az anyjához írott levélben Baudelaire úgy festi le Hugot, mint  „tisztátalant” és „tehetségtelent”.

Amikor 1857-ben Baudelaire publikálta a „ A romlás virágai” első kiadását, a kor cenzúrájába ütközött: egy bíró parancsára a kötet hat versét törölnie kellett. Victor Hugo szolidáris volt vele és 1857 augusztusában ezt írta: „A te virágjaid ragyognak, mint a csillagok” Majd 1859-ben  „ A kirekesztés egy új osztálya provokál bennünket” Viszonzásul a dicséretért, Baudelaire három költeményét neki ajánlotta, de nem volt őszinte.

Victor Hugo nagy népszerűségnek örvendett, mint regényíró, költő és drámaíró, és ez váltotta ki más írók irigységét. Konkrétan, Baudelaire „agresszív irigységet”érzett Hugóval szemben, mint azt Rosemary Lloyd, a francia irodalom szakértője állítja a The Guardianban.

 A „Romlás virágai” első kiadásának aukciójára került példány, amelyet 1857-ben adtak ki, és amely 293.000 dollárért kelt el,  tartalmazza az annak idején cenzúrázott fejezeteket, és  egy levelet, amely diszkreditálja Hugót, valamint kiadójához és barátjához Auguste Poulet-Malassis-hoz intézett néhány egyéb írást.

85 évesen jelent meg első kötete

Elfojtott szó címmel jelent meg a nyolcvanöt éves Mészáros Sámuel első verseskötete. A szerző Magyarország legidősebb pályakezdő költője. 

A Garbo Kiadó gondozásában megjelent verseskötet  előszavát jegyző Pomogáts Béla  irodalomtörténész  szerint Mészáros Sámuel célja, hogy legyőzze a rohanó időt. "Idős költőnek lenni nem rang, költőnek lenni viszont igen: ha valaki a versben talál védelmet, menedéket és vigasztalódást a gyorsan múló idővel szemben (és az idő nyolcvanéves kor körül már igen gyorsan múlik!), az bizonyára jó helyen keresi az elmúlással folytatott küzdelem lelki fegyvereit" - írja Pomogáts. A nem szokványos kötet szerzője, Mészáros Sámuel valóban a száguldó idő ellen kezdett írni, pontosabban a gyász feldolgozása miatt ragadott tollat 2012-ben, nem sokkal azt követően, hogy elhunyt felesége.

Az 1929-ben Diósgyőrben született, és félévszázadon át Miskolcon élt költő korábban soha nem írt, még az asztalfióknak sem. Első verseit 2012 januárjában jegyezte le, azóta egészkötetnyire duzzadt a művek száma. 2012-ben jelentek meg először nyomtatásban versei a David Arts irodalmi társaság ünnepi kötetében, a rákövetkező évben pedig egy újabb versgyűjteményt színesítettek költeményei. Mivel korábbi irodalmi szárnypróbálgatás nélkül nyolcvan év felett még senki sem kezdett el publikálni Magyarországon, Mészáros Sámuel megkapta a Magyar Rekordoktól a Magyarország legidősebb pályakezdő költője címet, később egy irodalmi elismeréssel is kitüntették.

Minden eddiginél több előadás és néző a Szkénében

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:47
Jelenet a Bányavízből FOTÓ: K 2 PRESS
Az évad 254. előadásával zárta szezonját a Szkéné Színház, amely 8 koprodukcióban készült bemutatót tartott, 15 társulat 39 különböző előadását tűzte műsorra. A jövő évadot szeptember 1-jén nyitja a színház.

Németh Ádám, a Szkéné igazgatója  elmondta: a jövő évadban kilenc bemutatót terveznek. Az első premiert, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabját, szeptember 18-án láthatja a közönség, a Vádli Alkalmi Színházi Társulással és a Füge Produkcióval közös előadást Szikszai Rémusz rendezi. Mint sorolta, második premierként októberben Mihail Bulgakov Színházi regény című művét mutatják be a k2 Színház előadásában, Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében. Az igazgató a bemutatók között beszélt Dés András és Horváth Csaba Farkas szem című produkciójáról, amelyet novemberben láthat először a közönség.

Mint mondta, decemberben Szálinger Balázs A fiú munkacímű, Daidalosz és Ikarosz története alapján készülő darabját Koltai M. Gábor rendezésében mutatják be, a Nézőművészeti Kft.-vel közösen. Horváth Csaba rendezésében a Forte Társulat 2015 áprilisában mutatja be a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művéből készülő előadást. Szintén tavasszal tűzik műsorra Cervantes Don Quijote című művét Parti Nagy Lajos átiratában; a Nézőművészeti Kft.-vel közös produkció Rába Roland rendezésében látható. A Szkéné Színház előadásait az elmúlt szezonban több mint 35 ezren látták, amely 96 százalékos látogatottságot jelent.A színháznak soha ennyi előadása és nézője nem volt még egy évadban, produkcióikat fesztivál-meghívásokkal, díjakkal jutalmazták. Csizmadia Tibor rendezésében műsorra tűzték Székely Csaba drámatrilógiáját, amelynek a befejező, Bányavíz című részével nyitotta az évadot a Szkéné Színház (képünkön). Az előadás a Vidor Fesztiválra is meghívást kapott.

Pintér Béla legújabb darabja, a Titkaink eddig soha nem látott sikert hozott mind a Szkénének, mind a társulatnak. Az előadás meghívást kapott a Wiener Festwochenre, játszották Berlinben, Braunschweigben és Frankfurtban, nyáron és a jövő évadban több magyar és külföldi fesztiválon is szerepel vele a társulat. Pintér Béla a tavaly megjelent drámakötetéért áprilisban átvehette az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.