Iszlám kalifátus Irak és Szíria területén

Iszlám kalifátust alapított a dizsihadista szélsőséges terrorszervezet, az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) az általa elfoglalt területeken. Vezetője, azaz kalifája az ISIS-t irányító Abu Bakr al-Bagdadi lett. A kalifátus létrehozásáról a szervezet tanácsa hozott döntést. Mivel önálló államnak tekinti magát, ezért neve "Iszlám Államra" rövidül. A szervezet szóvivője azt közölte, ezzel "valóra vált a dzsihadisták álma". Szerinte minden muzulmán kötelessége, hogy "hűséget esküdjön" az új kalifának. 

Az ISIS Szíria és Irak területén is jelentős területeket foglalt el. Nem titkolt célja a Bagdadba való bevonulás. A kalifátus elnevezéssel a dzsihadisták arra akarnak utalni, hogy kizárólag ők Mohamed próféta méltó követői. Az ISIS eredetileg az al-Kaida terrorhálózatának része volt.

Tavasszal azonban szakításra került sor a két terrorcsoport között. Szakértők szerint mind az al-Kaida, mind az ISIS vezető szerepre törekszik a dzsihadista mozgalomban. Az "Iszlám Állam" képviselői túlságosan enyhének tartják az al-Kaida vezetőjét, Ajman al-Zavahirit. Egyesek azzal vádolják, hogy "az amerikaiak bérence".

Az ISIS példaképe az iraki szélsőségesek egykori vezetője, Abu Muszab az-Zarkávi, akit 2006-ban gyilkoltak meg. Öngyilkos merényletek sorát szervezte meg, illetve hajtotta végre az amerikai "megszállók" ellen. A kalifátus megalakítása nagyon komoly kihívás a teljes iszlám világ számára. A dzsihadisták ugyanis kétségbe vonják az összes muzulmán kormány legitimitását.

Az ISIS milicistái közben Tikrit további területeit is elfoglalták, s már a helyi kormányhivatalokat fenyegetik. A bagdadi hadsereg hétvégén offenzívát indított a fővártostól 170 kilométerre északnyugatra található város felszabadításáért. Tikrit stratégiailag igen jelentős, mivel az ország északi részét köti össze Bagdaddal.

Szerző
Frissítve: 2014.06.30. 23:06

Soros uniós elnökség a menekültek jegyében

Legalább harminc halálos áldozatot talált az olasz parti őrség Szicília partjainál egy mintegy 590 menekültet szállító hajóban. Két terhes nőt élve sikerült kimenekíteni a bárkáról. A halottak a teljesen megtelt bárka egy elkülönített részében fulladtak meg. A parti őrség a hétvége folyamán 5000 menekültet helyezett biztonságba alig 48 óra leforgása alatt. A menekültek hét hajóval akarták elérni Olaszország partjait.

A szicíliai kikötőváros, Porto Empedocle polgármestere, Lillo Firetto szerint szörnyű drámával kell szembenézni. Catania városvezetője, Enzo Bianco kifejtette, Szicília összeomlás előtt áll, s teljes Olaszországnak segítségre van szüksége. Leoluca Orlando, Palermo polgármestere úgy vélte, Európa "érzéketlen" az olaszországi menekülthullám kapcsán.

Matteo Renzi kormánya azt tervezi, hogy a ma kezdődő soros olasz uniós elnökség során kiemelten foglalkoznak majd a menekültügy kérdésével. Andrea Orlando igazságügyminiszter szerint az olasz partokat naponta elérő menekülthajók "Olaszország és Európa szégyenei".

Az idei évben összesen 60 ezer menekült érkezett Észak-Afrikából Itáliába. A Save the Children segélyszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy 9000 gyermek volt közöttük. Több olyan öt év alatti gyermeket is Európába vittek, akiket nem szüleik kísértek el a veszélyes Földközi-tengeri útra.

Miután 2013-ban két tragédiában is 400-an fulladtak bele a tengerbe, az olasz parti őrség megkezdte Mare Nostrum programját, amellyel segítséget nyújtanak a bajba jutott menekülteknek. A jobboldali populista Északi Liga szerint fel kell függeszteni az akciót.

Szerző
Frissítve: 2014.06.30. 23:01

Erdogan bejelenti indulását

Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:32
Recep Tayyip Erdogan biztos győzelemre számíthat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökország fontos bejelentésre vár. Ma hirdethetik ki Recep Tayyip Erdogan kormányfő indulását az augusztus 10-én esedékes elnökválasztáson. Indulása biztosra vehető már csak azért is, mert a hivatalban lévő Abdullah Gül azt közölte, nem kíván államfő maradni.

A miniszterelnök nemcsak hazájában, külföldön is kiterjedt kampányt folytatott, az utóbbi hetekben beszédet mondott a kölni és a bécsi török kisebbség tagjai előtt is, nyilvánvalóan kampánycélzattal. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy a törökök közvetlenül dönthetnek az államfő személyéről, s több nyugat-európai országban a bevándorlók megőrizték török állampolgárságukat is, így ők is voksolhatnak.

Ausztriában a statisztikák szerint 115 ezer török állampolgár él, akik közül nyilván sokan élnek majd szavazati jogukkal az elnökválasztáson is. Németországban ennél természetesen jóval nagyobbra, 1,4 millióra teszik a török közösség lélekszámát. 

Az esseni központú Török Tanulmányok Integrációs Kutatóintézetének (ZFTI) vezetője, Haci-Halil Uslucan a Deutsche Wellének elmondta, ha Erdogan valóban minden török elnöke kíván lenni, feltétlenül szüksége van a külföldön élő törökök szavazataira is.

Mint mondja, a felmérések szerint a németországi törökök több mint hatvan százaléka az AKP kormánypárt szavazója. Ez mintegy százezer szavazatot jelenthet Erdogan számára. A német közösség erejét mutatja, hogy körülbelül annyi voksot lehet összegyűjteni innen, mint az ötödik legnagyobb török városból, Adanából.  

Erdogan a kurd kisebbségnek is udvarolni kezdett. Múlt héten bejelentették, olyan törvényjavaslatot készült, amely megkönnyíti a visszatérést Törökországba a Kurd Munkáspárt (PKK) már nem harcoló tagjai számára.

Meg is hosszabbították a parlament ülésszakát, hogy még az elnökválasztásig szavazzanak a törvénycsomagról: Erdogan számára igen fontos a legalább tízmilliós kurd kisebbség szavazata. Az ankarai kabinet 2012 decembere óta tárgyal a PKK tagjaival, köztük börtönben őrzött vezetőjével, Abdullah Öcalannal a megbékélésről. A konfliktusban több mint negyvenezren vesztették életüket az elmúlt harminc év alatt. Egy éve tűzszünet van érvényben.

Ha Erdogan indul, s efelől nem lehet kétségünk, akkor biztos, hogy meg is nyerheti a voksolást. A miniszterelnök szinte bármit is csinál, akármilyen korrupciós ügyekbe keverednek kormánya tagjai, népszerűségét valahogy megőrzi a döntő többség – kivált a konzervatívok - körében. Hiába a Gezi parki tüntetések, a korrupciós botrányok, a feltételezhető csalás a májusi önkormányzati választáson, Erdogannak nincs igazi kihívója. Akár már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet.

A Genar kutatóintézet felmérése szerint 55,2 százalékos szavazatarányra számíthat. Kihívója, a két nagy ellenzéki tömörülés, a Republikánus Néppárt (CHP) és a Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) által támogatott Ekmeleddin Ihsanoglu csak 35,8 százalékot kaphat. Bár az ellenzéki jelölt, aki a tavalyi évig az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöki tisztségét látta el, népszerű hazájában, Erdogannal szemben neki sem lehet esélye.

Egy másik felmérés szintén a miniszterelnök döntő fölényét mutatja. A MAK Consultancy szerint 56,1 százalékpt kaphat, kihívója csak 34,2 százalékot. Mindkét felmérés szerint tehát már az első fordulót követően elnökké választhatják Recep Tayyip Erdogant. Végső célja az lehet, hogy a jövő évi parlamenti választás után módosítsák az alkotmányt, s elnöki köztársasággá tegyék meg Törökországot. Ezzel végérvényesen hazája teljhatalmú ura, vagy ahogy sok török emlegeti, szultánja lehet.

Szerző