Előfizetés

Soros uniós elnökség a menekültek jegyében

Legalább harminc halálos áldozatot talált az olasz parti őrség Szicília partjainál egy mintegy 590 menekültet szállító hajóban. Két terhes nőt élve sikerült kimenekíteni a bárkáról. A halottak a teljesen megtelt bárka egy elkülönített részében fulladtak meg. A parti őrség a hétvége folyamán 5000 menekültet helyezett biztonságba alig 48 óra leforgása alatt. A menekültek hét hajóval akarták elérni Olaszország partjait.

A szicíliai kikötőváros, Porto Empedocle polgármestere, Lillo Firetto szerint szörnyű drámával kell szembenézni. Catania városvezetője, Enzo Bianco kifejtette, Szicília összeomlás előtt áll, s teljes Olaszországnak segítségre van szüksége. Leoluca Orlando, Palermo polgármestere úgy vélte, Európa "érzéketlen" az olaszországi menekülthullám kapcsán.

Matteo Renzi kormánya azt tervezi, hogy a ma kezdődő soros olasz uniós elnökség során kiemelten foglalkoznak majd a menekültügy kérdésével. Andrea Orlando igazságügyminiszter szerint az olasz partokat naponta elérő menekülthajók "Olaszország és Európa szégyenei".

Az idei évben összesen 60 ezer menekült érkezett Észak-Afrikából Itáliába. A Save the Children segélyszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy 9000 gyermek volt közöttük. Több olyan öt év alatti gyermeket is Európába vittek, akiket nem szüleik kísértek el a veszélyes Földközi-tengeri útra.

Miután 2013-ban két tragédiában is 400-an fulladtak bele a tengerbe, az olasz parti őrség megkezdte Mare Nostrum programját, amellyel segítséget nyújtanak a bajba jutott menekülteknek. A jobboldali populista Északi Liga szerint fel kell függeszteni az akciót.

Erdogan bejelenti indulását

R.T.
Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:32
Recep Tayyip Erdogan biztos győzelemre számíthat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökország fontos bejelentésre vár. Ma hirdethetik ki Recep Tayyip Erdogan kormányfő indulását az augusztus 10-én esedékes elnökválasztáson. Indulása biztosra vehető már csak azért is, mert a hivatalban lévő Abdullah Gül azt közölte, nem kíván államfő maradni.

A miniszterelnök nemcsak hazájában, külföldön is kiterjedt kampányt folytatott, az utóbbi hetekben beszédet mondott a kölni és a bécsi török kisebbség tagjai előtt is, nyilvánvalóan kampánycélzattal. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy a törökök közvetlenül dönthetnek az államfő személyéről, s több nyugat-európai országban a bevándorlók megőrizték török állampolgárságukat is, így ők is voksolhatnak.

Ausztriában a statisztikák szerint 115 ezer török állampolgár él, akik közül nyilván sokan élnek majd szavazati jogukkal az elnökválasztáson is. Németországban ennél természetesen jóval nagyobbra, 1,4 millióra teszik a török közösség lélekszámát. 

Az esseni központú Török Tanulmányok Integrációs Kutatóintézetének (ZFTI) vezetője, Haci-Halil Uslucan a Deutsche Wellének elmondta, ha Erdogan valóban minden török elnöke kíván lenni, feltétlenül szüksége van a külföldön élő törökök szavazataira is.

Mint mondja, a felmérések szerint a németországi törökök több mint hatvan százaléka az AKP kormánypárt szavazója. Ez mintegy százezer szavazatot jelenthet Erdogan számára. A német közösség erejét mutatja, hogy körülbelül annyi voksot lehet összegyűjteni innen, mint az ötödik legnagyobb török városból, Adanából.  

Erdogan a kurd kisebbségnek is udvarolni kezdett. Múlt héten bejelentették, olyan törvényjavaslatot készült, amely megkönnyíti a visszatérést Törökországba a Kurd Munkáspárt (PKK) már nem harcoló tagjai számára.

Meg is hosszabbították a parlament ülésszakát, hogy még az elnökválasztásig szavazzanak a törvénycsomagról: Erdogan számára igen fontos a legalább tízmilliós kurd kisebbség szavazata. Az ankarai kabinet 2012 decembere óta tárgyal a PKK tagjaival, köztük börtönben őrzött vezetőjével, Abdullah Öcalannal a megbékélésről. A konfliktusban több mint negyvenezren vesztették életüket az elmúlt harminc év alatt. Egy éve tűzszünet van érvényben.

Ha Erdogan indul, s efelől nem lehet kétségünk, akkor biztos, hogy meg is nyerheti a voksolást. A miniszterelnök szinte bármit is csinál, akármilyen korrupciós ügyekbe keverednek kormánya tagjai, népszerűségét valahogy megőrzi a döntő többség – kivált a konzervatívok - körében. Hiába a Gezi parki tüntetések, a korrupciós botrányok, a feltételezhető csalás a májusi önkormányzati választáson, Erdogannak nincs igazi kihívója. Akár már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet.

A Genar kutatóintézet felmérése szerint 55,2 százalékos szavazatarányra számíthat. Kihívója, a két nagy ellenzéki tömörülés, a Republikánus Néppárt (CHP) és a Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) által támogatott Ekmeleddin Ihsanoglu csak 35,8 százalékot kaphat. Bár az ellenzéki jelölt, aki a tavalyi évig az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöki tisztségét látta el, népszerű hazájában, Erdogannal szemben neki sem lehet esélye.

Egy másik felmérés szintén a miniszterelnök döntő fölényét mutatja. A MAK Consultancy szerint 56,1 százalékpt kaphat, kihívója csak 34,2 százalékot. Mindkét felmérés szerint tehát már az első fordulót követően elnökké választhatják Recep Tayyip Erdogant. Végső célja az lehet, hogy a jövő évi parlamenti választás után módosítsák az alkotmányt, s elnöki köztársasággá tegyék meg Törökországot. Ezzel végérvényesen hazája teljhatalmú ura, vagy ahogy sok török emlegeti, szultánja lehet.

Mától új nyugdíjrendszer Németországban

Ma lép életbe a német nyugdíjreform, amely elsősorban finanszírozhatóság miatt sok vitát váltott ki a német nagykoalícióban, az Angela Merkel kancellár-fémjelezte CDU-nál, a keresztényszocialista CSU-nál, valamint a szociáldemokrata SPD-nél. 

A reform részleteit Andrea Nahles szociáldemokrata szociális miniszter dolgozta ki. Nyugdíjemelésben részesülnek az 1992 előtt született gyermekeiket felnevelő anyák. A reform másik kiemelt pontja szerint 45 évnyi járulékfizetés után a munkavállalók már 63 éves koruktól teljes értékű nyugdíjban részesülhetnek.

Németországban a hivatalos nyugdíjkorhatár 67 év. De jobban járhatnak a betegségi nyugdíjban részesülők is, az úgynevezett kiegészítő periódus két évvel való meghosszabbításával. Ez azt jelenti, hogy aki betegség miatt kénytelen idő előtt felvenni az öregségi járulékot, annak esetében úgy számolnak, mintha 62 éves koráig fizette volna a különféle járulékokat. Ez a határ eddig 60 év volt.

A reform elnyerte a lakosság tetszését, bírálói azonban úgy vélik, nem világos, miként finanszírozzák az új járulékrendszert. 2030-ig ugyanis ez becslések szerint 160 milliárd eurót emészthet fel, ám a német szövetségi kormánynak egyelőre csak 81 milliárd euró áll rendelkezésére az állami nyugdíjalapból. A kormányzat szerint azonban a fennmaradó összeg befolyik majd a nyugdíjjárulékokból.

A nagykoalíció a várható nagy költségek miatt nem léptette életbe azt a korábban hozott intézkedést, mely szerint 0,6 százalékkal csökkentenék a nyugdíjjárulékokat. Sőt, 2018-tól emelkedhet a nyugdíjhozzájárulás összege. A reform legnagyobb költségét az 1992 előtt született gyermekeiket felnevelő anyák nyugdíjának emelése és folyósítása jelenti, amely 2030-ig elérheti az évi 6,5 milliárd eurót.

Az intézkedés körülbelül 9,5 millió anyát érint. Nyugat-Németországban gyermekenként plusz 28, az egykori NDK-ban pedig 26 eurót kapnak majd az anyák. Mivel az átállás nem megy egyik napról a másikra, sokan csak októberben kapják meg az emelt összeget, igaz, ekkor egy összegben a július 1-től terjedő időszaktól.

A másik kifogás az volt a reformmal szemben, hogy túl sokan veszik majd fel idő előtt az öregségi támogatást. Az érintettek mintegy harmadának lesz lehetősége a korai nyugdíj választására. A Die Welt elemzése szerint az idő előtti nyugdíjból elsősorban a férfiak, közülük is a szakmunkások profitálhatnak.

Az a réteg, amelynek öregségi járuléka magasabb lehet az átlagénál. Ugyanakkor veszélybe is kerülhetnek azok is, akik 63 évesen mennének nyugdíjba. A munkaadók ugyanis idő előtt, 61 éves korukban válhatnak meg tőlük. Ekkor ugyanis két évig még járna a munkanélküli segély, s addig sem jelent költséget az adott cégnek. 

A reform értelmében az 1964 után születtek 45 évi járulékfizetés után is már csak 65 évesen mehetnének nyugdíjba. Mindenki más számára továbbra is a 67 éves korhatár marad érvényben.

Nagy gondot jelent továbbá, hogy - amint a GfK német iroda felméréséből kiderül - a munkavállalók mindössze egyharmada tervezi azt, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes munkaidőben dolgozik. A 45-60 éves lakosság körében az arány mindössze 28 százalékos.

A kutatást végzők szerint ez is azt mutatja, mennyire más elképzelései vannak a vállalatoknak és a munkavállalóknak erről a kérdésről. A német munkaadók 61 százaléka arra számít, hogy a beosztottakat a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes munkaidőben foglalkoztathatják. Ez azért is jelenthet komoly kihívást az állam számára, mert Németországban 2029-ig húszmillióan mehetnek nyugdíjba.

A GfK tanulmánya megállapítja azt is, hogy a megkérdezettek negyede, 26 százaléka részmunkaidőben kíván dolgozni a nyugdíjkorhatár előtti években. Mintegy harmaduk, 34 százalékugyan teljes munkaidőben dolgozna, de idő előtt kívánják igénybe venni az öregségi járulékot. Mindössze nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy a korhatár elérése után is teljes-, vagy részmunkaidőben kíván dolgozni.