Káder a doktor helyett

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége a felsőoktatási törvény módosításait, így szeptembertől Orbán elkezdheti kinevezni az egyetemek élére a kancellárait, doktorátus híján is egyetemi tanár vagy rektor lehet a bukott Schmitt Pálból vagy épp Mocsai Lajosból, illetve megszűnik a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért felelős gazdasági főigazgatói tisztség.

Visszacsempészték az Országgyűlés által tegnap elfogadott oktatási salátatörvénybe egy utolsó pillanatban beadott módosító indítvánnyal annak lehetőségét, hogy doktori fokozat nélkül lehessenek egyetemi tanárok vagy rektorok a sporttudományi és művészeti felsőoktatásban a Fidesz holdudvarának ismertebb személyiségei. Mint megírtuk, a módosítás értelmében a doktori fokozattal egyenértékűnek számít majd "a jogszabály alapján adományozott díj", amelyet a javaslat konkrétan nem nevez meg, az indoklás szerint ezt később határozhatják meg. Sporttudományi területen továbbá doktorátust "ér" az olimpiai és paralimpiai játékokon szerzett 1.-3. helyezés, ez alapján pedig akár a plágiumügye miatt doktorátusát elveszítő, lemondott köztársasági elnök, Schmitt Pál is egyetemi tanárrá válhat. A módosítás eredeti beterjesztője, a fideszes Pósán László a múlt héten még azzal indokolta javaslata gyors visszavonását, hogy "túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen". Valószínűleg ezért nem konkretizálták egyelőre, hogy milyen állami kitüntetések, díjak egyenértékűek a doktorátussal.

A törvényalkotási bizottság által benyújtott új módosító indítvány egy másik, jelentős változtatást is tartalmaz. Megszünteti ugyanis az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, amelyre a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki szakembereket. Így ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények gazdálkodását, működtetését, igaz, maguk alárendeltségébe gazdasági vezetőket nevezhetnek majd ki. Mint megírtuk, a 2005 óta létező gazdasági főigazgatói poszt lényegében azt a feladatot látta el, amit a kancellároknak szánnak: az állami pénzekkel való felelős, hatékony gazdálkodás biztosítását. Csakhogy a kancellárokat a miniszterelnök nevezi majd ki, és kinevezési feltételeik nem túl szigorúak. Azaz valószínűbb, hogy Orbán Viktor nem kiváló gazdasági szakembereket, hanem hűséges bürokratákat szán az egyetemek élére.

Bár a zárószavazás napján beadott módosító már-már kormánypárti "hagyománynak" számítanak, a törvényalkotási bizottságban az ellenzék mégis felháborodásának adott hangot az eljárás miatt, valamint élesen bírálták a teljes törvénycsomagot. A szocialista Hiller István - akinek módosítóit nem támogatta a bizottság - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a kancellár intézményének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének, az elképzelés pedig kezelhetetlen állapotokat eredményez majd és csorbítja az egyetemi autonómiát. Hiller hozzátette: az intézmény szenátusának kellene megválasztania a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancellárt.

Az Együtt-PM szerint az oktatási törvénycsomag átgondolatlan, jelenlegi formájában értelmetlen, ráadásul szakmai egyeztetés nélkül született. A pártszövetség képviselője, Szabó Szabolcs úgy fogalmazott, a módosító "köszönő viszonyban sincs" a 2013 őszén létrehozott felsőoktatási stratégiával. Úgy vélte, a kancellár "az első éjszaka jogát leszámítva gyakorlatilag minden joggal rendelkezni fog az egyetemeken", miközben a rektornak és az intézmények szabadon választott belső testületeinek nem lesz érdemi döntési joguk. Az Együtt-PM politikusa azt is bírálta, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjai közé a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagot delegál majd, miközben "nekik semmi közük ilyen értelemben az akkreditációs eljáráshoz".