Értékesíti utolsó nagy értékű vagyonelemét a főváros: a közgyűlés tegnap zárt ülésen hagyta jóvá, hogy 41,8 milliárd forintért eladja a Főgáz Zrt. többségi részvénycsomagját az államnak. Azok után, hogy a tulajdonosi döntést hónapokkal megelőzően, március végén megjelent a Magyar Közlönyben, hogy az állami energiacég, az MVM megveszi a Főgáznak a főváros tulajdonában álló részvényeit, ez nem is volt meglepetés; mindössze a vevő személye változott, mert az MVM helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fizet végül. Ráadásul - és ezt az ellenzéki pártok élesen kritizálták - az ár alig több annál a 41 milliárdnál, amennyit az MVM fizetett az év elején a Főgáz Zrt. addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjéért, miközben a két csomag "eszmei" értéke az irányítást biztosító törzsrészvények miatt erősen eltérő. Persze a menedzsmentjognak csak addig volt értelme, amíg két eltérő tulajdonos volt.
A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért különösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlós István jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a "családi ezüst" kiárusításáról, pedig akkoriban a városvezetés reményei nem voltak túlzóak az akár 100-120 milliárdos vételárra sem. Tarlósék akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privatizáció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoztak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmilliárdos osztalékára. Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros "mellékhatásaként" azóta szinte teljesen elolvadt.
Heves vita övezte a 3-as metróval kapcsolatos napirendet is, pedig még nem is a vonal rekonstrukciójáról, csupán annak előkészítő tervezéséről döntöttek. Megírtuk: miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc stadionra, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyi pénze a lassan életveszélyessé váló 3-as metró felújítására, ráadásul a Budapestet "büntető" kormány még az uniós támogatás lehetőségét is elvágná. A vitában tegnap az MSZP ismét sürgette a felújítást, míg Tarlós azzal "válaszolt": már 2010 előtt "gyalázatos" állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az "égvilágon semmit sem csináltak" az akkori városvezetők.
A közgyűlés engedélyével a BKV közbeszerzéssel 75 új buszt lízingelhet tíz évre - ez végül fele a leszavazott eredeti előterjesztésben tervezett mennyiségnek. A csepeli köztemető helyett az Új köztemetőt jelölte ki a szociális parcellák létesítésére a közgyűlés, mert az első helyszínnel - az idő szűkössége mellett - több gond is adódott. Egyhangúlag támogatta a testület Bucsek Gábor dandártábornok kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá, miután elődjét, Tóth Tamást felmentette a belügyminiszter.
Hiába tiltakoztak az ellenzéki pártok, civilek és zöldszervezetek, a közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a Városliget építési szabályzatát, ezzel eldőlt, hogy megvalósul a kormány által tervezett múzeumi negyed és a jelenleginél nagyobb beépítés a ligetben - kevesebb lesz viszont zöldfelületből és fából. Utóbbira Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke - zuglói önkormányzati képviselő - azzal hívta fel a figyelmet, hogy egy - nem emiatt - kivágott ligeti nyírfa rönkmetszeteit osztotta ki a képviselőknek, rajtuk azzal a felirattal: "Városligeti emlék".
A Városháza épülete előtt pedig az LMP aktivistái Szinyei Merse Pál Majális című képének "átiratával" fogadták az ülésre érkező képviselőket: a szerző nevét kicserélték Papcsák Ferenc zuglói polgármesterére, a képen pedig a majálisozók fű helyett betonon feküdtek. A PM politikusai szerint nincs is szükség a múzeumi negyedre, és tiltakozott a Levegő Munkacsoport is, jelezve: megengedhetetlen Európa egyik legrégebbi közparkjának beépítése. A szocialisták hiába próbálták az ülésen rábírni a főpolgármestert arra, emelje fel szavát a terv ellen, Tarlós csak annyit jegyzett meg: "a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés".