Döntés a francia burkatörvényről

Ma dönt az Európai Jogok Európai Bírósága (EGMR) a vitatott franciaországi burka-törvényről. Egy francia muzulmán vallású nő azért indított eljárást a jogszabály ellen, mert diszkriminálva érzi magát. 

A francia burka-törvény 2011-ben lépett életbe, amikor még jobboldali kormány volt hatalmon Franciaországban. A törvény értelmében a teljes testet és arcot eltakaró muzulmán női öltözetet viselőket 150 eurós bírsággal sújtják.

Azok, akik a nőknek előírják vagy rájuk kényszerítik a burkát, illetve a nikábot, egyéves szabadságvesztésre és 15 ezer eurós pénzbüntetésre számíthatnak.

A tilalom nem nevezi néven a burkát és a nikábot - az előbbi az egész testet elfedő, általában kék színű viselet, az utóbbi pedig az arcot eltakaró, a szemnek résnyi nyílást hagyó kendő -, hanem azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot elfedni.

Szerző

Megalakul az új Európai Parlament

Megtartja alakuló ülését Strasbourgban az új összetételű Európai Parlament. A 751 tagú testület új elnököt, alelnököket, valamint a különböző bizottságok elnökeit választják meg.

A konzervatív Európai Néppárt és a szociáldemokraták között megszületett egyezség szerint ugyanúgy, mint az előző törvénykezési időszakban az EP elnöki tisztségét két és fél évig szociáldemokrata, majd ugyanennyi ideig konzervatív politikus töltheti be.

A megegyezés értelmében a német Martin Schulz az EP elnöke marad.

A tisztségre előzőleg a baloldali spanyol képviselő, Pablo Iglesias, a brit euroszkeptikus Sajjad Karim, valamint a Zöldek részéről az osztrák Ulrike Lunacek is pályázott.

Az Európai Parlament két hét múlva, a tervek szerint július 16-án szavaz az új bizottsági elnök személyéről. Hosszas huzavona után az Európai Unió állam- és kormányfői támogatták az EP jelöltjét, Jean-Claude Junckert. Csak a brit és a magyar miniszterelnök szavazott vele szemben.

Szerző

Olaszország a soros uniós elnök

Mától Olaszország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Matteo Renzi miniszterelnök a következő hat hónapban elsősorban a fiatalkori munkanélküliség és a menekültek témakörét kívánja középpontba helyezni. 

Síkra száll továbbá amellett, hogy az EU lazább költségvetési politikát folytasson. Renzi offenzívát is indított ezért, azt hangoztatván, a növekedésre és munkahelyteremtésre kell helyezni a hangsúlyt.

Olaszország Görögországtól veszi át a soros elnökséget. Itália számára különösen nagy gondot jelent a menekültáradat. Az év első felében legalább 60 ezer menekült érkezett az ország területére.

Bár Róma uniós segítséget szeretne az ügyben, Brüsszel hétfőn jelezte, nem kíván további alapokat megnyitni a menekültkérdés megoldása számára. Humánusabb bevándorlási politikát követelt az uniótól Joachim Gauck német államfő is.

Szerző