Mindenki eszik, de vajon mit, mennyit és miért?

Publikálás dátuma
2014.07.01. 18:31
Fotó: Thinkstock
Az étkezés az egyik legfontosabb életfunkció az ember életében. A csecsemőtől az aggastyánig enni mindenki szokott, de vajon tudjuk-e, mitől függ, hogy mit, mikor és mennyit eszünk? A legerősebb befolyásoló tényezők az éhségérzet, illetve az étvágy, amelyek szabályozása igen bonyolult.

Számos idegi és hormonális tényező mellett befolyásol az életkor, az élethelyzet, a fizikai aktivitás, az időjárás, és nem utolsósorban a különböző környezeti, társadalmi, kulturális hatások. Amennyiben a szabályozás megfelelően működik, a táplálékkal elfogyasztott és az élettevékenységekhez, munkához, mozgáshoz, növekedéshez felhasznált energia egyensúlyban van. Felnőtteknél ilyenkor a testtömeg állandó marad, gyermekeknél az életműködések zavartalansága mellett, lehetővé teszi a normális fejlődést is.

Szerző

Egyre gyakoribb a fényérzékenység

Publikálás dátuma
2014.06.26. 16:21
Fotó: Thinkstock
Ha valakinél rendszeresen csalánkiütésre, ekcémára emlékeztető tünetek jelentkeznek miután nap éri a bőrét, feltételezhetően fényérzékeny. Egyre többen jelentkeznek ilyen tünetekkel a bőrgyógyászatokon, egyik gyakran észlelt kórkép az úgynevezett fotokontakt allergia – mondta dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának docense.

Mindezt azzal magyarázza, hogy kémiai környezetünk nagyon megváltozott, sok anyag fényérzékenyít – például kozmetikumok, gyógyszerek. Ezeket egyre nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, használjuk az utóbbi évtizedekben, nem beszélve a környezeti hatásokról – akár étellel, vízzel is szervezetbe kerülő káros anyagokról. Az allergiás bőrreakciót tehát nem önmagában a fény okozza, csak az váltja ki: átalakítja a bőrben lévő kémiai anyagot és ez okoz kiütéseket. A fényérzékenység nem összetévesztendő a napallergiával, ami rendkívül ritka –hangsúlyozza a szakember.

A napkiütés olyan mint a csalánkiütés, általában a mellkason, arcon jelentkezik, a beteg azt tapasztalja hogy miután a nap megsüti piros, viszkető foltok jelennek meg, melyek általában 1-2 nap alatt elmúlnak maguktól. Eltüntetésükben segíthetnek az antihisztamin és/vagy kálcium tabletták, helyileg pedig a szteroidos krémek, melyek azonban vénykötelesek (a hűsítő, bőrnyugtató krémek általában nem elegendőek a megoldáshoz.)

Ha rendszeresen, naptej használata ellenére is kialakulnak a piros kiütések, el kell menni bőrgyógyászhoz kivizsgálásra – tanácsolja dr. Wikonkál Norbert, mert a fényérzékenység súlyos immunbetegségek első tünete is lehet.

Fényvédő krémmel óvni kell erős naptól a bőrt, főleg azoknak, akiknek valamilyen pigment betegségük van. Ha fehér vagy sötét foltok jelennek meg a bőrön, szintén érdemes orvoshoz fordulni, nem mindegy ugyanis, hogy mitől alakulnak ki és lehet-e őket kezelni.

A fehér foltok helyén a bőr alulpigmentált lesz, a sötét foltok esetében túl pigmentált. Ezt okozhatja gombás fertőzés (napgomba), amit ha fehér foltként megsüti a nap, épp sötétebbre barnul, mint a környező bőr. Ennek a felismerése, kezelése könnyű, amennyiben szakemberhez fordul a beteg.

Több fejtörést okoz a szakembereknek az úgynevezett „vitiligo”, mely kialakulásának okát nem tudják, gyógyítása sem megoldott, igen nehéz. Jellemzően épp a legfeltűnőbb testrészeken: a kézháton, arcon megjelenő fehér foltról van szó, melyet ha nap ér, könnyen leég, de fehér marad.

A sötét foltoknak is több fajtája lehet: sokan ismerik a köznyelven májfoltnak nevezett „lentigo”-t, mely idős korban általános, különösen kézháton, karokon jelentkezik, az ismétlődő napégéstől alakul ki. Valamivel fiatalabb korban már előfordulhat a „keratózis”, mely általában több, zsírosan fénylő sötétbarna anyajegyszerű folt, hasonlít a melanómára, de ártalmatlan, eltávolítható. Nem túl esztétikus az úgynevezett „melasma” sem, mely jellemzően a száj körül alakul ki, a sötét foltok szinte bajuszt alkotnak. Általában terhességgel jelentkezik, hormonváltozás indítja el (akár fogamzásgátló szedése), esetében is ajánlott a napsütést kerülni.

Szerző

Szűrőkampány a hepatitis világnapra időzítve

Országos felvilágosító és szűrőkampányt szervez július 26-án a hepatitis világnapja alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete. A rendezvény célja a lakosság felvilágosítása a vírushepatitiszekről, a tévhitek eloszlatása és a fertőzött betegek felkutatása - olvasható Werling Klárának, az egyesület elnökének közleményében.

Az esemény időszerűségét az támasztja alá, hogy Magyarországon körülbelül 40 ezer kezelést igénylő krónikus Hepatitis-C vírussal fertőzött beteg nagy része nem tudja, hogy fertőzött. Akik nem kapnak betegségükre megfelelő kezelést, azoknál májzsugor és májrák alakul ki - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, jelenleg Magyarországon a betegségre nincs központi szűrőprogram.  Werling Klára szerint 2020-ra ezeknek a betegségeknek és a szövődmények gyógyítása jelentős anyagi terhet fog jelenteni az egészségügynek, így a cél a korai felismerés és kezelés.

Megjegyezte, a közeljövőben törzskönyvezik Európában azokat az új gyógyszereket, amelyekkel a betegek 90-100 százaléka meggyógyítható. A felvilágosító és szűrőkampány lebonyolításában részt vesznek a betegszervezetek és a hepatológiai centrumok. A felkérésre tizenöt vidéki szervezet és a budapesti szervezetek is jelentkeztek, ami a tervek szerint lefedi az országot.

A tájékoztatás szerint lesznek szűrések Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsett, Szekszárdon, Szolnokon, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon, Egerben és Budapesten. A hepatitis C vírus (HCV) a fertőzött ember vérében található, ép bőrön, nyálkahártyán nem jut át. A terjesztés fertőzött vérrel történhet. A betegség terjedésének egyik leggyakoribb oka volt korábban a vérátömlesztés, vérkészítmény adása, különösen az 1992 előtti - a HCV felfedezése és a diagnosztikus módszerek kifejlesztése, bevezetése előtt történt – években.

Terjedése ma a fertőzött vérrel szennyezett eszközök által okozott sérülés révén történik, például az intravénás vagy felszippantásos kábítószer-használat, tetoválás, testékszerek (piercing), akupunktúrás kezelés, közös körömolló vagy borotva, fogkefe használata által, de előfordulhat fogászati vagy más orvosi beavatkozás során is. Július 28-án tartják a hepatitis világnapját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitis B vírus felfedezője. A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére. 

A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben, Magyarországon a fertőzöttek száma százezerre tehető.

Szerző