Az egyre nehezebb, olykor már kilátástalan helyzetbe jutott kisebb, nagyobb települések közül sok a vásárok, fesztiválok, falunapok rendezésében lát némi lehetőséget a túlélésére. Gyakran azonban egymás elől veszik el a levegőt, amikor nagyjából egyidőben rendeznek hasonló eseményeket. Ráadásul nem ritkán engedniük kell a színvonalból is, hogy minél több kereskedő fizessen helypénzt.
Szalay-Zala Andrea, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) titkára, a Vidékjáró program koordinátora a Népszavának elmondta, nincsenek adataik arról, hogy országosan hány fesztivált, vásárt, falunapot tartanak. Nagyon sok helyen turista csalogatónak hagyományőrzőként hirdetik meg az eseményeket.
Nekünk meg borsódzik a hátunk, amikor lufikat, műanyag gagyit árulnak, aerobik bemutatót tartanak és hot dogot meg hamburgert árulnak a hagyományőrzés leple alatt. Márpedig a valóban hagyományőrzéshez, vidéki értékekhez kapcsolódó fesztiválokon a valódi értékeknek kell megjelenniük - közölte a főtitkár. A szakember szerint kézműves termékeknek, élelmiszereknek, termelői piacnak, népművészeti produkcióknak van helyük az ilyen eseményeken.
Éppen a túlkínálat és a megtévesztő elnevezésű rendezvények miatt tavaly létrejött a Vidékjáró elnevezésű országos programsorozat. Jelenleg 29 termék előállítással, vidékfejlesztéssel, turizmussal, gasztronómiával foglalkozó civil és szakmai szervezet rendez tematikus napokat: tájházak napját, húsvéti sajtnapokat, gyógynövények napját, falusi ízlelő, András-nabi disznótoros napokat és még lehetne sorolni.
Július 25-27-én országos környezettudatos nap lesz az élő vizek jegyében, ökoportákkal, zöldprogramokkal, a Nemzeti Parkok közreműködésével is. Augusztus elején gyógynövény hét várja az érdeklődőket, nemzeti parki gyógynövénytúrákkal, termelőkkel. Szalay-Zala Andrea szerint korábban valóban többlet bevételhez jutottak a települések a rendezvényeikkel, de ma már túl sok a gagyi fesztivál.
Nem árt, ha a termelői piacon, falunapokon, fesztiválokon a termelői, illetve kézműves élelmiszerek esetében a fogyasztónak vannak bizonyos alapismeretei a kinézett termékről és esetleg rendelkezik némi emberismerettel is - tanácsolta Szabadkai Andrea, a Kisléptékű Termékelőállítók Országos Érdekképviseleti Egyesületének (KISLÉPTÉK) elnöke.
Sok függ a rendezvényszervezőktől is. Akadnak, akik a helyszínen ellenőrzik, valóban kézműves módszerekkel készül-e az annak hirdetett élelmiszer. A termelői piacoknál gyakran nincs szervező. Ott legföljebb csökkenteni lehet a kockázatokat, kizárni nem lehet, hogy gyenge minőségű terméket vesz valaki, ami ráadásul nem is termelői termék.
Szabadkai Andrea a személyes kapcsolatok kialakítását tartja fontosnak. Beszélgetni kell az árussal, kérdezgetni, mit, hogyan készít el, s a válaszból, vagy a zavart mellébeszélésből, hallgatásból rá lehet jönni, ki a valódi termelő, kézműves és ki a kókler - vélte az szervezet elnöke.
A bioélelmiszernek árusított zöldség, gyümölcs, húskészítmények esetében viszont a vevő kérheti a biotermesztést igazoló dokumentum bemutatását. Egy ilyen beszerzése azonban nem olcsó. Hektáronként nyolcezer forinttól indul a minősítés és ezt nem minden kiskertben tevékenykedő őstermelő tudja kifizetni - jelezte a gondokat Szabadkai.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságának a tájékoztatása szerint a fesztiválok, vásárok szervezői öt munkanappal a rendezvény kezdete előtt kötelesek azt bejelenteni a rendezvény helye szerinti járási állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző hivatalnak, és kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni az élelmiszer-forgalmazókról.
Hivatalosan kézműves élelmiszernek nevezhető az az egyedi jelleggel bíró termék, amelynek előállítása során a különös gondosság, a "mívesség", a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál - írta a hivatal. Fontos szabály, hogy a kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer minőségéért, a nyomon-követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
Jó tudni, hogy a tízezernél több látogatót vonzó rendezvényeken az élelmiszer forgalmazást minden esetben teljesebb körűen ellenőrzi a hatóság. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján általában a kifogásolható higiéniai körülmények mellett a termékek nyomon-követhetősége, származásának igazolása okoz problémát.
A kistermelők ellenőrzése során például a mennyiségi korlát túllépése, illetve a termékek nem megfelelő jelölése volt tapasztalható. A hivatal javaslata, hogy a fogyasztók bizonytalan eredetű, vagy ismeretlen helyről származó élelmiszert ne vásároljanak.