Egyelőre senki sem mondhatja meg előre azt, mi várható az egyházban, hová jut az a reformfolyamat, amit Ferenc pápa megkezdett. Azt már a kezdet kezdetén sejteni lehetett, hogy gyors változásokra nem lehet számítani.
Ferenc pápa eleve úgy vélte, a fontolva haladással a reformok is mélyebb gyökeret ereszthetnek. A nyolctagú bíborosi tanács átfogó munkát végzett az eddigi négy ülésszakán, de a Kúria átalakítására vonatkozó elképzeléseket várhatóan csak a jövő év első felében teszik közzé.
Szakértők részéről egyre erőteljesebb az a vélemény, amely szerint a reformok legnagyobb akadálya, hogy a főpapság egy része nem érdekelt azok sikerében. Az egyik legismertebb Vatikán-szakértő (ahogy olaszul mondják, vaticanista), Marco Politi a német Deutsche Wellének a napokban adott interjújában, "Ferenc. Pápa a farkasok között" című könyve bemutatóján kifejtette, hogy a változtatások ellen minden szinten ellenállásba ütközik.
Bár szorgalmazta például azt, hogy felelős pozíciókra nevezzenek ki nőket, szavait nem követték tettek. Ellenállásba ütközik akkor is, amikor átláthatóságot követel a Szentszéket érintő pénzügyi tranzakciók kapcsán. Ilyenkor "ideges lesz a maffia" - mutat rá. Hasonló reakciók kísérik azokat az erőfeszítéseit, amelyekkel az egyházat kívánja demokratikusabbá tenni, s nemcsak a papság, hanem gyakran egyes hívek részéről is inkább negatív visszajelzéseket kap.
Némelyek azt kifogásolják, nem emeli ki kellőképpen a pápa primátusának szerepét. Hogy ez miért baj, nem tudni. A vatikáni békeima kapcsán, melyen Simon Peresz izraeli elnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, valamint a világvallások képviselői vettek részt, éppen azt hangsúlyozta, akár vitát is nyitna a pápa primátusáról, amennyiben ez jelentene igazi áttörést az ökumenizmusban.
Politi rámutatott, a pápa egyik terve az volt, hogy a püspöki szinódusokat amolyan miniparlamentekké tegye meg. Ezzel a decentralizálást kívánta szolgálni. Már tavaly márciusi pápaválasztást megelőző "előkonklávén" is felmerült több bíboros részéről az igény, mely szerint nagyobb beleszólást kell biztosítani a helyi egyházak számára.
Csakhogy a világegyházban, illetve az egyes püspöki konferenciáknál inkább a passzivitás a jellemző, kevés a kezdeményezőkészség. A Vatikán-szakértő emlékeztet arra, hogy bár az egyházi hierarchia nem foglal állást a vatikáni reformokkal kapcsolatban, egy sor olyan honlap jelent meg a világhálón, amelyek nyíltan a pápa ellen próbálják hangolni a közvéleményt.
Az olasz újságíró a nem éppen kedvező előjelek ellenére meg van győződve róla, hogy a reformok változásokat hoznak majd a katolikus egyház életében. "Ha a következő hét évben két vagy három szinódust rendeznek, s a helyi püspöki konferenciák azt tapasztalják, nekik is van beleszólási joguk, akkor visszafordíthatatlanokká válnak az egyházfő reformjai" - vélekedett.
Ez aztán a Kúria teljes átalakulását eredményezi, hiszen nem itt hozzák majd meg a legfontosabb döntéseket, hanem "a püspökök hasznos eszközévé válik". Ez persze nem egyszerű folyamat - ismeri el Politi. A Kúria ugyanis az eltelt évszázadok folyamán az egyház afféle főparancsnokságává vált, amely a helyi püspöki konferenciákat is kormányozza.
