A magyarok harmadát érdekli a foci vb

Publikálás dátuma
2014.07.03. 12:12
Képünk illusztráció. Fotó: Joe Raedle, Getty Images
Minden harmadik magyart foglalkoztatja a brazíliai labdarúgó-világbajnokság - derült ki a Tárki júniusi felméréséből.

A közvélemény-kutató intézet adatai szerint a vb kezdete körüli napokban a magyarok 35 százaléka érdeklődött a sportági csúcstalálkozó eseményei iránt, s vb a férfiak körében sokkal nagyobb figyelmet váltott ki (58 százalék), mint a nőknél.

Az érdeklődők zömének (83 százalék) van tippje, hogy ki fogja megnyerni a világbajnokságot. A legtöbben (39 százalék) a brazilokra szavaznak, de kisebb arányban tippeltek a németekre (15 százalék), a hollandokra (11), illetve – amint az utólag kiderült: tévesen – az időközben kiesett portugálokra és spanyolokra (13–13) is.

Szerző

Újabb fővárosi cégeket kebelez be az állam

Publikálás dátuma
2014.07.03. 11:48
Fotó: Vajda József, Népszava.
A Főgáz után két újabb fővárosi tulajdonú céget államosíthat a kormány. A fejlesztési tárca közlése szerint állami kézbe kerülhet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is. A minisztérium több információt még a Magyar Nemzettel sem osztott meg, mondván: a tranzakciók részletei csak a döntések meghozatala után lesznek nyilvánosak.

 Megerősítették ugyanakkor, cél a vállalatok nonprofit működtetése, a szolgáltatás biztonságát pedig állami cégek tudják garantálni. Tudni kell, hogy az FKF teljesen önkormányzati tulajdonú, az FCSM-ben pedig többségi tulajdonos Budapest, de a csatornázási cég 25 százalékát a német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement S.A. birtokolja.

Az állami akvizíció illeszkedne tehát abba a sorba, amely a Főgáz teljes államosításával jelenleg is zajlik. Éppen hétfőn döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy hozzájárul a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének állami kivásárlásához is.

A zárt ülésen hozott döntés szerint alig 42 milliárd forintért adja el az államnak a főváros a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészét, így az év elején a másik, külföldi tulajdonost kivásárló állam lesz a kormányzati rezsiharcban "legatyásodott" közszolgáltató cég kizárólagos tulajdonosa.

Ezzel szinte utolsó, nagy értékű vagyonelemét értékesíti a főváros, ráadásul a 41,8 milliárd forintos ár alig több annál a 41 milliárdnál, amennyit a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. fizetett az év elején a Főgáz addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjéért, miközben a két csomag "eszmei" értéke az irányítást biztosító törzsrészvények miatt erősen eltérő. Persze a mendzsmentjognak csak addig volt értelme, amíg két eltérő tulajdonos volt.

A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért különösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlós István jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a "családi ezüst" kiárusításáról, pedig akkoriban a városvezetés reményei nem voltak túlzóak az akár 100-120 milliárdos vételárra sem.

Tarlósék akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privatizáció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoztak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmilliárdos osztalékára. Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros "mellékhatásaként" azóta szinte teljesen elolvadt.

Éppen erről, a "családi ezüst" kiárusításáról, az államosításról vitázott volna a múlt pénteki rendkívüli közgyűlésen a fővárosi ellenzék, ám a tanácskozást a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal ellehetetlenítették. Megírtuk: kénytelen-kelletlen összehívta ugyan az ellenzék javaslatára a rendkívüli ülést Tarlós István főpolgármester, de mivel rajta kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, a tanácskozás határozatképtelenség miatt elmaradt.

Pedig a fővárosi cégek államosítását célzó kormányzati terv mellett téma lett volna az MSZP szerint a "csalással" felérő új önkormányzati választási szabályozás is. A szocialisták szerint utóbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet." Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét."

A Főgáz, az FCSM és az FKF állami kivásárlása erősíti azt a szándékot, amelynek kapcsán a Népszava nemrég beszámolt arról: információink szerint már el is készült a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, méghozzá állítólag Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "környezetében".

Az államosítással főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja. Ezzel látszólag mindenki nyerne, hiszen a kormánynak mindenképpen életben kell tartania a céget, de a kabinet és a főváros is megspórolja a kuncsorgással járó állandó viákat és a BKV sem lesz a jövőben a politikai zsarolás eszköze a városvezetés vagy a kormány részéről.

Úgy tudjuk, az előterjesztést az októberi önkormányzati választás előtt már nem, de az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. Addig persze változhat a koncepció, amely értesüléseink szerint jelenleg jóval többről szól, mint a BKV. Tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna arra hivatkozva, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat.

Ez a fővárosi közösségi közlekedéstől a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sokmindent érinthet. Úgy tűnik tehát, hogy a BKV lesz az országos tervek kísérleti terepe. Ebbe pedig információink szerint a korábban a BKV-t - annak minden problémájával és finanszírozási gondjával együtt - az államnak "felajánló" főpolgármester is belement.

Szerző

Újabb fővárosi cégeket kebelez be az állam

Publikálás dátuma
2014.07.03. 11:48
Fotó: Vajda József, Népszava.
A Főgáz után két újabb fővárosi tulajdonú céget államosíthat a kormány. A fejlesztési tárca közlése szerint állami kézbe kerülhet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is. A minisztérium több információt még a Magyar Nemzettel sem osztott meg, mondván: a tranzakciók részletei csak a döntések meghozatala után lesznek nyilvánosak.

 Megerősítették ugyanakkor, cél a vállalatok nonprofit működtetése, a szolgáltatás biztonságát pedig állami cégek tudják garantálni. Tudni kell, hogy az FKF teljesen önkormányzati tulajdonú, az FCSM-ben pedig többségi tulajdonos Budapest, de a csatornázási cég 25 százalékát a német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement S.A. birtokolja.

Az állami akvizíció illeszkedne tehát abba a sorba, amely a Főgáz teljes államosításával jelenleg is zajlik. Éppen hétfőn döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy hozzájárul a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének állami kivásárlásához is.

A zárt ülésen hozott döntés szerint alig 42 milliárd forintért adja el az államnak a főváros a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészét, így az év elején a másik, külföldi tulajdonost kivásárló állam lesz a kormányzati rezsiharcban "legatyásodott" közszolgáltató cég kizárólagos tulajdonosa.

Ezzel szinte utolsó, nagy értékű vagyonelemét értékesíti a főváros, ráadásul a 41,8 milliárd forintos ár alig több annál a 41 milliárdnál, amennyit a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. fizetett az év elején a Főgáz addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjéért, miközben a két csomag "eszmei" értéke az irányítást biztosító törzsrészvények miatt erősen eltérő. Persze a mendzsmentjognak csak addig volt értelme, amíg két eltérő tulajdonos volt.

A kormánypárti javaslatra megszavazott ügylet azért különösen pikáns, mert éppen öt éve, ellenzékben a fővárosi Fidesz-KDNP - élén Tarlós István jelenlegi főpolgármesterrel - még hallani sem akart a "családi ezüst" kiárusításáról, pedig akkoriban a városvezetés reményei nem voltak túlzóak az akár 100-120 milliárdos vételárra sem.

Tarlósék akkor majdnem népszavazást is indítottak a lépés ellen, és azzal érveltek, hogy a privatizáció ideje lejárt - igaz, ez most nem is magánosítás, hanem államosítás. Arra is hivatkoztak, hogy szükség van a Főgáz éves szinten jelentős, többmilliárdos osztalékára. Utóbbi azonban az Orbán-kormány rezsiharcának káros "mellékhatásaként" azóta szinte teljesen elolvadt.

Éppen erről, a "családi ezüst" kiárusításáról, az államosításról vitázott volna a múlt pénteki rendkívüli közgyűlésen a fővárosi ellenzék, ám a tanácskozást a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal ellehetetlenítették. Megírtuk: kénytelen-kelletlen összehívta ugyan az ellenzék javaslatára a rendkívüli ülést Tarlós István főpolgármester, de mivel rajta kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, a tanácskozás határozatképtelenség miatt elmaradt.

Pedig a fővárosi cégek államosítását célzó kormányzati terv mellett téma lett volna az MSZP szerint a "csalással" felérő új önkormányzati választási szabályozás is. A szocialisták szerint utóbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet." Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét."

A Főgáz, az FCSM és az FKF állami kivásárlása erősíti azt a szándékot, amelynek kapcsán a Népszava nemrég beszámolt arról: információink szerint már el is készült a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály, méghozzá állítólag Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "környezetében".

Az államosítással főként a stratégiai cégek feletti befolyásszerzés lehet a kormány fő célja. Ezzel látszólag mindenki nyerne, hiszen a kormánynak mindenképpen életben kell tartania a céget, de a kabinet és a főváros is megspórolja a kuncsorgással járó állandó viákat és a BKV sem lesz a jövőben a politikai zsarolás eszköze a városvezetés vagy a kormány részéről.

Úgy tudjuk, az előterjesztést az októberi önkormányzati választás előtt már nem, de az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. Addig persze változhat a koncepció, amely értesüléseink szerint jelenleg jóval többről szól, mint a BKV. Tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna arra hivatkozva, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat.

Ez a fővárosi közösségi közlekedéstől a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sokmindent érinthet. Úgy tűnik tehát, hogy a BKV lesz az országos tervek kísérleti terepe. Ebbe pedig információink szerint a korábban a BKV-t - annak minden problémájával és finanszírozási gondjával együtt - az államnak "felajánló" főpolgármester is belement.

Szerző