Az EP jogi bizottsága vizsgálja Kovács Béla mentelmi ügyét

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága elé utalták Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi ügyét - jelentette be csütörtökön az EP strasbourgi plenáris ülésén Martin Schulz EP-elnök. Mint közölte, az illetékes magyar hatóságok Kovács Béla képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemmel fordultak hozzá. 

Az ügyet a házszabály értelmében az EP jogi bizottsága elé utalták. A szakbizottságnak, annak érdekében, hogy az ügyben kialakíthassa álláspontját, joga van az általa szükségesnek tartott további tájékoztatást kérni a magyar hatóságoktól - tette hozzá a parlamenti elnök.

Május 15-én, vagyis tíz nappal a magyarországi EP-választások előtt vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton az EP-elnöki teendőket akkor is ellátó Schulzhoz fordult, indítványozva, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A Magyar Nemzet pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos  

A képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. 

Kovács Béla még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat. Az EP-képviselő - aki a május 25-i választáson újra EP-mandátumot nyert, határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás alatt állna, illetve hogy az oroszok finanszíroznák. 

Miután az EP jogi bizottsága kialakítja álláspontját, azt a parlament plenáris ülése elé terjeszti, ahol döntenek majd a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogáról.

Szerző

Ellentámadásban a volt francia elnök

Publikálás dátuma
2014.07.03. 13:34
Egy homályosabb Nicolas Sarkozy francia exelnök ügye, de ettől még könnyen lehet, hogy végleg befellegzett politikai karrierjéne
Nem, nem és nem! Sorjáztak a fölkiáltó jelek szerdán este a francia TF1 és Europe 1 televízió interjújában, amelyben Nicolas Sarkozy két riporternek válaszolt. A volt államfő nyúzott arccal, ráncos homlokkal, beesett szemekkel nézett szembe a kamerákkal, ami 16 órás szakadatlan faggatás után nem volt meglepő.

Hajszolták szerdán az újságírók a szocialista kormánypárt vezetőit is, tőlük is véleményt vártak. Szerencséjükre éppen kabinetülés volt, a miniszterek csoportosan hagyták el az összejövetelt, a mikrofonokat orruk alá dugták.

Az elsők között távozott Laurent Fabius, az egyik legbefolyásosabbnak és a leghiggadtabbak egyikének tartott külügyminiszter, megostromolták őt is. Mosolygósan, egyáltalán nem barátságtalan ridegséggel tért ki a válasz elől, de hallgatag maradt. Annál is inkább, mert előzetes megállapodás szerint Francois Holland köztársasági elnök vállalta, hogy ő ad hangot valamennyiük álláspontjának, és tömören abban összegezte ezt, hogy Franciaország rendíthetetlen jogállam, bírói testülete pártatlan és független, tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét, a jogerős bírósági ítéletig mindenkit megbecsülés illet meg.

A tévéinterjú végén hangzott el az a kérdés, hogy a keddtől szerda hajnalig tartott feszültség után Nicolas Sarkozy személy szerint hogyan dönt, milyennek tervezi további sorsát, különösen közéleti szereplését. Erről Jean-Pierre Elkabbach, a francia tévé történelem egyik doyenje, legnépszerűbb riportereinek egyike érdeklődött, de nem kapott egyértelmű feleletet. Az egykori államfő válaszolt is, nem is.

Azt mondta, az elkövetkező hetekben fog töprengeni ezen, a döntése augusztus végére, szeptember elejére alakulhat ki. Elképzelhető, hogy az őszi pártkongresszuson mégis indul a vezetői posztért, és ha bizalmat kap, megtörténhet az is, 2017-ben, az új köztársasági elnökválasztáson ismét ellenfele lesz a baloldali, szocialista jelöltnek.

Vagyis visszatér a „nagy politikába”. Ez a kérdés, ami ma a Szajna partján izgat mindenkit, már akit foglalkoztat a politika, de egyértelmű válaszuk még a beavatottaknak sincs. Ez volt a témája a Le Monde szerkesztőségi vezércikkének is, azzal a nem éppen derűs címmel, hogy „Sarkozy, egy katasztrofális jogi história középpontjában”.

Azzal a gondolattal indul, hogy a volt elnök számára ismeretlen a „soha” szó. A szándékaiból csak annyi észlelhető, életének minden epizódja szerint az a jelszava, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ő maga és legközvetlenebb környezete úgy véli, „a személye érinthetetlen, fölül áll minden törvényen.

Ahhoz, hogy visszatérhessen, az ártatlanság pózában tetszeleg. A közerkölcs nem összegezhető kizárólag azzal, hogy tiszteletben kell tartani a legalitást. Hacsak nem élnek vissza súlyosan az állampolgár bizalmával, ami magában foglalja azt is, hogy a politikusnak minden gyanún fölül kell állnia”. Nyilvánvaló, foglalta össze a Le Monde a tanulságot, hogy Sarkozyre ez nem alkalmazható.

A téma fontosságát jelzi, hogy foglalkoztatja a vezető világlapokat is. A New York Times egyelőre annyival elégedett meg, hogy véleménye szerint a legfrissebb fejlemények nyomán, Sarkozy visszatérése a politikába „számára romba döntő lehet”. A Financial Times azon szorong, hogy mivel sem a francia jobb-, sem a baloldal élén egyelőre nincs mértékadó személyiség, ez a Nemzeti Frontnak (FN) vethet ágyat.

Az olasz La Stampa, Sarkozy viszontagságaiban a francia hanyatlás jelét véli fölfedezni. „Egy politikus és egy ország alkonya”, összegezi. A német Der Spiegel azt tartja, a Sarkozy szisztéma elérkezett a határaihoz.

Végül a spanyol sajtó egyik vezérhajója, az El País szerint „egy demokratikus hagyományú országban a lelépett elnököt íróasztalok mögül úgy faggatják, mint közönséges bűnözőt, ami megbocsáthatatlan”. Amihez társa, az El Mundo annyit fűzött hozzá: „Szegény Sarko, azért vonult vissza a politikai cirkuszból, hogy alkalmas pillanatban, mint a nemzet megmentőjét csempéssze vissza magát. Eközben jogi eljárásokat indítanak ellene…”

Szerző

Szijjártó Péter és az amerikaiak a gázról beszéltek

A közép-európai energiabiztonságról tárgyalt Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Amos J. Hochstein az amerikai külügyminisztérium energiadiplomáciáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten - közölte Fülöp Judit, az államtitkárság sajtófőnöke az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Szijjártó Péter elmondta, hogy Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából az új gázforrások bevonása kritikus fontosságú, ehhez beruházásokra van szükség. Magyarország a szükséges beruházásokat elvégezte azzal, hogy kiépítette a szomszédos országok gázvezeték rendszereivel való összeköttetést.

Az államtitkár elengedhetetlennek nevezte, hogy a régió energiabiztonsága érdekében a többi ország is megtegye a megfelelő lépéseket és betartsa az erre vonatkozó európai uniós előírásokat.

Magyarország várakozással tekint azon román és horvát beruházások elé, amelyek nyomán lehetővé válik a magyar-román és magyar-horvát interkonnektor érdemi kétirányúsítása - mondta a beszámoló szerint Szijjártó Péter.

Szerző