Előfizetés

Hatályon kívül kell helyezni a takaréktörvényt

A szövetkezetek a fenntartható fejlődést valósítják meg mindenki számára - mondta az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke csütörtökön a fővárosban, a Vajdahunyadvárban, a 92. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából rendezett ünnepségen. Patay Vilmos, idézve a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (SZNSZ) idei üzenetét, felhívta a figyelmet arra is, hogy ez az üzenet nagyon fontos és a magyar gazdaság fejlődésének fenntarthatóságában növelni kell a társadalmi kohéziót. Ebben a folyamatban pedig jelentős szerepet játszhatnak a magyar szövetkezetek.

Az ünneplés során azonban senki nem ejtett szót az önállóságukat végképp elveszítő takarékszövetkezetekről, mint ahogy a jogfosztást szentesítő szerdai Alkotmánybírósági (Ab) döntésről sem. Az Ab közérdekre hivatkozva, az állami tőkejuttatás okán, valamint a kormány jövőbeni ígéretére alapozva az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a jogfosztást lehetővé tevő úgynevezett integrációs törvényt. Igaz ennek két passzusát megsemmisítette, de ez a végeredményt nem befolyásolja.

Lehet, hogy az Ab csak két pontban "meszelte" el a törvényt, de akkor már az egész nem áll meg, vagyis a takarékokról szóló törvényt hatályon kívül kell helyezni - közölte Józsa István szocialista országgyűlési képviselő a Népszavával. A megsemmisített pontok ellen az ellenzék is folyamatosan tiltakozott. Ez a törvény sérti a takarékszövetkezeti tagok tulajdonosi jogait, kárt okozott nekik, és akár az integráció elindítását, akár az Ab döntését nehéz közérdekre hivatkozva megmagyarázni - érvelt Józsa. Ha emlékszünk még kezdetekre, az a néhány rosszul gazdálkodó takarékszövetkezet, amire a kormány hivatkozott a törvény elkészítésekor, nem is voltak tagjai az országos szövetségnek, amelyre végülis ráhúzták ezt a jogszabályt. A többiek jól működtek, vagyis a kormány hamis érvekkel operált. Általában közérdekre hivatkozni csak politikai szinten lehet, jogszabályalkotáskor konkrétan kell fogalmazni - summázta Józsa.
A takarékszövetkezetek fölé emelt és példátlan jogosítványokkal felruházott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) viszont örömmel üdvözölte az alkotmánybírósági határozatot.

Tömegesen szűnhetnek meg képzések

Akár teljesen kiszállhat az állam a közösségi főiskolává alakuló felsőoktatási intézmények fenntartásából, hiszen "ezek nem az állam vagy a nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, hanem a helyi igényeknek képeznek szakembereket" - mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek. Palkovics László szerint a továbbiakban egyházaknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak vagy cégeknek kellene felelősséget vállalni ezekért a főiskolákért, akár tulajdonosként, akár működtetőként. 

Az államtitkár azonban konkrét intézményeket nem említett, de valószínű, hogy a 2010 óta tartó ágazati megszorítások miatt nehéz anyagi helyzetbe került vidéki főiskolákra gondolhatott. Vagyis elképzelhető, hogy tovább csökken a hazai felsőoktatás állami finanszírozása. Palkovics úgy fogalmazott, "az államnak van pénze a felsőoktatásra, de a támogatás feltétele, hogy az ágazat elégítse ki a gazdaság igényeit".

Ennek megvalósításához az államtitkár szerint "profiltisztításra", azaz szakok és képzések tömeges megszüntetésére van szükség, így a kormánynak még kevesebbet kell majd az egyetemek, főiskolák fenntartására fordítania. Palkovics úgy vélte, "a magyar gazdaság méreteihez képest rendkívül sok alapszak van", az intézményeknek pedig nem lenne szabad olyan képzéseket indítaniuk, amelyek nem illeszkednek az "arculatukba".

A várható "reform" részleteiről az államtitkár továbbra sem beszélt, holott a ma parlamenti zárószavazásra kerülő felsőoktatási törvénycsomagot követően már idén ősszel újabb, jelentős változtatásokra készül a kormány.

Tömegesen szűnhetnek meg képzések

Akár teljesen kiszállhat az állam a közösségi főiskolává alakuló felsőoktatási intézmények fenntartásából, hiszen "ezek nem az állam vagy a nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, hanem a helyi igényeknek képeznek szakembereket" - mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek. Palkovics László szerint a továbbiakban egyházaknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak vagy cégeknek kellene felelősséget vállalni ezekért a főiskolákért, akár tulajdonosként, akár működtetőként. 

Az államtitkár azonban konkrét intézményeket nem említett, de valószínű, hogy a 2010 óta tartó ágazati megszorítások miatt nehéz anyagi helyzetbe került vidéki főiskolákra gondolhatott. Vagyis elképzelhető, hogy tovább csökken a hazai felsőoktatás állami finanszírozása. Palkovics úgy fogalmazott, "az államnak van pénze a felsőoktatásra, de a támogatás feltétele, hogy az ágazat elégítse ki a gazdaság igényeit".

Ennek megvalósításához az államtitkár szerint "profiltisztításra", azaz szakok és képzések tömeges megszüntetésére van szükség, így a kormánynak még kevesebbet kell majd az egyetemek, főiskolák fenntartására fordítania. Palkovics úgy vélte, "a magyar gazdaság méreteihez képest rendkívül sok alapszak van", az intézményeknek pedig nem lenne szabad olyan képzéseket indítaniuk, amelyek nem illeszkednek az "arculatukba".

A várható "reform" részleteiről az államtitkár továbbra sem beszélt, holott a ma parlamenti zárószavazásra kerülő felsőoktatási törvénycsomagot követően már idén ősszel újabb, jelentős változtatásokra készül a kormány.