Barátságtalan román gesztus

Publikálás dátuma
2014.07.04 10:45
Fotó: nepszava.hu / Forrás: Thinkstock/Getty Images
Fotó: /
Értetlenül áll a magyar diplomácia Bukarest döntése előtt, ugyanis a román fél elutasította a magyar külügyminisztérium tavalyi megkeresését, amelyben engedélyt kért két konzuli iroda megnyitására Nagyváradon illetve Marosvásárhelyen.

Nagy Anna külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül utasította el Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, noha korábban Titus Corlăţean külügyminiszter az új magyar kormány felállása után kifejezetten pozitívan nyilatkozott a magyar-román kapcsolatok építéséről.

A szóvivő hozzátette, reméli, hogy a román külügyminiszter kezdeti pozitív hozzáállása valóban őszinte volt, és ő nem tud erről "az érthetetlen és egyébként az európai gyakorlattal is teljesen szembemenő" döntésről. Magyarország soha nem korlátozta más ország ilyen irányú szándékát.

Csütörtökön Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár Navracsics Tibor miniszter döntése alapján bekérette hivatalába Románia budapesti nagykövetét, Alexandru Victor Miculát, akivel szóbeli jegyzéket váltottak.

A helyettes államtitkár jelezte a román nagykövetnek: a magyar fél értetlenséggel fogadta a román döntést, s azért is barátságtalannak tartja a román fél lépését, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni. Kérte, hogy a román fél gondolja át még egyszer az elképzeléseit.

Budapest a szóbeli jegyzékben arra is felhívta a román fél figyelmét, hogy nem két új főkonzulátus megnyitásához kért engedélyt, hanem a már működő - kolozsvári és csíkszeredai - főkonzulátusok konzuli irodáinak engedélyezését. 

Ám Bukarest is meglepődött.  "Meglepődve" fogadta a magyar külügyi szóvivő csütörtöki nyilatkozatát, miután döntése okairól kedden kihallgatáson tájékoztatta Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet.

A kolozsvári Transindex megkeresésére a román külügyminisztérium cáfolta, hogy ne adott volna magyarázatot az elutasításra. A román külügyminisztériumi válasz szerint "meglepődve értesültünk a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivőjének kijelentéséről, mert közöltük a magyar féllel döntésünk okait: Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét június 2-án, a Román Külügyminisztérium székházában egy audiencia keretében tájékoztattuk.

A Bécsi Egyezménynek a konzuli kapcsolatokra vonatkozó előírásai szerint Romániának szuverén joga, hogy egyetnemértését fejezze ki egy konzuli hálózat területén történő terjeszkedésével kapcsolatosan. A döntés azt követően született, hogy a román hatóságok megvizsgálták a Magyarország irányából érkező kérést. Figyelembe vettük azt, hogy Magyarország jelenleg is jelentős külképviseleti hálózattal rendelkezik Románia területén, a kölcsönösség és az arányosság elvének pedig érvényesülnie kell a kétoldali kapcsolatok és a külképviselet terén" –  áll a válaszban.

Eközben mindkét fél hangsúlyozza, hogy a két ország közötti Stratégiai Egyezmény szellemében elkötelezett a kétoldali kapcsolatok konszolidálása, a jószomszédi viszony fejlesztése és az együttműködés mellett. 

Az újabb román-magyar diplomáciai súrlódás azonban azt mutatja, amit az előző négy év is igazolt – ez a stratégiai viszony inkább csak már papíron létezik. Az Orbán-kormány nem folytatta a közös magyar-román kormányülések gyakorlatát és a magas szintű kapcsolatok mélypontra süllyedtek.

A két konzuli iroda megnyitásának elutasítása nem volt meglepő. Bukarest ugyanis először a sajtóból értesült a magyar fél szándékáról, miután azt már Budapesten Martonyi János külügyminiszter kész tényként bejelentette.

Magyarországnak a bukaresti nagykövetség és konzulátus mellett két külképviselete működik még Romániában – a kolozsvári illetve a csíkszeredai főkonzulátus. Mindkettő megnyitása komoly diplomáciai és mindenekelőtt politikai fegyvertény volt, hosszú évek szakmai és politikai előkészítő munkájára volt szükség megnyitásukhoz. Nem technikai értelemben, hanem abban, hogy ténylegesen megteremtődjön valamiféle bizalom a felek között és az "új szakasz" részeként Bukarestben elfogadják ezt az igényt.

Ma ez a bizalom hiányzik, már a Fidesz-Basescu állítólagos jó viszony sem létezik, s időközben a román belpolitika is átrendeződött. Romániában a szocialisták kormányoznak, Traian Basescu államfő nemcsak hogy távozóban van, hanem eléggé látványosan eltávolodott egykori magyarbarát szerepkörétől. Az államfő politikai befolyása is lecsökkent, pártja szétszakadt, új formációja még erőtlen. A Fidesz pedig  nem épített ki érdemi kapcsolatot más markáns jobboldali szereplővel- szereplőkkel, a szocialistákkal meg végképp nem. 

A Bécsi szerződés szerint egyébiránt Romániának valóban nincs indokolási kötelezettsége, minthogy szuverén államként maga dönteni el, engedélyezi-e külképviseletek nyitását a saját területén vagy sem. Nem tudni milyen indokkal terjesztette elő Budapest ezt az igényt, de ha a kettős állampolgárokra hivatkoztak, mint leendő ügyfelekre, akkor meg nem kell csodálkozni a válaszon. Más indok viszont nem igen létezik, konzuli forgalmi szempontok nem indokolják a nyitást.

2014.07.04 10:45

Lelőtték a strasbourgi merénylőt

Publikálás dátuma
2018.12.13 22:02

Fotó: AFP/
Agyonlőtték csütörtök este Strasbourg Neudorf negyedében a karácsonyi vásár közelében lövöldöző Chérif Chekattot - jelentették a hírügynökségek rendőrségi forrásokra hivatkozva.
A 29 éves férfi a Lazeret utca 74. szám alatti házban lőtték agyon, ahová a rendőrség nagy erőkkel vonult fel – közölték nevük elhallgatását kérő rendőri vezetők. A hirado.hu azt írja, a francia rendőrség – a RAID elitegység tagjainak részvételével – nagyszabású műveletet hajtott végre csütörtökön a strasbourgi belvárostól délre fekvő városrészben, ahová a három ember életét kioltó és másik 13 embert megsebesítő merénylő a támadás után taxival távozott, és ahol a rendőrök a nyomát vesztették. Christophe Castaner francia belügyminiszter bejelentette, hogy pénteken ismét megnyitják a keddi merénylet után bezárt karácsonyi vásárt.
2018.12.13 22:02

EU-csúcs: nem lesz újratárgyalt Brexit-megállapodás

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:08

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket, nem tárgyalják újra a Brexit-megállapodást - mondták vezető európai politikusok a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcson. Az európai vezetők meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat.
Angela Merkel német kancellár közölte, csak ennek tudatában lehet beszélni arról, hogy az Európai Unió további biztosítékot adjon Londonnak az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. A német kancellár nagyon jó dokumentumnak tartja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, már elfogadott megállapodást, és nem lát esélyt arra, hogy az 27 tagállam újratárgyalja és megváltoztassa azt.
Merkelhez hasonlóan Emmanuel Macron francia elnök is azt emelte ki, hogy nem lehet újratárgyalni a megállapodást. "Politikai vitát folytathatunk ugyan, de a megállapodás, amelyet már egyszer elfogadtunk, nem lehet megváltoztatni" - mondta. Most a brit kormányfőn a sor, hogy elmondja, milyen politikai megoldásra törekszik, hogy többséget szerezzen a szöveg hazai elfogadásához. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint újratárgyalás nem, de egy, a jövőbeli kapcsolatokat tisztázó politikai nyilatkozat megfogalmazása elképzelhető.  Az EU-csúcson nem számít azonnali áttörésre Brexit-ügyben Theresa May sem. A brit miniszterelnök erről a helyszínen nyilatkozott.
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében. Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett, miután Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tájékoztatást nyújtott a normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások végrehajtásának állásáról.
Az EU-csúcson a migráció is téma lesz. Ezzel kapcsolatban Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke úgy nyilatkozott, a képviselők készen állnak arra, hogy új javaslatot vegyenek fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust. A javaslat emellett lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak objektív okokat figyelembe véve. Mint mondta, hatékonyabbá kell tenni a rendszert, és meg kell akadályozni a visszaéléseket.
Az EU-csúcson ott van Orbán Viktor is. A miniszterelnök Európai Néppárt csúcstalálkozóján vett részt, illetve térségünk országainak kormányfőivel találkozott.
2018.12.13 19:08
Frissítve: 2018.12.13 20:23