Parlament;devizhahiteles-csomag;

Fotó: MTI, Kovács Attila

- Sorsára hagyták a forintot és a magyar családokat

 „A bankok az utolsó pillanatig egyoldalúan módosítanák a szerződést, de ez nem történhet meg, ha a mai napon elfogadjuk a törvényt” -  így vezette fel a devizahiteleket érintő törvény módosításainak tárgyalását Répássy Róbert államtitkár. 

Mengyi Roland (Fidesz) az MSZP legnagyobb bűnének nevezte a devizahitelezés elszabadulását. Azt állította, hogy  az  MSZP-kormányok alatt 140 szeresére nőtt a lakosság devizaadóssága.

Az MSZP támogatja a Kúria döntését, és annak törvénybe való átemelését, de nem támogatja a módosító javaslatot, amely szűkíti a devizahitelesekről szóló törvény érintettjeit  – jelentette ki Burány Sándor szocialista képviselő a péntek délelőtti parlamenti vitában.

A politikus hangsúlyozta, hogy a valódi probléma, hogy az árfolyamveszteségek miatt gigantikus veszteségeket szenvedtek el a devizahitelesek. Emlékeztetett az euró- és a svájci frank 2010-es árfolyamaira és ezek emelkedésére. Ez az a probléma, amire a kormány nem tud, vagy nem akar megoldást találni. Leszögezte: a magyar kormánynak lenne befolyása a forint erősödésére, de sorsára hagyták a forintot és ezzel a hiteleseket is.

Burány Sándor közölte: az MSZP javasolta, hogy  különböző „presztizsbefolyások” kárára hozzanak létre a hiteleseket támogató, illetve olyan alapot, amely a kilakoltatásokkal fenyegetetteknek lehetővé teszi, hogy tulajdonosból bérlőkké válnak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) megdöbbenésének adott hangot a szocialista javaslat kapcsán, hogy „elvennék az emberek jogos tulajdonát.” Schiffer András (LMP) szerint a devizahitel-krízis egyik oka a forint korábbi „túlértékelése” és ennek felelőseihez kellene fordulni. Burány Sándor szerint a forint gyengesége a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következménye. "Ha olyan erős lenne a forint, ahogyan annak idején átadtuk, akkor családok százezrei nem kerültek volna ebbe a helyzetbe" - mondta a szocialista politikus.

A jobbikos képviselő, majd Harangozó Tamás (MSZP) egyaránt nehezményezte, hogy a KDNP frakció álláspontját nem ismerik. Harangozó javasolta, hogy a KDNP, amennyiben továbbra sem nyilatkozik,  adja át hozzászólásra szánt idejét az ellenzéknek, de ezt a levezető elnök elvetette. 


A Demokratikus Koalíció üdvözli a devizahiteles problémák kezelésének szándékát. A törvényjavaslat viszont elfogadhatatlan - áll a DK közleményében. A kommüniké rámutat: az Orbán-kormány több mint négy évig halogatta a megfelelő rendezést; most, a 2014-es önkormányzati választások kampányára időzítve állt elő javaslattal, amely a Kúria döntését kitágítva, a teljes költségét az adósokra és főleg a bankrendszerre terheli. Csakhogy a jelenlegi helyzet kialakulásában komoly szerepe volt az Orbán kormány elhibázott gazdaság-, foglalkoztatás- és jövedelempolitikájának, és az ezzel előidézett forintgyengülésnek és a tömeges fizetésképtelenségnek; -a törvényjavaslat "megoldásával" vállalt anyagi kockázat ismét az összes magyar adófizetőre hárul; -az állam éveken keresztül haszonélvezője volt a devizahiteleknek: a lakáshitelek gyorsították a lakáspiacot, adók és illetékek formájában is gazdagították az államot; -a bankadót a bankok állítólagos extraprofitjának elvonásával indokolták. Most ezt a már elvont nyereséget akarják visszafizettetni a bankokkal, miközben a befolyt összegből rendezni lehetett volna a devizahitelek problémáját. A devizaadósok igazi gondjai viszont ezzel a javaslattal sincsenek megoldva. A DK fenntartja korábbi javaslatát: a terheket a bankok, az adósok és az állam között megosztva rendezhető méltányosan a fizetni nem tudó hitelesek problémája. A fentiek miatt a DK képviselői tartózkodni fognak a szavazásnál - olvasható a párt közleményében.

A vita végén Répássy Róbert a törvény elfogadását kérte és bejelentette, hogy az ügyben további intézkedések várhatók.

Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

A parlamenti vita idején devizahitelesek tartottak tüntetést a Kossuth téren. Az Otthonvédelmi Tanács által szervezet demonstráció résztvevői a a devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelték.

Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője hangsúlyozta: azt követelik, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 5,9 millióval csökkentsék a tartozást. Szerintük nem méltányos, hogy a törvényjavaslat, amely az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást szüntetné meg, csupán 1,2 millió forint jóváírását jelentene egy ilyen hitelnél. Szerintük a rendszerben "nem volt deviza", ezért nem azzal kell számolni - tette hozzá.


A tüntetők egy része a Bankcenter elől vonult a Parlamenthez, többségük pedig forgalomlassító autósdemonstrációt tartott, az 56-osok terétől a Kossuth térig.  A résztvevők transzparensein más feliratok mellett "a bankok csaltak", "bankárkasztnak börtönkosztot", illetve "követeljük minden végrehajtás betiltását" volt látható.

A BKV államosítása lehet "egyezkedés" tárgya a kormánnyal Tarlós István szerint, bár "nem lelkesedik" az ötletért a főpolgármester, akinek újraindításáról csütörtökön döntött a Fidesz elnöksége. Tarlós a HírTV Magyarország élőben csütörtök esti adásában beszélt a kormányzati államosítási tervekről - pontosabban inkább csak célzott rá, mivel szerinte az önkormányzati tulajdonú cégek állami gondoskodásba vétele inkább "a sajtó találgatása".