A politikusoknak biztosan nem kell reklámadót fizetniük az interneten közzétett hirdetéseik után, mások 2,5 millió után 20 százalékot adóznak, az RTL Klubot pedig már idén jelentős, csaknem 4 milliárdos különadó befizetésére kötelezik - a június 11-én már megszavazott reklámadó-törvény újabb módosításiról is döntött tegnap a kétharmados parlament. A fideszes L. Simon László eredeti javaslatához e héten "csak" kétszer érkezett újabb javítás, először ő, másodszor a törvényalkotási bizottság nevében Gulyás Gergely faragott rajta.
L. Simon hétfőn azért kívánt javítani, mert kiderült, idén nem csak a TV2-nek, hanem az RTL-nek is jelentős kedvezmény járna az adóbefizetés alól a több tízmilliárdos elhatárolt vesztesége miatt. (Az indtíványozó vélhetően azt feltételezte, hogy csak a TV2-nek van ilyen.) Így L. Simon csak a 2013-ban veszteséges, vagy nullás eredményt záró cégekre szűkítette a kört - mint a TV2, mely 2010 óta veszteséges, és tavaly 11 milliárdos mínuszt könyvelt el -, egyben a reklámügynökségek megsarcolására, és közvetve a Google és a Facebook, mint internetes hirdetési felületek "megadóztatására" is kitért. Csakhogy ez a törvény főleg a kisvállalkozásokra sújtana: minden 25 ezer forint feletti internetes hirdetés után ugyanis fizetniük kellett volna, ezért a bizottság úgy javított rajta, hogy az értékhatár 2,5 millió legyen.
Ugyancsak pikáns, hogy L. Simon korábban azért jött elő az internetes reklámok megsarcolásával, mert politikusok is célzottan hirdetnek a közösségi oldalakon: végül a tegnap megszavazott verzió éppen azt mondja ki, "az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt", vagyis, a közhatalmat gyakorló politikusok kimaradnak a fizetésből. Az Országgyűlésben mindössze 35-en ellenezték az indítványt, 151-en támogatták, és a kihirdetést követő 31. napon lép majd hatályba.
L. Simont az RTL Klub sikeresen megizzasztotta a javaslatai miatt: mikor a riporterek szembesítették azzal a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárát, hogy a kkv-szektorra hárulnának jelentős terhek, azt mondta: nincs is ilyen a javaslatában. (Ezután telefonált a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely felvilágosította tévedéséről, emiatt L. Simon azt kérte a csatornától, ne adják le kínos tévesztését.)
Az, hogy egy képviselő nincs tisztában az általa benyújtott indítvány tartalmával, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint nem más, mint "tárgyi adat". Legalábbis Kósa Lajos erről beszélt az RTL-nek. L. Simon László nagyszerű politikus, egy politikust pedig nem az minősít, hogy egy konfliktusos helyzetben pontosan tud-e idézni egy tárgyi adatot - mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy ilyen helyzetben "bárkit zavarba lehet hozni". Kísértetiesen hasonlít ez a védekezés a Tasnádi László volt III/II-es operatív tiszt államtitkárrá történt kinevezése utáni fideszes hangokhoz, melyek úgy szóltak, "csak a munkáját végezte", és különben is, "ez egy szakma".
L. Simon mindenesetre a parlamentben azzal védte a reklámadót, hogy "lehet hecckampányt indítani, nevetséges helyzetbe hozni a miniszterelnök családját, országgyűlési képviselőket", de most olyan jogszabályokat hoznak, amelyek a "könyveléstechnikákat" kihasználó cégek előtt bezárnak minden kiskaput. A fideszes Szűcs Lajos pedig úgy érvelt, hogy az egész törvény annak eredménye, hogy a párt 2010-ben vállalta, hogy mindenkivel szemben érvényesíti az igazságos teherviselés elvét. A jelek szerint a honatyákat leszámítva.
Elfogadta az Országgyűlés azt az oktatási salátatörvényt is, amelynek értelmében idén szeptembertől bevezetik a kancellári rendszert az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben. A posztra a miniszterelnök nevezhet ki olyan személyeket, akik felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban három éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti, az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad. A rektorokat az intézményi szenátusok választhatják majd meg, de szinte minden fontosabb döntéshez a kancellár egyetértésére lesz szüksége.
Ezen felül bővül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A módosítás révén önállósodhat a Testnevelési Egyetem a Semmelweis Egyetemtől. Bekerült a törvénycsomagba a "lex Mocsai" is, ami lehetővé teszi, hogy a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése a doktori fokozattal egyenértékűnek minősüljön, a művészeti felsőoktatásban pedjig bizonyos díjak - amelyeket később határoznak meg - ugyanígy annak számítanak majd. Ennek következtében a kormánypárti holdudvar olyan személyiségeiből lehetnek rektorok vagy egyetemi tanárok, akik nem rendelkeznek doktorátussal, mint például Schmitt Pál, aki plágiumügye miatt veszítette el doktori fokozatát, és az államfői tisztségéről is le kellett mondania. A kormány tagjainak megváltozott feladat- és hatáskörével összefüggésben is módosított több törvényt a parlament.
