Előfizetés

Izraeli tizenévesek halála - Őrizetben az egyik gyanúsított

Publikálás dátuma
2014.07.06. 13:40
Izrael, 2014, gyász. Július 1-én holtan találták az elrabolt három izraeli tizenévest. Fotó: Getty Images
Az izraeli biztonságiak őrizetbe vették Hebronban Hoszám Dufest, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a június 12-én elrabolt három izraeli tizenéves megölésében. A bűnügy két legfőbb hamászos gyanúsítottja szökésben van, de Dufes nem hagyta el otthonát az eset után. Közben  az izraeli légierő csapást mért tíz gázai övezeti célpontra vasárnap hajnalban, miután szombaton a Hamász palesztin iszlamista szervezet uralta övezetből több tucat rakétát lőttek ki a szomszédos dél-izraeli területekre.

A katonai rádió híradása szerint az izraeli erők a levegőből Rafah és Hán–Júnisz térségében rakétakilövőket és fegyverraktárakat támadtak. Izraelben a Vaskupola védelmi rendszer ellenrakétái megsemmisítettek öt, Beér-Sevára, Askelónra és Ofekimre kilőtt gázai lövedéket. A rádiónak nyilatkozó katonai vezetők szerint Jeruzsálem fegyvernyugvásra felszólító üzeneteket küldött a meggyengült és izraeli hadműveletektől tartó Hamásznak. A palesztin válasz szerint Gázában is nyugalomra törekednek.

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Az Izraelben élő arab kisebbség csütörtök óta folyó zavargásai sem szünetelnek, éjjel és a reggeli órákban összecsapások voltak a rendőrökkel a kelet-jeruzsálemi arab lakónegyedekben, reggel pedig palesztin fiatalok kövekkel dobálták Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek-terén az oda érkező zsidó látogatókat. A rendőrség a mecsetekbe szorította be a rendbontókat, az eseményekben senki sem sérült meg.

Életfogytiglani börtön a Muzulmán Testvériség vezetőjének

Publikálás dátuma
2014.07.05. 17:06
Kairó 2013 nyara, tüntetés Mohamed Murszi elnök ellen Fotó: Getty Images
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az egyiptomi Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom harminchét tagját, köztük a szervezet vezetőjét, Mohamed Badíét is - jelentette az egyiptomi sajtó.

Badie mellett a testvériség további két oszlopos tagja, Mohamed el-Beltagi és Oszáma Jaszín is a vádlottak padján ült. Az iszlamistákat a tömegek erőszakra buzdításáért és egy autópálya eltorlaszolásáért ítélték el. A szóban forgó eset a Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly júliusi megbuktatása miatt kirobbant, sok száz emberéletet követelő zavargások idején történt. 

A 37 elítéltet terrorcsoport tagsággal, köz- és magántulajdonban keletkezett károk okozásával, illegális fegyvertartással és a közbéke megzavarásával is vádolják. Júniusban az esettel kapcsolatosan távollétükben halálraítéltek 10 embert, amit az egyiptomi főmufti most megerősített. Az észak-afrikai ország törvényei előírják, hogy a legsúlyosabb büntetés csak a iszlám vallásjog legfőbb szakértőjének jóváhagyásával hajtható végre.

Badíe ellen több mint negyven ügyben folyik eljárás. Két másik perben halálos áldozatokat követelő tömegtüntetés miatt már halálra ítélték.

Románia belépett a kisebbségek luxemburgi perébe

Románia is kérte belépését abba a luxemburgi perbe, amelyet a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés beterjesztői indítottak az Európai Unió bíróságán - írja a Gandul.info bukaresti portál.

A portál szerint a román külügyminisztérium lépése erős feszültséget váltott ki a romániai koalícióban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a miniszterelnök között. A román Külügyminisztérium ugyanis a kisebbségi kezdeményezést elutasító Európai Bizottság pártjára állt. Ezzel gyakorlatilag a román kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja, és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese. 

A Gandul értesülése szerint Kelemen Hunor a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól, Titus Corlatean külügyminiszter viszont kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi. Korábban Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A bejegyzés elutasítása miatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amellyel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát.

Kelemen Hunor május elején az MTI kérdésére biztosnak mondta, hogy Románia nem fog belépni a luxemburgi perbe. A kérdés akkori felvetését az indokolta, hogy az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői indítottak az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán.

A román kormányban már az SZNT pere is ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a kezdeményezők egyikeként a felperes oldalán, a román kormány környezetvédelmi minisztereként pedig a alperes oldalán is részese volt a pereskedésnek. Kelemen Hunor korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: az SZNT perébe való belépésről még 2013 decemberében, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a román kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint az akkori román döntés Görögország és Szlovákia "unszolására" történt.

Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.