Ősszel tárgyalják a moszkvai ingatlanpert

Október 8-án kezdődik a moszkvai Kereskedelmi képviselet (Kerki) eladása ügyében az a büntetőper, amelynek több, a szocilista kormányzás idején magas beosztásban dolgozó tisztviselő is vádlottja. Az októberben további öt, majd novemberben újabb öt tárgyalási nappal folytatódó per olyan "elszámoltatási" ügy, amely az elmúlt években sokat "gyengült".

A vádhatóság számára komoly kudarc lehetett például, hogy az ügyészségi vád a bírósági eljárás megkezdéséhez is gyenge volt első körben. Olyannyira, hogy tavaly június elején - október 30-i határidővel - átdolgozásra "visszadobta" a Budapest-környéki Törvényszék a Kerki-vádiratot, mivel tárgyalásra alkalmatlannak tartotta a három éves nyomozás eredményeképpen összeállított dokumentumot.

Ráadásul a Központi Nyomozó Főügyészség még a vádirat benyújtása előtt sem tűnt biztosnak a dolgában. Tavaly év elején ugyanis először a gyanúsítást változtatták meg: az addigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsították meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két egykori vezetőjét - a Sukoró-ügyben is bíróság elé állított Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot -, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladásával kapcsolatban. Később, a vádiratban már ez a gyanú is tovább finomodott: a bűnpártolás már csak vétségként szerepelt. Mellettük különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével akarják bíróság elé állítani Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet, bűnpártolásra hivatkozva pedig Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát.

Idén év elején az ügyészség és a jobboldali sajtó is a vádat erősítő fejleményként tálalt egyes, külföldi jogsegély-információkat, pedig azok inkább gyengítik a vádat. A Londonból érkezett iratok például cáfolják, hogy a magyar állam által elfogadott értékbecslés meghamisított, valótlan lenne. A moszkvai iratokban pedig az orosz ügyészség és számvevőszék is megállapítja, hogy az orosz állam kárára követtek el csalást, mert túl drágán vették meg az ingatlant a Diamond Air-től, amelynek az MNV eladta. Ezzel viszont az orosz hatóságok azt mondták ki, hogy a második értékbecslés a manipulált, azzal a céllal készült, hogy az orosz államot átverjék. Mindez azért kínos az ügyészsének, mert az értékkülönbözetre építette a vádat, amelyben utóbbi értékbecslés kulcsfontosságú volt. Az ügyészség az értékkülönbözettel kapcsolatban úgy fogalmazott: az értékesítéssel több mint hárommilliárd rubelt utaltak offshore számlákra.

Csakhogy az orosz kormány által az orosz cégnek kifizetett orosz közpénz került offshore számlákra, aminek Magyarországhoz semmi köze nincs.

Szerző

Kémper: még nem tökéletes a jegyzőkönyv

Még mindig nem kezdődhet el másodfokon a Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők "kémpere", mert hiába írták át, illetve javították ki az első fokon lefolytatott bírósági eljárás jegyzőkönyveit, azok még mindig nincsenek teljesen "összhangban" a tárgyalásokon felvett hanganyaggal - értesült lapunk. A volt miniszter védője, Sebes Péter megerősítette: a jegyzőkönyv-kijavító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, mert úgy találja, hogy a hanganyag és a leírtak közötti egyezés "továbbra sem kielégítő".

Az egyébként, hogy május közepére a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke, Nagy László ezredes kijavította a tárgyalások jegyzőkönyveit, azt jelzi, hogy a védelem beadványai alapján jogosnak ítélték az aggályokat, amelyek a törvényszék katonai tanácsa által tárgyalt per anomáliáit jelezték. Ez egyelőre akadályozza az eljárás folytatását, hiszen - mint megírtuk - a jegyzőkönyvek átírása miatt kellett "lefújni" a per másodfokon történő folytatását: a Fővárosi Ítélőtáblán március 21-re és április 11-re is kitűzték már a tárgyalási napokat, majd az utolsó pillanatban halasztottak.

Ismert, az átpolitizált és 2041-ig titkosított ügyben tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet - melynek a titkosítás miatt csak a rendelkező része nyilvános - alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.

Érdekes, hogy a kémperben első fokon eljáró katonai tanács egyik tagját, Böröndi Gábort a Bocskai lövészdandár parancsnoki posztjáról az ítélet után nem sokkal előléptették, és a szárazföldi haderő élére nevezték ki, holott a Népszava cikksorozatban tárta fel, hogy első fokon egy sor súlyos eljárási szabályszegés történt. Kiderült, hogy több esetben jelentős eltérés mutatkozott a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között. Nemcsak a bíróság, hanem előzőleg más hatóság is követhetett el jogsértés, például azzal, hogy Galambost a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat hallgatta ki, noha "papíron" annak már semmi köze nem volt az ügyhöz.

Megírtuk: az elsőfokú ítélet ellen Szilvásy felmentését kérve fellebbezett, mert állítása szerint bizonyítékok nélkül ítélték el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén felmentést kérve fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambosnál és Szilvásynál hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönt és mindenkinél közügyektől eltiltást is kért.

Szerző

Bomló fideszes egység?

Publikálás dátuma
2014.07.06. 20:23
Fotó: VAJDA JÓZSEF, Népszava
Nemcsak Európával áll háborúban a harmadik Orbán-kormány. Heves viták és csaták uralták az utóbbi heteket a kabinet és a Fidesz-frakció között, sőt, az egyes kormánytagok is begyűjtöttek néhány fideszes ellenséget mostanában. A reklámadó például a kormányoldal gazdasági holdudvarát is fenyegette, az új miniszterek pedig a Fidesz által 2010 után kinevezett, a párthoz eddig teljesen lojális apparátust is több helyen szélnek eresztették, most pedig a nagy állami vállalatok - szintén fideszes kötődésű - vezetőinek leváltása következhet.

E hét végére több állami cég élén vezetőváltásra kerülhet sor, miután Seszták Miklós új nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, "eredményhatékonysági" vizsgálatot végeznek a tárcája által felügyelt vállalatoknál. Minderről Seszták még a múlt héten, a Napi Gazdaságnak adott interjúban beszélt, egyértelművé téve: "ha valahol úgy látjuk, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott meglépjük a szükséges személyi változásokat".

A fenyegető kijelentés még az ultrajobboldali médiumok szerint is üzenet volt, a lépés pedig - írták - a Simicska Lajos-Nyerges Zsolt féle birodalmat is érinti. Mindezért a Népszabadság forrásai szerint Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa a Balatonon vitorlázva gondolkodik a válaszlépésen. Simicskára rá is fér a friss levegő, hiszen van mit átgondolnia, miután az utóbbi hetekben egyre-másra érik a kellemetlenségek hol a fejlesztési tárca feletti uralom, hol mindenféle reklámadós törekvések miatt. Persze lehet azon vitatkozni, hogy Seszták feltűnése az erőviszonyok alapvető változására utalt-e. Annyi biztos csak, elődje, a rivaldafényt nem kedvelő Németh Lászlóné egyértelműen a Simicska-Nyerges kör embere volt. Ellenben a KDNP-s Seszták a Lázár János által tavaly még "spekulánsnak" nevezett Csányi Sándor OTP-vezérrel áll kiváló kapcsolatban.

Hogy a gazdasági érdekharc sztorija mennyire megalapozott, és ha valós is, mi lesz a következménye, korai lenne eldönteni. Ellenben az jól látszik, hogy miközben a második Orbán-kormány idején Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa "cicaharcát" és Lázár János karomélesítéseit leszámítva nem volt komoly belső konfliktusra utaló jel a második Orbán-kormány idején, addig most, a harmadik ciklus első hónapjaiban egyre durvább érdekellentétek sejlenek fel a kormánypárton belülről. Az is látszik, az egység kulcsa Orbán Viktor, és amint a kormányfő kivonja magát egy-egy konfliktusból, a Fideszen belül könnyedén elszabadulhat a pokol.

Fokozódó apparátuscsere

2010-ben, az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. A Fidesz nem is csak a köztisztviselői kart, hanem a gazdasági élet szereplőit is lecserélte, a leggyorsabban épp a fejlesztési tárca alá tartozó cégek, intézmények élén történtek személycserék. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bank első emberét, a pénzintézet alá tartozó legalább négy tucat cég vezetőségét; leváltották a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) vezetőit is. Épp ezért meglepő, hogy Seszták szavai nyomán a sajátjaikban sem bíznak, hiszen a most felülvizsgált vezetői kompetenciákról 2010-ben a Fidesz döntött.

De nem is csak Seszták Miklós megy neki a Fidesz kádereinek azzal, hogy vezetőváltást tervez az állami cégek élén. A Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vezette új Külgazdasági és Külügyminisztérium a korábbi miniszter, Martonyi János emberei közül egyetlen vezetőt hagyott csupán meg a posztján, az utóbbi hetekben viszont kétszáz új belépőkártyát adtak ki az új vezetők - tudta meg a Népszabadság. Úgy tűnik tehát, a Fidesz is eljutott a belső ellenség kereséséig.

Lázár terjeszkedő birodalma

A Fidesz 2010 és 2012 közötti frakcióvezetőjét, a párt 25. kongresszusa 1005 szavazattal - azaz a legkevesebb támogató vokssal - választotta meg alelnöknek tavaly. Lázár már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként - ma miniszter - "polipnak", "elefántnak", "uzsorásnak" nevezte például az OTP-vezérét, Csányi Sándort, sőt, interjúiban nem kímélte az előző kormány minisztereit sem. Orbán tehát annak ellenére - vagy éppen azért - választotta a politikust új jobb kezének, és a kormányzati koordináció felelősének, hogy pontosan tudta, Lázár komoly feszültségforrás. Ráadásul ebben a ciklusban Lázár nem csupán miniszteri rangot kapott, de olyan új feladatköröket és pénzforrásokat is, mint a pályázati pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyet épp a fejlesztési minisztériumtól vontak el, és melyre - miként a sajtó több alkalommal megírta - korábban érdemi befolyása volt Simicska Lajos környezetének. De Lázár rátette a kezét a vidékfejlesztési forrásokra is, a két területtel együtt pedig 8300 milliárd forint elosztása felett rendelkezik. Ez bizonyos fideszes gazdasági köröknek vélhetően nem tetszik.

Reklámadó-konfliktus

Talán az eddigi legsúlyosabb balhé, vagy műbalhé bontakozhat ki a politikai és a gazdasági hatalom között a nemrég elfogadott, majd módosított reklámadó nyomán. Több elemző is felhívta a figyelmet arra, valamiféle üzenetváltás sejlett a frakciókormányzás és a Fidesz gazdasági holdudvara között. Erre abból következtettek, hogy a reklámadóról szóló eredeti javaslat benyújtását követően a kormánypárt médiabirodalma (Hír TV, Magyar Nemzet, Heti Válasz) és a mai napig tisztázatlan tulajdonviszonyú TV2, először vállalva szolidaritást a többi sajtóorgánummal kiásta a csatabárdot, és a sajtószabadság elleni támadásként értelmezte a javaslatot. A végül elfogadott adót ugyanis nem a reklámozóknak, hanem a közreadónak kell fizetnie: tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak egyaránt, és nem csak a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, hanem olyan más országokban bejegyzett cégeknek is, amelyek napi műsoridejének legalább felét magyar nyelvű adás teszi ki. Adóköteles lesz minden szabadtéri reklámhordozón, épületen és járművön megjelenő reklám is, vagyis, még az olyan Fidesz-közelinek mondott cégnek is fizetnie kell, mint a Mahír, sőt, még a BKK-nak is.

Kövér nem fél ellentmondani
"Teljesen elhibázott, végiggondolatlan ötletnek tartom, remélem, hogy nem lesz belőle valóság" - mondta a minap Kövér László a minisztériumok költöztetési tervéről a Katolikus Rádiónak. A házelnök ezzel lényegében nyílt konfliktusba keveredett Orbánnal, aki harmadik kormányának megalakulását követő első rendeletében szólította fel minisztereit, vizsgálják meg, hogy három tárca és egy államtitkárság miként költözhetne vidékre.

Szerző