Újabb paksi egyezmények

A meglévő két egyezmény mellé további három megállapodást kell még kötni Oroszországgal, hogy megkezdődhessen a paksi beruházás. Az LMP úgy véli, hogy az új erőmű tervezésére, építésre és üzembe helyezésére, a nukleáris fűtőanyagra, valamint az elkészült blokkok üzemeltetésére és karbantartására létrejövő egyezségek tartalmát igyekszik majd titokban tartani a Fidesz, s emiatt azokat nem viszi a parlament elé.

További három szerződést kell még megkötni a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez az orosz féllel, ezek nagyobbrészt technikai jellegű megállapodások lesznek - nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila. A beruházás napokban kinevezett kormánybiztosa elmondta: az egyik szerződés az új erőmű tervezésére, megépítésre és üzembe helyezésére vonatkozik majd. Emellett külön egyezményt kell kötni a nukleáris fűtőanyag szállításról, illetve kiégett kazetták kezeléséről. Ugyanakkor megállapodás készül az újonnan elkészült blokkok üzemeltetéséről, s a létesítmény majdani karbantartásáról is. Az egyezségeket magyar részről egy szakértőkből álló nagyobb csoport készíti majd elő. Moszkva nevében pedig az orosz állami atomenergia-ipari vállalat, a Roszatom különböző szintű képviselői tárgyalnak majd.

Orosz rulett Moszkva kölcsöne

A Moszkva által a paksi építkezéshez nyújtott tíz milliárd eurós hitel nem más, mint egy orosz rulett. Az euróban felvett kölcsön ugyanis óriási árfolyamkockázattal jár - állítják szakértők. A forint és az euró árfolyam ugyanis erősen ingadozik. Egyes számítások szerint a magyar fizetőeszköz hónapok óta tartó folyamatos gyengülése miatt - idén nem lehetett 300 forintnál olcsóbb eurót venni - már 120 milliárddal többe kerül a Paksi atomerőmű bővítésére felvett orosz hitel, mint amivel a hitelmegállapodás év eleji aláírásakor számolni lehetett. A paksi hitel az idei költségvetésben még nem jelenik meg, mert abból nem hív le az ország egy eurocentet sem - nyilatkozta az MTI-nek Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke. A hitelfelvétel szándékát hat hónappal előre kell jelezni az orosz félnek.

Aszódi Attila megjegyezte: azért van szükség viszonylag nagy létszámú munkacsoportra, mert az aláírandó dokumentumok előkészítése rendkívül bonyolult jogi- és műszaki feladat. A szakember arról is beszélt, hogy az Országos Atomenergia Hivatalnak a szerződéskötés fázisában nincs teendője, a nukleáris hatóság a különböző engedélyek kiadását végzi majd. A kormánybiztos az atomerőmű bővítéséhez felveendő hitellel kapcsolatos kérdést elhárította, mondván, a finanszírozási kérdések nem tartoznak hozzá.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke úgy véli: Fidesz nem viszi a parlament elé az újabb három atomenergetikai megállapodást, amelyet a kormánybiztos köt majd Moszkvával. A kormánypárt ugyanis eddig is mindent, amit csak tudott, eltitkolt közvélemény elől a paksi beruházással kapcsolatban. Az Országgyűlés is úgy szavazott két első szerződésről - a beruházásra vonatkozó januárban aláírt orosz-magyar keretmegállapodásról, és az építkezésre felvett tíz milliárd eurós orosz hitelről -, hogy az országgyűlési képviselők még nagyvonalakban sem ismerték az Orbán-kormány által aláírt dokumentumok tartalmát.

A politikus szerint aggasztó, hogy a lakosság és a parlamenti képviselők számára ismeretlen tartalmú nemzetközi megállapodásokat köt a Fidesz-kormányzat Moszkvával. Ráadásul az ilyen egyezmények bármelyikének lehetnek olyan titkos záradékai, amelyeknek a betartása jelentős terheket ró majd a magyar társadalomra. Ilyen lehet például paksi reaktorokban az áramtermelés során keletkező kiégett fűtőelemek kezelésének az ügye, az ilyen kazetták sorsát ugyanis jelenleg homály fedi. Az pedig óriási költségekkel és kockázatokkal járna, ha ezeket az erősen sugárzó hulladékokat Magyarországon kellene majd véglegesen elhelyezni egy nukleáris hulladéklerakóban.

A társelnök úgy látja: az sem helyén való, hogy az atomipari beruházás ügyét legalább negyvenfős gárda, egy egész "atomügyi minisztérium" kezeli, miközben a megújuló energiák ügyének a képviseletére még egy államtitkárt sem nevezett ki a kormány. Ebből látszik, hogy a Fidesz képtelen a saját üzleti érdekein túllépni és szembenézni a kor követelményeivel - tette hozzá az országgyűlési képviselő. Aki megjegyezte: a kormánypárt igyekszik az ország számára szükséges és kifizetődő beruházásnak feltüntetni a paksi építkezést, miközben szó sincs erről. Ez az építkezés feleslegesen tesz óriási terheket a magyar emberek nyakába.

Előretör a napenergia

Bár rendkívül gyorsan bővül a piac a napelemtelepítésekben élen járó országokban (Kína, Japán és az Egyesült Államok), a teljes áramtermelésnek továbbra is csak minimális szeletét jelenti a napenergia. A BP statisztikái arról árulkodnak, hogy az előző évben újabb lendületet vett a szolárpiac, miután közel 38 GW új kapacitást telepítettek világszerte. A kínai és az amerikai árammixen belül alig 0,2 százalék, míg Japán esetében közel 1 százalék volt a szolár részaránya - derül ki a Portfolio.hu összeállításából.

Az EU teljes áramtermelésének tavaly 2,5 százalékát adta a napenergia, mely közel 0,4 százalékponttal több mint az egy évvel ezelőtti időszakban. Németországban tavaly 30 TWh áramot termeltek napenergiából, mely a teljes áramtermelés mintegy 4,7 százalékát jelentette. Összehasonlításképp: tavaly a magyarországi áramtermelés zömét adó Paksi Atomerőműben 15,4 TWh elektromos áramot állítottak elő.

Bár Olaszországban kevesebb napelemet telepítettek, a földrajzi adottságoknak köszönhetően, arányaiban a németnél jóval több, 22,4 TWh áramot termeltek napelemekkel, mely az energiamixen belül 7,8 százalékos részarányt jelent. A beépített kapacitások (4,8 GW) és a termelt napenergia (13,1 TWh) mennyiségét tekintve talán meglepő lehet, hogy a másik napsütötte mediterrán országban, Spanyolországban a teljes áramtermelés 4,6 százalékát adta a napenergia.