Bulgária uniós csatlakozása után is több ízben érte az a vád az országot az Európai Bizottság részéről, hogy Szófiában túlontúl összefonódik a szervezett bűnözés és a politika.
A mindenkori kormányzat az egyes törvények kidolgozásánál nem a jólétet tekinti a legfontosabbnak, hanem azt, hogy az adott jogszabály mennyire felel meg bizonyos oligarchák érdekeinek. Bár Szófia több mint hét éve tagja már az Európai Uniónak, e tekintetben nem történt gyökeres változás.
A bankpánik, melynek során sok ezren rohamozták meg a pénzintézeteket, miután elhíresztelték, hogy összeomlás fenyegeti a bankrendszert, a politikai életre is súlyos hatást gyakorolt. Roszen Plevneliev elnök feloszlatta a parlamentet, októberre előrehozott választást íratott ki, s azt is közölte, hogy októbertől ideiglenes kormányzat irányítja az országot.
A belpolitikát azonban a teljes megbénulás fenyegeti. A szélsőjobboldali párt, az Ataka képviselői bejelentették, nem vesznek részt a törvényhozás több ülésén. Ezt követően múlt csütörtökön az ellenzéki konzervatív Gerb is csatlakozott a törvényhozás bojkottjához. A kormányzás ilyen körülmények között szinte lehetetlennek tűnik.
A bankpániknak már néhány napja vége ugyan, de lassacskán kiderül, mi vezetett a botrányhoz, ami kis híján a bankrendszer összeomlását eredményezte, s csak az Európai Unió által folyósított 1,6 milliárd eurós segélynek köszönhetően sikerült elkerülni a nagyobb bajt. Minden bizonnyal két befolyásos oligarcha csatározása miatt került a csőd szélére az ország, ami azt mutatja, hogy a háttérben ma is a mágnások irányítanak, a kormány csak afféle báb.
A botrány kapcsán ismételten előkerült Deljan Peevszki neve. Az oligarcha már tavaly júniusban támadások kereszttüzébe került, mert Plamen Oresarszki miniszterelnök a médiamogult nevezte ki a nemzetbiztonsági ügynökség élére. A heves tiltakozások nyomán Peevszki visszalépett, ám a kedélyek ezután sem csillapodtak le, még hónapokig tartottak a tüntetések.
A megmozdulások mögött a jobboldali Gerb, s annak öntörvényű vezetője, Bojko Boriszov volt kormányfő állt, aki nem tudott beletörődni tavalyi választási vereségébe. A bulgáriai török kisebbség pártja, a DSP parlamenti képviselőjeként ténykedő Peevszki roppant befolyásos figura Bulgáriában.
Igazi villámkarriert mondhat magáénak, mindössze 21 esztendős volt, amikor államtitkárnak s egy cég felügyelő bizottsági elnökének nevezték ki. Az aranyifjú a nem akármilyen pályafutást elsősorban anyjának köszönheti, aki Szimeon Szakszkoburgotszki kormányzása idején a szerencsejáték vállalatot irányította, s állítólag igen jóban volt a „király” szóvivőjével, Galja Dicsevával.
Kétségtelen, hogy Peevszkinek nagyon jó hátszele lehetett. 2005 májusában például az ügyészség gazdasági részlege ügyészének nevezték ki úgy, hogy semmiféle jogi előképzettsége sem volt. Peevszki több kétes ügybe keveredett, köztük a Bulgartabak dohánycég privatizációs botránya kapcsán is felmerült a neve.
Igazi médiamágnássá nőtte ki magát, a médiapiac hatvan százalékát uralja, az övé a Telegraf, a Monitor, a Politika és még egy sor más lap, valamint a Tv7, a BBT és a TV 7 News televízió. Saját nyomdával is rendelkezik, így a társadalomra gyakorolt befolyása meglehetősen nagy.
Egyik fontos üzletfele a nála 21 évvel idősebb, 1959-es születésű Cvetan Vasziljev, a CCAD bank felügyelő bizottságának elnöke, hazája leggazdagabb embere volt. Vasziljev a nemzetközi üzleti életben is elismert személyiség.
Peevszkivel szemben valóban elismert iskolákat végzett, s számos gazdasági jellegű tanulmány szerzője. Vasziljev szintén médiamogul: 2012-ben vásárolta meg a Vivacom televíziós hálózatot. Ugyanebben az évben a Forbes magazin a balkáni ország második legbefolyásosabb személyiségének választotta.
A két vállalkozó mintegy tíz évig segítette egymást, júniusban azonban az ügyészség elrendelte Vasziljev irodáinak átkutatását. Korrupcióval, pénzmosással és zsarolással vádolják. Bár nemcsak ellene, hanem Peevszkivel szemben is feljelentést tettek hasonló vádakkal, ő eddig megúszta az eljárást.
Ami különösen figyelemreméltó, a bankválság épp azzal kezdődött, hogy Peevszki orgánumaiban olyan írások, riportok jelentek meg, amelyekben megkérdőjelezték Vasziljev bankjának stabilitását, s azt állították, a péntintézet hamarosan csődeljárást kérhet maga ellen. Néhány napra rá a Peevszkihez közel álló PIB bank ügyfelei kaptak olyan üzeneteket, amelyek szerint ha nem akarják elveszteni megtakarított pénzüket, mielőbb vegyék ki betéteiket.
A két oligarcha a Déli Áramlat orosz gázvezeték építése miatt került konfliktusba egymással. Arról vitáztak, mely alvállalkozókat bízzák meg az építési munkálatokkal. Ez odáig fajult, hogy Vasziljev felszólította Peevszkit: fizessen vissza egy 130 millió eurós hitelt. Ma már mindketten azzal vádolják a másikat, hogy bérgyilkost fogadtak fel a másik megölésére. Vasziljev végül úgy döntött, átmenetileg külföldre távozik…
