Milliárdok a Távol-Kelet fejlesztésére

Moszkva figyelme ismét a Távol-Kelet felé fordult. Az orosz-kínai gázvezeték építése csak az egyik oka annak, hogy e távoli térségbe szeretnék vonzani a munkaerőt, a szakembereket, a nagyvállalatokat, s legfőképpen a tőkét. A tervezett nagy beruházások megvalósítása e nélkül vágyálom marad.

A Gazprom gázipari óriás augusztusban megkezdi az Oroszországot Kínával összekötő gázvezeték építési munkálatait. Nagy erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a jakutszki és az irkutszki lelőhelyekről ellássák a Távol-Keletet és Kínát. A 77 milliárd dolláros beruházásból ötvenötöt Oroszországnak kell állnia.

Ám a pénz fedezete csak az egyik feladat, nem kevésbé fontos a szakembergárda biztosítása. Márpedig a Távol-Kelet ebből a szempontból már hosszú idő óta Oroszország gyenge pontja. Mintegy két évtized alatt több mint 20 százalékkal csökkent a népesség.

Az állam által biztosított előnyök eltörpülnek amellett, milyen nehézségekkel és elszigeteltséggel kell megküzdeniük azoknak, akik családjaikkal együtt az idetelepülés mellett döntenek. Ez az oka annak, hogy a szibériai és a távol-keleti lakosság 40 százaléka el akar innen menni. Az ország 60 százalékát kitevő területen mindössze 25 millióan élnek.

Vlagyimir Putyin államfő decemberben azt sürgette a szövetségi gyűlésnek küldött üzenetében, hogy a kedvezményeket terjesszék ki Szibériára is, és létesítsenek olyan zónát a távol-keleti térségben, ahol biztosítható a gyorsabb fejlődés. Arra is utasítást adott, hogy foglalkozzanak a térségben működő vállalatok adó- és biztosítási terheinek az enyhítésével.

A Távol-Kelet fejlesztéséért felelős minisztérium 2025-ig szóló fejlesztési programja jelentős központi segítség nélkül nem tartja elképzelhetőnek a térség gazdasági fellendülését. Dmitrij Medvegyev kormányfő tavasszal azt javasolta, hogy ösztönözzék a legnagyobb társaságokat: telepítsék irodáikat a Távol-Keletre, s teremtsenek kedvező feltételeket mindazok számára, akik az odautazás mellett döntenek.

A Távol-Kelet társadalmi-gazdasági fejlődésével foglalkozó kormánybizottság ülésén fejtette ki azt a véleményét, milyen fontos, hogy az ázsiai-Csendes-óceáni régió országainak befektetőit megnyerjék az ügynek. Megfenyegette beosztottjait, elbocsátja őket, ha néhány héten belül nem terjesztenek elő a térség fejlesztését szolgáló elfogadható javaslatokat.

A szakemberképzés felgyorsítása érdekében a kormány júniusban úgy döntött, hogy 1 381 800 rubelt biztosít évente azoknak a diákoknak, akik a gazdaság számára nélkülözhetetlen területen szereznek tudást vezető külföldi felsőfokú intézményekben. Erre a célra 4,41 milliárd rubelt különítenek el a költségvetésben 2014 és 2016 között. Arra számítanak, hogy legalább 1500 fiatal tér haza, többek között a Távol-Keletre és Szibériába.

Ha valaki nem teljesíti az elvárásokat, annak az államtól kapott pénzt vissza kell térítenie és büntetésként annak dupláját kell megfizetnie. A kormányzat az elmúlt hetekben foglalkozott azzal is, hogy a tőkebefektetések hatékonysága a Távol-Keleten rosszabb, mint az ország más térségeiben.

A tervek megvalósítását itt gyakran megnehezítik a zord helyi viszonyok, a közlekedés nehézségei. A jövőben jobban figyelembe kell venni ezt is a gazdasági programok anyagi hátterének biztosításakor.

Az oroszok tisztában vannak azzal, hogy a Távol-Kelet elnéptelenedésének problémáit egy csapásra meg lehetne oldani, ha teret engednének a kínai munkaerőnek. Kínában már régen megfogalmazták azt a tételt, hogy könnyedén képesek lennének benépesíteni az egész orosz Távol- Keletet és Szibériát. Csakhogy minden együttműködési készsége ellenére Moszkva erről hallani sem akar. Ez olyan politikai kérdés, amely vita tárgyát sem képezheti.