Mentőcsomag vaktában

Visszavetné a hitelezést, ezen keresztül a növekedést, ha a jelenleginél sokkal alacsonyabb árfolyamon forintosítaná a kormány a devizahiteleket. Emellett komoly forintgyengülést okozna a lépés. Még a kormány sem tudja, hogy a többlépcsős mentőcsomag végén mennyivel csökken a devizaadósok terhe.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy egy-egy ügyfélnél hány százalékos törlesztőrészlet-változással járhat a devizahiteles mentőcsomag - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati rádiónak. Úgy tűnik, nem egyszólamú a kormánypárti politikusok kommunikációja: Rogán Antal a Hír TV-nek ugyanis egy nappal korábban még 25-40 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésről beszélt.

A parlament múlt pénteki döntésével a Kúria jogegységi határozatának állásfoglalását bevezették a jogrendbe: eszerint a bankoknak át kell számolniuk a devizahiteleket a vételi és eladási árfolyamok helyett a jegybanki középárfolyamon.

A pénteken elfogadott törvény az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében pedig úgy rendelkezik, hogy minden ilyen módosítás semmis, a bankoknak ugyanakkor joguk van bírósághoz fordulni, és megpróbálhatják bizonyítani, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő klauzulájuk nem tisztességtelen. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó döntés a forinthitelekre is vonatkozik.

Varga Mihály szerint szeptemberben elszámolhatnak a bankok és az ügyfelek, és október-november körül jöhet a devizahitelek forintra váltása. "Nem jó megoldás, amit a bankszövetség javasol, hogy tegyék kötelezővé az árfolyamgátat" - véli Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter szerint olyan megoldást kell alkalmazni, amelynél az ügyfél érzi - vagy a törlesztőrészletének csökkenésén, vagy a számlájára érkező összegen -, hogy tisztességes elszámolás történt, ennek a formáit kell kialakítani őszre.
Az osztrák jegybank is megszólalt a magyar devizahiteles mentőcsomagról: szerintük a helyi bankoknak nem szükséges csökkenteniük a kitettségüket a közép-kelet-európai régióban, inkább pozitívnak látják a helyzetüket, ám figyelni kell a kockázatokra is.

A most készülő devizaadós-mentés az osztrák jegybank becslése szerint nem fog többe kerülni a pénzintézeteknek, mint a 2011-es végtörlesztés. A Handelsblatt tegnapi számában felidézte az osztrák Erste vezetőjének, Andreas Treichl-nek a szavait: miszerint Magyarországon a politika magára hagyta a bankokat. Az Erste Group részvényeinek ára pénteken 16 százalékot esett a bécsi tőzsdén.

A korrekt módon történő elszámolás része lehet, hogy a bankok veszteségeik egy részét leírhatják a bankadóból, ahogy történt ez a 2011-es végtörlesztés esetében is. Erre már történtek utalások a kormány részéről. Legutóbb tegnap fejtette ki Varga Mihály, hogy nem zárja ki a bankadó felülvizsgálatát, hiszen a bankoknak súlyos áldozatot kell majd hozni az ügyfelek kárpótlása érdekében. Hozzátette ugyanakkor, hogy "nem ennek van most az ideje, nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket is."

A különadó nagyon fontos része volt a magyar gazdaság stabilizációjának, a közteherviselés új formájának megteremtésének, Varga nem hiszi, hogy a magyar kormánynak ebben a kérdésben Brüsszelre kellene hallgatnia. Emlékezetes: a nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokban az Európai Bizottság a bankadó csökkentését javasolja: szerintük ugyanis torzítja az adórendszert és akadályozza a növekedést.

Már maga az adósmentés is - a bankoknak okozott jelentős veszteség miatt - visszaveti a hitelezést, és ezzel együtt a növekedést. A Bank of America Merill Lynch elemzői tegnap kiadott kommentárjukban egészen odáig mennek, hogy hazánk valószínűleg nem kapja vissza a befektetésre ajánlott státuszt, ha a kormány nagy diszkonttal váltja át a devizahiteleket.

A bank elemzői szerint 2014 és 2016 között 2-3 lépcsőben lehetne forintosítani a devizahiteleket, hogy elkerülhető legyen a forint gyengülése.

A forinthitelesekkel szemben sem lenne fair, ha túl nagy kedvezménnyel váltanák át a devizahiteleket, hiszen már sokszor elhangzott a kormány képviselőitől, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban a forinthiteleseknél.

A kormányt visszatarthatja az is, hogy ha a jelenleginél sokkal alacsonyabb árfolyamon váltják forintra a devizahiteleket, az a forint jelentős gyengülésével jár együtt - ez pedig magával hozza az államadósság emelkedését. Holott az Európai Bizottság épp azért készül túlzottdeficit-eljárást indítani hazánk ellen, mert a kabinet nem tudja csökkenő pályán tartani az államadósságot.

Veszteséges lehet az OTP

A devizahiteladósok megmentéséről szóló első törvény a hazai pénzintézetek közül legnagyobb mértékben az OTP Nyrt. gazdálkodási eredményeit ronthatja. Abban minden elemző megegyezik, hogy a legnagyobb hazai, kereskedelmi bank 2014-ben veszteséges lesz.

Bár a kormány többször hangoztatott célja, hogy a külföldi tulajdonú hitelintézeteket leckéztesse meg - úgymond ne tudják profitjukat kivinni az országból -, a fő vesztes mégis az az OTP lesz, amelynek nevesíthető, határon túli nagytulajdonosa nincs.

A bankrészvény árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén tegnap 4200 forint körül alakult, lényegében ugyanott, mint a múlt pénteki záráskor. Az elemzők többsége azonban nem javasolja vételre a bankpapírt.

A bank összesített vesztesége adózás előtt 135-145 milliárd forintot is elérhet, adózás után pedig 109-117 milliárd forintra rúghat. Korábban egyik elemző sem számított ilyen mértékű veszteségre.

Az egyoldalú szerződésmódosítások egyszeri negatív hatása a devizahitelek esetén 90 milliárd forint, a forinthiteleknél további 20-30 milliárd forint lehet. A devizahitelek forintosítása ismételten rontani fogja az OTP gazdálkodását - vélik az elemzők.