Harmincnapos film

Publikálás dátuma
2014.07.08 07:45
Pillanatkép Anders Weberg munkájából. Forrás: Facebook
Fotó: /
Hat év múlva szeretné bemutatni egy svéd művész a világ eddigi leghosszabb filmjét: Anders Weberg egy 720 órás játékidejű, azaz harminc napon át "nézhető" film elkészítésére vállalkozott, amelynek előzetesét tegnap tette fel az internetre - 72 percben.

Az Ambiancé (Hangulat) című alkotás játékfilm-hosszúságú kedvcsinálója meditációs atmoszférájú, álomszerű, szürreális képeket láthatunk benne leginkább a természetből. Hasonló szellemben fogant kísérleti munka, mint Weberg eddig elkészített több mint 300 rövidfilmje.

Az órási performanszt Weberg 2020. december 31-én tárná a világ elé, tervei szerint az összes kontinensen, és egy időben - viszont csak egyetlen alkalommal, mert a vetítés után megsemmisítenék. Addig még további előzetesek érkeznek, szintén a 7 és a 20 jegyében: a következő trailer 2016-ban várható, annak már 7 óra 20 perces játékideje lesz, 2018-ban pedig egy hosszabb, 72 órás előzetes is jön.

A karrierösszegzőnek szánt mű bemutatóját követően Weberg végleg szakítana a mozgókép műfajával. Számos befogadhatatlan hosszúságú film született már a film születésének hajnalán is: komoly "versenyző" volt sokáig a 27 órás kínai némafilm, a The Burning of the Red Lotus Temple (A vörös lótusz templomának lángolása), de az eddigi leghosszabb A The Cure of Insomnia (Az álmatlanság gyógyírja) már 87 órás film volt 1987-ből, s egy Andy Warhol alkotás ihlette.

Szerző
2014.07.08 07:45

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

DECODE – kiállítás arról, mégis mi lehet egy költő, kőfaragó vagy festő fejében

Publikálás dátuma
2018.11.12 10:15

Fotó: / ILLÉS ANNA
Építészek és képzőművészek mesélnek az alkotói munka mögött meghúzódó élményekről és gondolatokról
Mire gondolhatott a költő? – tesszük fel gyakran a kérdést egy-egy műalkotás előtt állva, s próbáljuk megfejteni a különös színek, s ismeretlen formák lebilincselő játékának mibenlétét, az ötlet alapját. Máskor eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk a látottakra, pusztán magával ragad a mű ereje, és átadjuk magunkat a látványnak. Vélhetőleg e kettősség mentén valósul meg az alkotói folyamat is: míg egyeseknél ösztönös működésmódról, addig másoknál tudatos koncepcióról, átgondolt felépítésről lehet szó. A DECODE – The Space for ARTHITECTURE című kezdeményezés ez utóbbit kívánja megragadni. A projektet létrehozó BORD Építész Stúdió elképzelése szerint az átütő hatást kiváltó épületek, szobrok vagy más művészeti alkotások mögött mindig komoly koncepció áll, amely kötődhet akár hangulatokhoz, történetekhez, emlékekhez. Ennek megjelenítésére pályázatot írtak ki építészet, valamint vizuális és alkalmazott művészet témában, amelyre a beérkezett harmincöt videómunkából hat látható a Faur Zsófi Galéria terében. Míg az építészek korábban már megvalósult alkotással vagy tervvel pályázhattak, addig a művészeknek a BORD Stúdió három megadott projektjére kellett reagálniuk. A DECODE elnevezés főként a megfejtésre, s a körülöttünk lévő tárgyak mögött rejlő elképzelésekre, gondolatokra való rátalálásra utal. S bár a kiállított videók a művek hátterében meghúzódó történetekről mesélnek, magukban hordoznak valamit alkotóik látásmódjából is. Az építészet kategóriában díjazott nagyváradi Körös partján megalkotott vízi piac, a százéves Győri Kex-gyár romjain épülő közösségi hálózatok vagy a kolumbiai Bogota szegénynegyedében kialakított torony mind-mind az elképzelések határtalanságáról, a gondolati szabadságról árulkodnak. Nincs ez másként a vizuális és alkalmazott művészet kategória kiemelt munkáival sem, amelyek fotográfiai eljárásokkal való színes kísérletezésről, az identitás építéséről és lebontásáról, valamint az újrahasznosítás és a szobrászat kapcsolódási pontjairól adnak látképet egyedi megvilágításban. A kiállítás számos olyan dolgot tár a kíváncsi néző elé, amely tulajdonképpen ott van a szeme előtt: az újrahasznosítás, a közösségi hálózatok felfedezése, az összefogás ereje, vagy épp önmagunk megkérdőjelezése mindennapjaink részét képezik. Olyannyira, hogy a művészeti élet képviselői sem mennek el mellettük szó nélkül. Érdemes azonban olykor elmenni a falig, s mögé nézni, vagy épp lebontani azt, hogy az egyértelmű is láthatóvá váljon – üzenik az egyes pályamunkák. Ezzel a dekódolás új jelentését is kínálva, s fellebbentve a fátylat a költő gondolatairól.
2018.11.12 10:15
Frissítve: 2018.11.12 10:26